Magyari Hunor erdélyi buszbarát gyermekkorától rajongott a buszokért, és ahogy annyi kisgyerek, ő is sokat utazott a buszvezető mellett. El is határozta, hogy buszsofőr lesz, bár erről végül letett. Ám a rajongás nem múlt el. Amikor kellett neki egy sarok, ahol nyugodtan dolgozhat, ezt összekötötte Ikarus–imádatával, így ért meg benne a gondolat egy Ikarus-sarok-terminál-irodaszerűség kialakítására.

A megvalósításról így mesélt: „Előbb teljes homlokfalban gondolkoztam, de látva a lakás fizikai adottságait, lett a fele. Tervezés, rajzolás, méricskélés előzte meg. Aztán kellett egy selejt autóbusz is, amit itt Székelyudvarhelyen találtam meg a helyi GAS Tours-nak köszönhetően.

Nem volt könnyű dolog szétvágni, egy nagy flex, két jó barát és még egy lángvágó is kellett hozzá. A jobb oldalon az ajtó után, körülbelül 15 centiméteres mélységben van egy újabb merevítést szolgáló fal, amit kívülről flexszel szinte teljesen lehetetlen elvágni. Ezért kellett a lángvágó. A levágott karosszériát és padlót minimum három helyen át kellett vágni, hogy kezelhető, szállítható legyen és beférjen az ajtókon. A teljes tömb súlya így is körülbelül 200 kilogramm lett. Miután megvolt a darabolás, mehetett a homokfúvóba, onnan a festőbe, majd lehetett vissza-, illetve újraszerelni a dolgokat.

Én előbb 24 és 220 voltot is szereltettem volna bele külön-külön az eredeti világítás, illetve a számítógép, a monitor és a nyomtató részére, de meggyőztek, hogy csak 220 volt legyen. Ezért a világítótestek eredetiek, de az izzók mind 220 voltosak. Sok belső berendezés olyan állapotban volt, hogy nem volt érdemes foglalkozni vele. Ezért újak benne az alumíniumszegélyek és a padlószőnyeg, illetve a használhatóság miatt az eredeti műszerfalat kénytelen voltam egy bútorlapból kialakított asztallal lecserélni.

Az elkészült mű teljes pompájában<br/>A képre kattintva galéria nyílik!<br/>(fotók: Magyari Hunor)

Időben körülbelül fél év volt a projekt, és még teljesen nincs kész. Az ajtóval még adós vagyok magamnak, mert csak a szabadidőm nagyon-nagyon kis százalékát tudtam erre fordítani.”