Az amerikai technológia elmúlt évtizedeinek kimagasló alakja volt, és nagyonis természetes, hogy az informatikától eljutott a repülésig, mint nem egy jeles társa. Hatvanöt évesen halt meg rákban a Microsoft egyik alapítója, Paul Allen, aki pályájának végén már a világ legkülönlegesebb aviatikai vállalkozásainak egyikét indította el és vezette, a világ bizonyos paramétereit tekintve legnagyobb repülőgépének megalkotására.

Bill Gates gyerekkori barátja volt, 1968-ban lettek iskolatársak, 1975-ben együtt hozták létre a személyi számítógépek világának meghatározó cégét: a Microsoft mai elnöke halálának hírére úgy fogalmazott, egyike volt azoknak, akik megváltoztatták a világot. A vállalat közvetlen vezetéséből aztán kiszállt, de maradt az igazgatótanácsban, illetve megalapította egyfelől befektetési cégét, a Vulcant, másrészt filantróp alapítványok egész sorát hozta létre. Megmentett lebontásra ítélt színházat, kórházat, intézményeket teremtett a modern közkultúra tanulmányozására, Washington állam egyetemén kutatóintézetet állított fel a számítógépes tudományok tanulmányozására, sportklubokat támogatott illetve alapított. Jótékonyságra, kulturális, környezetvédelmi célokra életében több mint kétmilliárd dollárt fordított. Legutóbb százmilliót az Ebola elleni harcra, 30 milliót Seattle hajléktalanjainak lakáshoz juttatására.

Gates és Allen (fotó: Vulcan Inc.)

De mindeközben saját bevallása szerint is a kezdettől fogva izgatta a repülés és az űrhajózás, és – érdekes mód más milliárdosok is erre jutottak, mint Jeff Bezos és Elon Musk – azt látta a legfontosabb következő lépésnek, hogy az emberek világűrbe jutása legyen olcsóbb, egyszerűbb, ha úgy tetszik, mindennapibb tevékenység. És ezügyben ő tette az első döntő lépést, amikor 2004-ben beindította az űrturizmus első igazi vállalkozását: nem az a megoldás, hogy az állami űrügynökségek űrhajóin több tízmillióért helyet kap olykor egy-egy valaki, hanem az, ha sok embernek, elérhető összegekért válik elérhetővé az űr élménye, akár csak egy ballisztikus repülés erejéig, amelynek bázisán aztán kialakulhat a földkörüli űrturizmus is, ha van ehhez megfelelő eszköz.

A kilencvenes években alapított SpaceShipOne vállalkozáshoz Allen a valaha volt egyik legmerészebb és egyben igen sikeres konstruktőrt és cégét nyerte meg: Burt Rutan és a Scaled Composites végülis 2004-ben vezettek sikerre, a kéttörzsű White Knight hordozóról 14 kilométer magasan leválva a rakétagép elérte és túlrepülte az űr hivatalos határát jelentő száz kilométeres magasságot, majd siklásban földet ért, és  mindezt néhány napon belül megismételte.

SpaceShipOne: az első kísérleti turista űrhajó

A vállakozás elnyerte az Ansari X tízmillió dolláros díját, egyben beindította a magán űrrepülés korszakát, amely ma már egyik fontos meghatározója az amerikai űrtevékenységnek. A SpaceShipOne azóta a Smithsonian múzeumának fontos darabja, olyan szerkezetek társaságában, mint a Spirit of St. Louis, a Bell X-1, és az Apollo 11 parancsnoki kabinja.

A SpaceShipTwo programja koncepciójában az Allen-Rutan féle rendszeren alapul, annak felnagyított, immár a kísérleti szakasz után valóságos űrutasokkal történő repülésekre tervezett változata. Allen azonban 2011-ben másfelé fordult, bár alapvonalaiban a Stratolaunch Systems is hasonló konfiguráció, adott egy hordozógép, amelyre függesztve az űreszköz is a levegőbe emelkedik, majd megkezdi önálló repülését.

Épül a Stratolaunch, Allen mögött-fölött a hatalmas vízszintes vezérsík

A dimenziók azonban hatalmasan megváltoztak: a hordozógép két Boeing 747-es felhasználásával épült, hat hajtóművel, 117 méteres fesztávolságú szárnnyal, a szárnyközépről pedig akkora rakéta indítható, amely akár hat tonna hasznos terhet is földkörüli pályára képes emelni, akár embereket szállító űreszközöket is, de ez az olcsó indítási mód szinte bárhol megvalósítható a földön, ahol egy méretes pálya megengedi a startot. Nos, ennek a monstrumnak az építése jutott el mostanra – igaz, az eredeti tervekhez képest két éves csúszással - addig, hogy a most zajló gurulótesztek után végre a levegőbe is emelkedhessen.

De ezt a pillanatot Allen már nem tudta kivárni.

Csak néhány hét, és repül az óriásgép

A SpaceShipTwo programját levezénylő Richard Branson, a Virgin Group elnöke, a másik, sok más mellett szintén az aviatika megszállottjaként működő milliárdos így kommentálta Paul Allen halálhírét: „Mindketten hittünk abban, hogy az űr feltárásának új módszerei révén javítani tudjuk az életet a Földön is”.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!