A pesti, Mátyás utcabeli Budapest Music Center menő helynek látszik, bár nem igazán világos a profilja. A most megrendezett konferencia mindenesetre egy napig élettel töltötte meg a trendi létesítményt. Elmentünk, mert nem akartunk lemeradni a Budapest jövőjét illető fontos információkról, amelyek között – reményeink szerint – fontos helyet foglal el a közlekedés is.

Gyülekeznek a résztvevők (a szerző fényképei)

A konferenciát a 168 óra című hetilap szervezte és azzal, hogy az újonnan felálló Budapest-minisztérium leendő első emberét, Fürjes Balázst hívták meg megnyitóbeszédet tartani, nyíltan a kormány- és ellenzéki oldal közötti párbeszéd megindulását szerették volna ösztönözni. Fürjes Balázs a meghívást el is fogadta, szelíden kezdett, de néhány perc alatt Origót megszégyenítő kormánypropagandistává nőtte ki magát. Így a valós kérdések helyett rögtön megtudhattuk, hogy a város legsikeresebb korszaka előtt állunk és 2030-ra Európában itt lesz a legjobb élni.

Mivel 2030-ig tizenhárom év van hátra, ehhez azért erősen sebességbe kellene kapcsolni – rohanhat át ilyekor a hallgató fején a gondolat, de továbbra is záporoznak rá a programpontok, melyek közül Fürjes Balázs tízet nevesít:

  • Budapest a szabadság városa! No, a közeljövőben érdemes lesz megvizsgálni, hogy megúszhatja-e büntetlenül a város ezt a szabadságosdit!
  • Budapest nemzeti ügy, a legsikeresebb magyar vállalkozás!
  • Budapest nélkül nem megy, a város egyedülálló, pótolhatatlan nemzeti kincs!
  • Budapest az egyetlen magyarországi brand, megy globálisan ismert, általa van az ország a világtérképen.
  • Budapest közös nevező, melynek jelentősége minden kormányon és politikai cikluson át összehozza a különböző gondolkodású embereket.
  • Budapest a racionális kritikai gondolkozás helye. Valóban, innen nézve többféle, látszólag a várost helyzetbe hozó beruházás is feleslegesnek látszik, akár Kolozsvár, akár Belgrád felé tekintünk, ezzel Budapestet nem, vagy nem könnyen lehet megvenni.
  • Budapest a Duna fővárosa. Ez is kétségtelen, ennek fényében annál érdekesebb, hogy milyen arányban van jelen a magyar tulajdonú és ide adózó folyami hajózás a Dunán, olyan kevésbé Duna-fővárosú országokkal összehasonlítva, mint mondjuk Szerbia, vagy Románia.
  • Budapest három minőség: otthon – főváros – európai központi hely. Különösen, ha az országos tranzitútvonalakat is – ha kell, ha nem – mindenképpen keresztülpréseljük a Fővároson.
  • Budapestet nem lehet csak önerőből fejleszteni, az állam és a mindenkori kormány felelős a városért, Budapest országos ügy. Ezt nagyon jó lett volna akkor is hangsúlyozni, amikor a metrófelújítás ütemezése és a pótlóbuszok be(nem)szerzése történt.

Ezek után az államtitkár néhány ígéretet tett, amelyekből most a közlekedés szempontjából mazsolázzuk ki a legfontosabbakat. Ilyen ígéret volt, hogy a közlekedésfejlesztésre ezután, mint a városfejlesztés integráns részére tekintenek, megszűnik az önmagáért létező közlekedéstervezés. Az elhangzott megfogalmazás szerint: a közlekedésfejlesztés fontosabb feladat annál, mintsem, hogy közlekedéstervezőkre lehetne bízni. Ehhez képest a konferencia második csúcspontjánál, az új Duna-hídról szóló előadásban kizárólag tartószerkezeti, közlekedési és elvont szépészeti kérdések merültek fel, az urbanisztika tudományára való hivatkozás meg sem jelent, de erről később...

Vélhetően egyre jobban erősödni fog az agglomeráció és Budapest egy egységként történő kezelésének elmélete, talán-talán a gyakorlatban is meg fog jelenni valami. Többen felkapták a fejüket – na végre! – mikor Fürjes Balázs arról kezdett beszélni, hogy a nyomvonalas létesítmények – ő elsősorban a HÉV-re gondolt, de a gondolatot továbbvihetjük a vasútra is – megörökölt vonalvezetése nem tekintendő szentségnek, ezt folyamatosan vizsgálni kell és megalapozott igény esetén hozzá lehet nyúlni. A Milleniumi Földalatti Vasút meghosszabbítása(i) és a repülőtér kötöttpályás kapcsolata inkább már ismert szándékok újbóli felhánytorgatása volt, utóbbinál nem is jutottunk tovább az ismert metró-vasút-dilemmánál.

Z. Halmágyi Judit és a forgalmi terhelési ábra

Három kisebb, az önkormányzatiság, az adatvédelem és a közösségi részvétellel felépített okosváros területére tett előadói kirándulás után jött a konferencia csokoládéjában a rumos töltet: az új Duna-híd tervpályázatáról szóló előadás. Amely sajnos nem terjedt ki másra, mint egy elhibázott hálózaton építendő elhibázott beruházás egyik elemére, egy hídra. Önmagában abszolút érdektelenné válnak az első, második, harmadik, vagy huszadik helyezett hídterv Z. Halmágyi Judit várostervező és építész – e tervpályázatnál zsűritag – által ecsetelt szépségei vagy hibái, ha a beruházás indokául csak annyit tudhatunk meg, hogy ebben a pontban metszi egymást a kelet-nyugati és észak-déli európai főirány. Ami ráadásul nem is igaz. Hiába tehát a konferencia, a valós, mindenkit foglalkoztató nagy kérdésre továbbra sem derült fény.

Egy a sok pályamű közül: az Unitef riasztó pályaműve

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!