Magyar idő szerint hajnali négy órakor végül mégis sikerült az indítás, sőt, az államfő is kivárta a nagy pillanatot.

A képre kattintva galéria nyílik (fotók: Daily Mail)

Korábban írtuk:

Meglehetős rosszkedvűen vette tudomásul Putyin elnök, hogy hiába utazott több ezer kilométert az új orosz kozmodromhoz, a tervezett első start, egy Szojuz 2.1a indítása három műholddal az orrkúp alatt, elmaradt.

Vosztocsnij első rakétája a padon

A rakéták indításakor egyébként egyáltalán nem ritka, hogy a visszaszámlálás valamely korai vagy későbbi pillanatában, a start előtt akár másodpercekkel, valamiféle technikai problémát érzékelnek a rendszerek, és elmarad a start. A logika ilyenkor az, hogy inkább a halasztás, mint egy olyan látványos kudarc, mint amit egy rakéta felrobbanása jelent, akár az indítópadon, akár fölötte, akár nagyobb magasságban, de még a pályára állás előtt. És mivel egy hordozórakéta rendkívül összetett rendszer, olyan érzékeny elemekkel, mint például a nyomás alatt lévő üzemanyagtartályok, a szivattyúk, a kormányszervek, a rakétát pályán tartó vezérlés, bármelyik részegység hibája az egész kísérletet veszélyezteti, nem beszélve a milliókat érő hasznos teherről a rakéta orrában.

Putyin dicsérte, de meg is feddte a kozmodrom építőit és a rakéta-szakembereket

A halasztás Vosztocsnij esetében azonban akár a hatalmas projekt eddigi kudarctörténetének szimbóluma lehet, legalábbis a programot erősen sürgető Vlagyimir Putyinnak. Az elnök többször látogatta meg az építkezést, legutóbb tavaly októberben, és akkor is alaposan megrótta a felelősöket a hibákért, a csúszásokért, beleértve az óriási túlköltekezést, amit az új űrrepülőtér építkezését kísérte. Nem is véletlenül, amint akkori cikkünkben megírtuk, a 3-400 milliárd rubel jelentős része korrupciós cselekmények során úszott el. Olyannyira sok volt az eltűnt pénz, hogy egy alkalommal komoly sztrájk is késleltette az építkezést, mert a munkások több hónapig nem kaptak fizetést.

Egyelőre nem tudni, miért állt le a visszaszámlálás

Októberben a Roszkozmosz azt ígérte, hogy idén az űrhajózás napjára, április 12-ére, Gagarin repülésének ötvenötödik évfordulójára, vagy legalábbis annak a napnak a környékére meglesz az avatás és az első start. Az alkalomra az elnök mellett megjelent a Roszkozmosz főigazgatója, Igor Komarov, és a kormány részéről felelős Rogozin miniszterelnök-helyettes is, amikor a Vosztocsnij szakemberei bejelentették, a huszonnégy órás halasztást.

Putyin az elnöki portálon idézett beszámoló szerint arra emlékeztetett, hogy 2007-ben ő írta alá az új űrrepülőtér építéséről az elnöki utasítást. A mostani látogatásán érzékelte az elért eredményeket, de azt is megemlítette, hogy hat büntetőeljárás kezdődött az építkezés kapcsán, négy letartóztatással. Viszont Putyin azt is hozzátette, hogy a fellövés kudarca nincs összefüggésben a létesítmény állapotával, hanem csak a rakéta rendszereivel.

Tájkép összeszerelő csarnokkal: idén nem is lesz több start innen

Elítélte azokat, akik korábban arról beszéltek, hogy Oroszországnak nincs is szüksége erre a költséges szektorra. „Istennek hála, idejében felébredtünk, és az állami szervek az elmúlt évtizedben nagy pénzeket fektettek be a rakéta- és űrszektorba, amennyit csak lehetett...” – mondta, elismerően beszélve a technológiai fejlődésről, de a hibákkal kapcsolatban hanyagságot is emlegetett.

A startot ma ismét megkísérlik, de Rogozin tájékoztatása szerint Vosztocsnij csak lassan és fokozatosan veheti át az immár Kazahsztánhoz tartozó Bajkonur szerepét. Az embereket szállító űrhajókat 2023-ig még onnan kell indítani. Idén több fellövést nem is terveznek az új, távol-keleti űrrepülőtérről.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk! Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!