Kőbánya még az 1873-as városegyesítés után is külterületnek számított. A belváros felől érkezve gyárnegyedek mellett (a mai Kőbányai úton) jutott el az utazó a szolnoki vasút sorompójáig, azon túl kezdődtek a Ligettelkek: a XIX. század közepe táján beépült Belső-Jászberényi (Kőrösi Csoma Sándor), Belső-Vaspálya (Korponai) és Kolozsvári utcák környéke.

Kőbánya, lóvasúti kocsiszín<br>A képre kattintva galéria nyílik<br>(forrás: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada)

A kőbányai lóvasút az elsők között, 1868-ban nyílt meg. A Belső-Jászberényi úton (az Ónodi, akkor Indóház utca torkolatánál) megépült kocsiszínnél fordultak a szerelvények, a Köztemetői Gőzmozdonyú Vasút 1891-ben megnyitott és két évre rá villamosított vonala az Élessaroknál haladt át. A kőbányai villamoshálózat széttagoltságán a lóvasút 1897-es villamosítása sem változtatott.

Az 1923-ban megalakult BSZKRT első feladata pont ennek a széttagoltságnak, a fölöslegesen kiépült versenyvonalaknak a felszámolása volt. A két kőbányai vonalat (egyetlen megállónyi távolság) 1928. november 14-én kötötték össze, ezzel a Kőrösi Csoma Sándor út (1942-ben kapta a híres utazó nevét a Belső-Jászberényi út) környékének villamoshálózata nagyjából a mai formájában kialakult.

Élessarok valamikor a századelőn...<br>(forrás: Kőbánya közúti közlekedésének története)

A mai Fehér út azonban igen sokáig katonai gyakorlótéren vezetett keresztül, így a villamosvonal megépítése – bár a körgyűrűs tervek már a háború előtt is léteztek – nemkívánatos volt. A Kőbányai Iparvasút vágányain 1955-ben indult 13-as 1959-re érte el a Jászberényi utat (Sörgyár). A Fehér úti pusztaságon (ma is elég kietlen környék) keresztül 1963. május 1-jére épült meg a kétvágányú pálya, és – már a metróépítésre, a kialakítandó közlekedési csomópontra készülve – az Örs vezér terén a hurokvágány.

A következő nagy változások – szintén egy reménybeli metróállomás és egy lakótelep felépítése miatt – a hetvenes évek végén kezdődtek. A régi Kőrösi Csoma Sándor úton megszüntettek mindennemű közlekedést, helyette a szanált lakónegyedek helyén új, széles sugárút épült a Pataky István (Szent László) tértől a Zalka Máté (Liget) térig, és a Kőrösi Csoma Sándor út felső szakaszát is kiszélesítették, újraburkolták, ekkor épült a ma is meglevő nagypaneles villamospálya. A régóta tervezett körgyűrű a 62-es és a 13-as villamos Örs vezér terei végállomásának összekötésével és a 3-as megindulásával 2001. október 3-ára épült ki.

...és néhány évvel később, de még az első világháború előtt

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!