ÉKM: nincs politikai céldátum a BuBe személyforgalmának elindításához!
Az utasforgalom visszatérése kizárólag a sikeres ETCS-üzembehelyezéstől és a független TÜV-vizsgálattól függ.
Befejezéséhez közelít az elmúlt évtizedek legjelentősebb hazai vasúti fejlesztése, a Budapest–Belgrád (BuBe) vasútvonal hazai szakaszát jelentő, Ferencváros és Kelebia közötti, 150-es számú vasútvonal teljes újjáépítése. Elkészült a vasúti pálya, beleértve a biztosítóberendezést és a sorompóval védett útátjárókat, kiépült az új állomási infrastruktúra, a por- és zajvédő falak, a vonalra kijelölt járműflotta is rendelkezésre áll – és immár tesztelés alatt van a 160 kilométer/óra sebességű személyforgalomhoz elengedhetetlenül szükséges vonatbefolyásolási rendszer, az ETCS (egységes európai vonatbefolyásolási rendszer) is.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) arról számol be Facebook-oldalán, hogy még két feltétel van hátra a személyforgalom megindításához: az ETCS-rendszer jelenleg már éles körülmények között is zajló tesztelésének eredményes lezárása, valamint a német TÜV tanúsításának megszerzése – utóbbi nem kötelező feltétel a személyforgalomhoz, a szigorú műszaki biztonsági tanúsítvány megszerzését a 2024. november elsején bekövetkezett újvidéki vasúti tragédiát követően tette a személyforgalom feltételévé Lázár János építési és közlekedési miniszter.
Mind az ETCS-teszt, mind pedig a készre jelentett projektelemekre folyamatosan kiterjesztett, önként vállalt TÜV-vizsgálat folyamatban van és ütemesen halad előre. A személyforgalom indulását ezek eredményes lezárása határozza majd meg, amik időigénye várhatóan még több hét. Az ÉKM-től ezért kihangsúlyozzák: a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi, Budapest és Kelebia közötti szakaszán nincs politikai céldátuma a 160-as tempójú személyforgalom felvételének, az indulás időpontját kizárólag a közlekedésbiztonságért felelős szakemberek határozzák meg.
A száz kilométer/órás tempójú teherforgalom február 27-én indult el a felújított vonalon, és a szakemberek előzetes várakozásainak megfelelően, ütemesen bővül: szinte naponta vonz át újabb tehervonatokat az alternatív útirányokról, elsősorban a Budapest–Kecskemét–Röszke útvonalról. Egy hónap után a Kelebián ki- vagy beléptetett tehervonatok száma meghaladja a Röszkén át közlekedő áruszállító szerelvényekét és eléri a százötvenet. Ez egyúttal pályakapacitásokat szabadít fel a Szeged–Szabadka viszonylaton, ami teret nyit az ott újraindított személyforgalom sűrítése előtt.
A százhatvanas tempójú személyforgalom indítása előtt két nagyobb, közlekedésbiztonsági mérföldkő van hátra.
Az egyik a sokat emlegetett vonatbefolyásolási rendszer, az ETCS hibamentes üzemelése – a kínai eredetű rendszer elsődleges tesztelése során azonban két kulcsfontosságú magyar ETCS-guru is felmondott, erről itt és itt írtunk. Az üzemeléshez szükséges szoftver első tesztelési köre lezárult, a feltárt hibákról a kínai vállalkozó úgynevezett hibajegyeket kapott, amik kijavítása jelenleg is folyamatban van, a frissített szoftver átadását április 7-ére vállalta a vállalkozó. Ennek a laborba történő betöltését követően kezdődhet meg a szoftver számítógépes tesztelése, majd a korábbi szoftverhibák kijavításának ilyen módon történő visszaigazolását követően elérkezik a folyamat következő és egyúttal leglátványosabb stációja, az úgynevezett sötétüzem.
Ez tulajdonképpen a vonatbefolyásoló rendszernek az immár valós pályán történő, fizikai próbaüzemét jelenti, ami során a tesztjárművek több alkalommal, 160 kilométer/órás sebességgel teszik meg a pálya teljes magyarországi szakaszát – a hatósági elvárás alapján húszezer kilométernyi, megszakítás nélküli utat kell hibamentesen teljesíteniük.
A korábbi, hasonló ETCS-üzembehelyezés során a sötétüzem, illetve az ott feltárt, esetleges hibák kijavítása, az újabb tesztek, majd a finomhangolás legalább negyedévet vett igénybe. Ezt az időszükségletet a BuBe esetében többleterőforrások igénybevételével igyekeznek érdemben lerövidíteni, ennek azonban van egy világos és kemény korlátja: a közlekedésbiztonsági elvárások terén érvényesülő zéró tolerancia.
Hogy a közlekedésbiztonság megfelelőségi szintjének meghatározása ne szubjektív módon történjen, a 160-as tempójú személyforgalom elindulását a független mérnökök által elvégzett TÜV-vizsgálathoz kötik: a német műszaki biztonsági szabványok meglétét igazolni hivatott, világszerte elfogadott TÜV-tanúsítvány megszerzése ütemesen halad előre, az ehhez szükséges vizsgálatot a BuBe immár készre jelentett projektelemeire folyamatosan terjesztik ki.
A 150-es vonal személyforgalmának újraindítására eddig számos céldátum (többek között 2025 ősze, 2026. március 14., majd 28., a legutóbbi pedig április 10.) született, amik közül egyik sem valósult meg.
A méreteit és költségeit tekintve is történelmi léptékű – nagyságrendileg ezermilliárd forint értékű –, kötöttpályás fejlesztés három területen: a nemzetközi, a hazai és a Budapest elővárosi közlekedésben is előrelépést jelent majd a magyar vasúton. A nemzetközi logisztika szempontjából érdemi versenyelőnyt nyújt, hogy az Európa déli kikötőibe, elsősorban az Ázsia felől érkező és Nyugat-Európa felé tartó áruk egyik legfontosabb vasúti szállítási útvonalát immár a Budapest–Belgrád vonal kínálja az árufuvarozóknak. A 150-es vonal fejlesztése jobb vasúti kapcsolatot teremt a belföldi vasúti közlekedésben, a főváros és Kelebia közötti településeken élőknek is. A BuBe magyarországi szakasza ezeken felül teljesen megújítja majd a fővárosi agglomeráció déli gyűrűjének közlekedését: vonzó alternatívát kínál majd a Budapest déli-délkeleti vonzáskörzetében élő, de a fővárosban dolgozó vagy ott tanuló ingázóknak.
(Nyitóképünk forrása: Építési és Közlekedési Minisztérium Facebook-oldala)
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
