Tizenkét év BuBe és az örökkévalóság
Sötét szobák féltett titkaira derülhet fény, ha a kínai fél helyt ad a szakminisztérium kérésének, és feloldják a 150-es vasútvonalra vonatkozó szerződés titkosítását. Ha.
Manapság már vasúttörténet: a harmadik Orbán-kormány határozta el 2014-ben a 350 kilométernyi Budapest–Belgrád-vasútvonal, a Bube 160 kilométeres magyarországi szakaszának felújítását. Minden jóban van valami még jobb, hát még a szabott árakat nem ismerő vasútépítésben – meggyőződésünk szerint a volt miniszterelnök és a minap lemondott szerb elnök, Alekszandar Vucsity közötti nagy barátságát nem a hasonló politikai platform, nem is a személyes szimpátia, hanem a gazdasági/pénzügyi érdekszövetség alapozta meg: Vucsity Orbán Viktor legjobb szerb tanítványaként egyszerűen átvette és hazájában is meghonosította az ott eladdig ismeretlen magyarországi beruházási gyakorlatot.
Ennek megfelelően – de a magyar félnél hat évvel korábban – ott is belevágtak az építkezésbe. A 2015. december 22-én, Újvidéken megtartott projektindítón elhangzott, a korszerűsítés befejezését követően a két főváros közötti nyolc órás menetidő (helyesen: menettartam) két és fél–három órára rövidül. Az esemény alkalmából az akkor még miniszterelnök Vucsity, a közlekedésügyi miniszter, a kínai Nemzeti Fejlesztési- és Reformbizottság elnöke, valamint Kína és Magyarország belgrádi nagykövete Belgrádtól Újvidékig utaztak vonattal. „A vasút felújításával még jobbá válik a szerb és a magyar nép, a két ország, Szerbia és Nyugat-Európa, valamint Magyarország, illetve Dél- és Kelet-Európa összeköttetése. A korszerűsítés után a vonatok a két főváros között lakott területen óránként 120 kilométeres, nyílt pályán pedig 180 kilométeres sebességgel is tudnak közlekedni” – állt a szerb kormányfőnek összeállított köszöntőbeszéd szövegkönyvében.
Akkoriban még elánnal artikulálták a felek, hogy a személyforgalom mellett ezen az útvonalon jelentős teherforgalmat lehet majd lebonyolítani, a Kínából érkező, a pireuszi kikötőbe behajózott, Nyugat-Európába szánt árut Szerbián és Magyarországon keresztül lehet majd a piacokra a leggyorsabban eljuttatni.
Időközben eltelt több mint egy évtized, és a botrányoktól övezve átadott szerbiai szakaszon különösebb megrázkódtatások nélkül közlekednek a vonatok. Nálunk azonban csak elvétve – és kizárólag a terhesek. A választások előtt a kitűzött határidők szorításában a szakminisztérium végül belátta, nincs értelme tovább ígérgetni, hiszen esély sincs átadni a kelebiai oldalt, ezért március végén talán a hivatalokban is fellélegeztek, amikor az ÉKM közölte, az utasforgalom visszatérése kizárólag a sikeres ETCS-üzembehelyezéstől és a független TÜV-vizsgálattól függ.
A 150-es vonal üzembe helyezése így az új kurzusra hárul. A súlyos teher, a kínai biztber átka tovább kísért, és az abszolút idősíkon ugyan a személyvonatok megindulásának napja egyre közelg, a mikortól? válaszra továbbra sincs egyértelmű válasz (bár a valamikor fél éve elindított TÜV-vizsgálat eredményét azért a nyilvánosságra hozhatnák!). Kína meg köztudottan a legjobb stratéga (egyben taktikus) a világon. Budapesti nagykövete országa politikai pragmatizmusát hangsúlyozva, egyúttal a magyar fél a beruházás titkosításának feloldására vonatkozó kezdeményezését a minap kommentálva jelezte, természetesen szívesen egyeztetnek a projektről.
Ez a tévedés jogát fenntartva kínaiul annyit tesz, az idő nekik dolgozik. Nem fognak kapkodni, a szerződés betűjéhez tartják magukat, és a hozzájárulásuk nélkül jottányit sem tudhatunk meg a sötét NER-szobák rejtett 150-es vonalbeli disznóságairól.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
