A teljes posztért át kell kattintani, a legfontosabb részekből szemezgettünk:

„Budapest a szívügyem, mindig is az volt, ezért fogadtam el és vállaltam ezt az új, szakmai feladatot. Sokan kérdezik tőlem, hogy miért nem a BKK vezetésére pályáztam a főpolgármester nyilvános bátorítása ellenére. A Budapesti Közlekedési Központhoz, annak első, alapító vezetőjeként és a BKK-koncepció készítőjeként, erős a kötődésem, nagyon örülök, hogy a megszüntetése lekerült a napirendről és a jövőben is szeretném segíteni a sikeres működését és a budapesti tömegközlekedés fejlődését. A hatékonyabb regionális együttműködés felvetésében is ez motivált, hisz Budapest közlekedési problémáinak jelentős része ma a városhatáron kívülről származik. A városért és Budapest közlekedési rendszerének fejlesztéséért a legtöbbet most nem a korábbi struktúrában, hanem a BFK vezetőjeként tudom tenni, ebben Karácsony Gergely főpolgármester tegnapi támogató nyilatkozata is megerősített.”

„A Budapest Fejlesztési Központ eddig hiányzó láncszemként egységben fogja kezelni a településhatárokat átlépő, fővárosi érintettségű fejlesztéseket, szolgáltatásokat. Az állam többek között a vasút révén az egyik legnagyobb telektulajdonos Budapesten, a közlekedésben pedig a hévek, a MÁV és a Volánbusz kapcsán stratégiai a szerepe. Az agglomerációs közlekedés és a budapesti tömegközlekedés együttműködése óriási lehetőségeket rejt.”

„Számos beruházás van előkészítés alatt, a főváros és a kormány egyetértésével jóváhagyott Déli Városkapu fejlesztéstől kezdve az új Diákvároson, a csepeli új nagy közparkon, a hévek fejlesztésén és a H6-os és H7-es hév-vonalak Kálvin térig való meghosszabbításán át az új déli Duna-hídig. Ide tartozik a kőbányai rozsdanegyed megújítása is, benne az új Közlekedési Múzeummal, amelyen a csapatommal továbbra is dolgozni fogunk.

Az állami projektek mellett a Budapest Fejlesztési Központ feladata lesz a Fővárosi Közfejlesztési Tanács munkájának segítése is, a kormány és a főváros Budapest fejlesztése érdekében megkezdett együttműködését támogatva.”

„A közlekedés terén minden eddiginél ambiciózusabbnak kell lennünk, az érveimet világosan leírtam itt múlt héten. Minden olyan tömegközlekedési rendszert, amely az agglomerációból való ingázást szolgálja, az állam működtet: a MÁV vasúti pályáját, állomásait, vonatait, a hév-vonalakat és a Volánbusz járatait. Óriási a potenciál ezen szolgáltatások fejlesztésében, hisz ma a budapesti dugókat adó forgalom jelentős része az elővárosokból érkezik. Az elővárosi tömegközlekedés fejlesztése tehát nem csak az agglomerációból ingázóknak, hanem a budapestieknak is elemi érdek. Nincs annál fenntarthatóbb, zöldebb, a klímavédelmet jobban támogató és versenyképesebb tömegközlekedési rendszer, mint ami a vasútra, a hévekre, a kötöttpályás közlekedésre épül. 2020-ban talán ezt már nem is kell már külön magyarázni, az autóforgalom összefüggése a klímaváltozással, a levegőminőséggel, az egészségünkkel egyre szélesebb körben ismert.”

„A vasútfejlesztés terén Budapest szerepe különleges, itt fut össze az ország vasúti hálózata, itt vannak talán a legnagyobb fejlesztési feladatok, elég csak a fejpályaudvarokra és környezetükre vagy a BKV-tól megörökölt ötvenéves hév-vonatokra gondolni. Azonban minden probléma ellenére ma is többen ingáznak hévvel és vonattal Budapestre, mint ahányan vonattal utaznak az ország többi részén együttvéve, és a potenciál ennél is nagyobb, ahogy egy-egy átfogó fejlesztés – például az Esztergom–Budapest vasútvonalé – bizonyította is. Sok-sok év munkájával akár meg is duplázható a vonattal ingázók száma, ezzel autók tízezreitől és az általuk okozott szennyezéstől szabadíthatjuk meg a fővárost. A vasútfejlesztés révén a sokszor már évtizedek óta vágányokkal feleslegesen elfoglalt területek fejlesztésével Budapest értékes új közterületekkel, zöldfelületekkel gazdagodhat.”

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!