Levéltári adatok, a kőfuvarosoknak kifizetett szállítási bizonylatok szerint a bonyhádi Nepomuki Szent János híd 1782–83-ban épült. Ez az időszak a magyar hídépítés történetében, amikor a közgyűlések sorra hozták a határozatokat arról, hogy fahidak helyett kőhidakat építsenek.

A Nepomuki Szent János híd a restaurálás előtt. Az átkelőn megépítésekor több szobor is állt, a barokk stílusjegyeinek megfelelően. (fotó: Hidászokért Egyesület)

A Hidászokért Egyesület által közölt Tolna megyei utak és hidak 1837 évi összeírásából kitűnik, hogy a híd eredeti formájában maradt fenn, a két hídnyílás ugyanis 2×2 öl (2×~3,8 méter), szélessége 5 öl (közel 10 méter), vagyis megegyezik a maival. A közép felé emelkedő mellvédfalú hídon a barokk stílusjegyeinek megfelelően több szobor is állt, amelyek valamikor impozáns együttest képezhettek. Gondoljunk a váci Gombás-patak hídjára, ahol a mellvédfalak parti végződéseinél és a mederpillérre helyezett posztamenseken összesen hat szobor áll ma is. Ezek közül az egyik Nepomuki szobra, akárcsak Bonyhádon.

Bár a bonyhádi Nepomuki Szent János szobor erősen megrongálódott, így a híd déli oldali mellvédjének közepére – a rajta lévő tábla tanúsága szerint – Kupi Antal, Bonyhád ismert kőfaragó mestere és neje, Konstanczer Borbála újat emeltetett 1926-ban. Nepomuki Szent János a vízi mesterségeket űzők patrónusa, a hidak védőszentje, az őt ábrázoló szobrokra jellemzően feje körül öt csillag, kezében halotti kereszt, fején főpapi süveg van. Több barokk stílusú kőhíd is van az országban, amelyeken áll egy-egy szobra, gondolhatunk például a Káptalanfa északi határát keresztező, a Sáros-patakot átívelő kétnyílású kőhídra, a hegyesdire, vagy az örvényesire

A Völgységi-patakon való átkelést biztosítja a híd a XVIII. század vége óta (térkép forrása: Hidászokért Egyesület)

Az, hogy a bonyhádi átkelő ilyen szépen megmaradhatott, visszavezethető a település történetére – jelzi a bonyhádi Településképi Arculati Kézikönyv. A Monarchia idejének nagy építkezései alapvetően elkerülték a várost, így konzerválódhatott a XVIII. század végén kialakult struktúra. Ez az oka annak is, hogy a helység a legtöbbet őrizte meg barokk arculatából a megye települései közül. A hidat sem érintette jelentős változás, és a világháborúk hídrombolásaitól is megmenekült.

A bonyhádi híd fontos átkelő a Tolna megyei város életében, így a XX. század második felében többé-kevésbé igyekeztek megóvni. 1966-ban az UVATERV tervei alapján végzett állagmegóvás során a híd alapozását, mederfenék-, és rézsűburkolatát javították. 1998-ban egy időszakos vizsgálati szakvélemény megállapította, hogy a kőfalazat helyenként kifagyott, a javító fúgahabarcs kipergett, de a híd teherbírását akkor rendben találták. 2013-ban egy újabb vizsgálat a boltozat és falazat repedéseire, a kifolyási hídvég megsüllyedésére utalt; a szárnyfalak kifelé dőltek, a mellvéd egy szakasza egy közúti baleset miatt leomlott; a híd a teherbírási és forgalmi követelményeknek csak bizonyos korlátozásokkal felelt meg. Azonnali beavatkozást és a sérült szárnyfal ideiglenes megtámasztását sürgették.

A 2013-as vizsgálat a boltozat és falazat repedését, a kifolyási hídvég megsüllyedését igazolta (fotó: Hidászokért Egyesület)

2014-ben a híd műszaki állapota miatt egy sávra korlátozták rajta a forgalmat. A csökkentett forgalmi rend nagyon megnehezítette a városban élők közlekedését, de közben kiírták a közbeszerzési eljárást a felújításra, amelyet az erdőkertesi Egomax Kft. végezhetett el egy 283 millió forintos állami befektetés keretében. A felújítás 2017 júliusától decemberig tartott.

A munkálatok során a BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszékén megvizsgáltatták a kőanyagát, amely rétegzett szerkezetű, meszes kötésű, finomszemű, palás jellegű homokeres tömött mészkő. Azt is megállapították, hogy a híd kőanyaga egy környékbeli – régen bezárt – bányából, vélhetően Ófaluról származik. Elbontották a korábbi mellvédet és pályaszerkezeti rétegeket, majd kiburkolták az árok medrét. A megmaradó kőboltozatok alátámasztása után egy monolit vasbeton-erősítés épült kapcsolódó új vasbeton támfalakkal és új hídszerkezeti rétegekkel. A kibontott kövek a befejező fázisban visszaépültek. A hídhoz csatlakozva 180 méter új aszfaltburkolat is épült.

Nepomuki Szent János hídja a restaurálást követően (fotó: Magyar Építők)

A Magyar Közút tájékoztatása szerint a 16 méter hosszú, 3,5 méter széles Nepomuki Szent János híd teherbírása az átépítéssel 12 tonnáról 40 tonnára nőtt, miközben az 1873-ban épített létesítmény megőrizte eredeti stílusjegyeit.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!