Szemlesütve hallgatjuk a 150-esről érkező legújabb híreket

Szemlesütve hallgatjuk a 150-esről érkező legújabb híreket. Nem állnak jól a dolgok.

Már csak két hét van a személyforgalom megindulásáig, de még mindig nem működik a vonalon a vonatbefolyásolás. Az aggályoknak akkor is van alapja, ha a rendszert addig akár működésre is lehet bírni, és kimondani is szörnyű, de korlátozásokkal a személyforgalmat is el lehet indítani, ám akkor meg felmerül az előírások áthágásának vélelme: a Telex/G7 értesülései szerint még el sem kezdődött a legalább két hónapot igénylő megfelelőségi vizsgálat. A kockázat jelentős: bár az ezermilliárd forintos kínai hitelből finanszírozott beruházást titkos projektként kezelő politikai erők jellemzően lesöpörték az asztalról a szakmai érveket, erőből most nem nyomhatják át a kínai, másutt működő, de a 150-es számos egyedi vonásával még nem együttműködő biztberelem hatósági engedélyeztetését.

A meghivatkozott írásból többek között az is kiderült, jogilag is megoldhatatlan helyzetbe került a hazai intézményrendszer: az uniós jogszabályok alapján csak akkor lehetett volna kizárólag ETCS-t bevezetni a szakaszon, ha ezt legalább öt évvel korábban bejelentik. Erre ugyanis fel kell készülnie a vasútvállalatoknak – a hozzávetőlegesen félszáz, a magyar hálózaton árutovábbítást végző társaság többségének nincs ETCS L2-képes mozdonya.

Nyilván nem a biztosítóberendezés körüli szerencsétlenkedéstől függetlenül, de két hete beadta munkáltatójának a felmondást Magyarország No1 ETCS-szakértője. 

A 150-es vonal problémahalmazati állapota miatt egyelőre a kis híján 160 kilométeres Ferencváros–Kelebia vasútvonalon irányonként egyetlen tehervonat közlekedhet: akkor indulhat Ferencvárosból a következő, ha az előző két óra alatt a szerb határra ért.

Kapcsolatos hír továbbá, hogy még mindig nem készült el a magasított peron a Keletiben. Már azt is furcsállni lehetett, hogy a szerb társvasút bejáró kínai villamos motorvonataira tekintettel miért nem a fejpályaudvaron elvégzett őszi beavatkozás során magasítottak, de januárban az illetékesek a két legyet egycsapásra mottó jegyében elbagatellizálták a kérdést azzal, hogy a Déli Körvasúton amúgy is vágányzári menetrend lesz érvényben, ezért a dunántúli vonatok egyébként sem tudnának bejárni a Keletibe.

Úgy tudjuk, a 12. és a 13. vágány mentén az Sk+55-ös peron március 12-ére készül el. És akkor még két nap lesz a beharangozott Budapest–Belgrád indulásáig.

Tegyük hozzá, az egyre bonyolultabb vasutakat egyre felkészületlenebb emberek irányítják, a(z egyetemes) tudás eróziója világjelenség. Például a német vasúton is pironkodhatnak, hiszen az átépített Berlin–Hamburg vonalon is elszúrtak valamit, a munkálat befejezése után hosszabb lesz a menettartam, mint annak előtte. Az új módi szerint a 107 perc leforgása alatt jutnak el a leggyorsabb vonatok az egyik nagyvárosból a másikba, korábban erre elég volt a 103 perc is, sőt, még ezt is megelőzően előfordultak 93 perces Berlin–Hamburg gyorsok is.

Emlékeztetőül és érdekességképpen, a múlt század harmincas–negyvenes éveiben a Fliegender Hamburgernek 138 percre volt szüksége a 286 kilométeres távolság áthidalásához.

(Nyitókép: az első, a 150-esen közlekedő érdemi tehervonat Bisonja Ferencvárosban; fotó: RCH/Láber Attila)