150-es vonal

Az MMV sódervonatainak rakodásánál működik közre a hatlábú a délegyházi bányában.

Sorozatban röppennek fel egymásnak ellentmondó hírek a 150-es vonal fejlesztése kapcsán. A finanszírozásában és koncepciójában is ezer sebből vérző projekt most mintha éppen előrelépne. A költségek tekintetében pláne!

Ki kell-e önteni okvetlenül a fürdővízzel a gyereket is? A valóság a 150-es vonal esetében sem fekete-fehér.

Tudható, de legalábbis sejthető volt, ami bekövetkezni látszik.

Nagyon úgy tűnik, meghiúsulhat a magyar és a szerb fővárost összekötő pálya felújítása: a magyar és a kínai fél is inkább a koperi irányra koncentrálna.

Itt épp tíz éve változott sokat a vasút, a BILK miatt felújították a szakaszt. Azóta csak színesedett a felhozatal.

A sorozat előző részében a híreket időnként belengő 150-es vonali újdonságok természetének próbáltunk utánajárni, most a vonal mai helyzetének okait és a továbblépés lehetőségeit térképezzük fel – egyelőre a realitások talaján maradva.

Elhanyagolt állapot, reménytelen sors, többévtizedenkénti megújulás, helykeresés, nekibuzdulás, félresiklás, kérdések, amelyekre nincsen, vagy túl sok a válasz.

A napokban tette közzé a MÁV a kelebiai vasútvonal budapesti szakaszának áthelyezési terveinek elkészítésére vonatkozó pályázati felhívását.

A Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításához kapcsolódó megállapodásokat írt alá Magyarország és Kína a rigai Kína–Kelet-Közép-Európa csúcson.

Az idő kerekei lassan, de biztosan forognak, rövidesen elmondható lesz az, ami évtizeddel korábban még lázálomnak tűnhetett: a magyarországi vasúti fővonalak nemzetközi korridorokkal egybeeső szakaszai pincétől a padlásig megújulnak. Plusz a ráadás.

A siklott Vectront elvitték az útból, a pályát helyreállították.