A Fővárosi Közgyűlés szerdai határozatát a portálok és tévék természetesen azzal a kiemelt címmel hajították a médiafogyasztókhoz, hogy: „Leállíthatják a ferihegyi fejlesztéseket”, ami meglehetősen fenyegetően hangzik, aztán a teljes szöveg ismeretében azért elgondolkodtató, miről is van szó.

A kérdés: ha a Budapest Airport maga nem függeszti fel a beruházásait, akkor ki vagy mi függesztheti fel? A fővárosi határozat meglehetősen ravaszul fogalmaz, imígyen: „Célként kell meghatározni, hogy a repülőtér további fejlesztését mindaddig fel kell függeszteni, amíg a környezeti hatástanulmány el nem készül.” Célként kell meghatározni, de kinek-minek a céljaként?

Nos, ha valaki veszi a fáradtságot és megkeresi az eredeti szöveget, a figyelmes olvasónak az lehet az érzése, hogy az egyhangúlag megszavazott határozat nem más, mint hogy a Főváros az ügyet átdobta a kerítés túloldalára. Mint ahogy egyébként ott is van.

(Fotók: Budapest Airport)

A határozatban is benne foglaltatik: „A magyarországi jogszabályi környezetben sem a Fővárosi önkormányzat, sem a főpolgármester nem rendelkezik olyan hatáskörökkel, amelyekkel érdemben – akár hatósági úton, akár közvetlenül jogalkotás terén, akár tulajdonosként vagy üzemeltetésért felelősként – tudna a lakosság érdekében közvetlenül intézkedni. A főváros jelenlegi vezetése azonban elkötelezett a hasonló jellegű, szélesebb kört érintő, nagy volumenű problémák megoldásában, elősegítve ezzel a város élhetőbbé tételét”.

A repülőtér területe a Magyar Állam tulajdonban van, üzemeltetője egy az állammal szerződött gazdasági társaság” – ismeri el máshol az előterjesztés illetve a határozat szövege. Vagyis akik lépni tudnak, ha akarnak, a beruházások felfüggesztése dolgában, azok a kormányhoz tartozó hatóságok, amelyek egy-egy esetben, amire eddig is volt példa, visszavonhatnak vagy elutasíthatnak engedélyeket, akár közlekedéspolitikai, akár környezetvédelmi okokból.

Ezért állíthatjuk, hogy a Főváros a környezetvédelmi civil szerveződések nyomása következtében, és a közmeghallgatáson tett Karácsony-féle ígéretnek megfelelően mindenképp kellett, hogy valamit lépjen, mutasson, de ez csak ennyi lehet: az óhajok nyomatékos kifejezése, és óvatos utalás arra, ki az, aki cselekedhet is az ügyben. És annak ugyancsak óvatos kimondása, hogy a fővárosi testület biztos nem.

A döntő tehát, és eddig is ez volt a meghatározó, a Budapest Airport és a kormány viszonya. Ami éveken át volt erősen ellentmondásos, emlékezetesen heves támadások zajlottak a kabinet részéről, de érdekes mód, ezek a bírálatok nem annyira a környezeti ártalmak dolgában voltak hangosak, hanem az utasok számára nehezen elfogadható viszonyok miatt. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 2019 áprilisában még ultimátumot intézett a reptérkezelőhöz, megint csak a tűrhetetlen állapotok, az utaskiszolgálás minősége okán. A legutóbb ezügyben zajlott és zajló beruházás, a bádogváros eltüntetése és az új, a diszkont járatok (egy részének) kiszolgálására épülő új móló első felének átadása januárban viszont már annak jegyében telt, amint ezt a reptérkezelő akkori közleménye is kiemelte, hogy a létesítmény „a Budapest Airport és a magyar kormány közötti együttműködés, és egyben a repülőtér hosszútávú fejlesztésének első lépése”.

Vagyis mindezidáig úgy tűnik, a kormány és a BA kapcsolatai ebben a pillanatban rendezettek, a ferihegyi beruházások pedig – ezt is el kell ismerni – nem feltétlenül a civilek és a főváros által emlegetett és súlyos környezeti ártalmakkal fenyegető forgalomnövekedésről szólnak: az új terminál például bőven szükséges nem a jövőbeli, hanem a jelenlegi 16 milliós utasforgalom kulturált kezeléséhez, a Cargo City önmagában nem biztos, hogy hatalmasan megugrasztja az áruszállítók érkezését, viszont azok a szélestörzsű cargo-gépek, amik most járnak Ferihegyre, normális, nekik szabott forgalmi előteret és rakodási lehetőséget találnak. A reptér megközelíthetősgét pedig még egy alig tízmilliós forgalom mellett is nagyon gyorsan fejleszteni kellene.

Ami a valós környezeti problémákat illeti, egy hatástanulmány nyilván sok érdekes részletet feltárhat, olyan apróságokon már nemigen tud módosítani, mint a repülőtér jelenlegi elhelyezkedése, a pályák tájolása meg az uralkodó szélirány. Sőt, gyaníthatóan még a kormány sem képes befolyásolni ezeket a tényezőket. Kérdés, van-e bármiféle valóságos megoldás azon kívül, hogy új repteret kellene keresni, vagy átépíteni egy meglévőt valahol, ahol kevesebb a környezeti ártalom és a légikikötő nincs annyira körbe építve, nem beszélve a megközelíthetőségéről, de ezügyben mondhatni az Isten pénze sem lenne elég, hát még a kormányé vagy a fővárosé.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!