A vasútbarátoknak talán rémlik, hogy két évvel ezelőtt, 2016-ban még a Magyar Posta is megemlékezett bélyeg kiadásával arról, hogy akkor 150 évvel ezelőtt, Európában a nyolcadikként, 1866. augusztus 1-jén megindult Budapesten a kötöttpályás közlekedés. Egész pontosan ekkor indult el Pesten a lóvasút a Széna tér (ma Kálvin tér) és Újpest között. Ezt követően egész hálózatot épített ki a Pesti Közúti Vaspálya Társaság.

Történelmi előzmény: a világon az első lóvasút már 1832. november 26-án elindult New Yorkban. Viszont csak lassan terjedt el a világon, Európában az első lóvasút (Párizs) csak 1854-től datálódik.  A Liverpoolhoz közeli Birkenhead 1859-ben következett, majd London 1860-ban, de itt nem volt hosszú életű. Koppenhága 1863-ban vezette be a lóvasutat, Amszterdam 1864-ben, Bécsben 1865-ben, majd jött Budapest 1866-ban.

A lóvasút népszerűségére jellemző, hogy kezdetekben elővételben kellett jegyet venni rá (fotók: Indóház archív)

Május 18-án 150 éve lesz annak, hogy Budán is megindult a lóvasúti közlekedés a budai Lánchídfő–Dunapart–Élelemtár tér (mai Bem tér)–Zsigmond (ma Frankel Leó) utca–Újlak-Óbuda határáig. Ebből a vonalból, a mai Bem téren ágazott ki az 1868. június 30-án megnyitott, Zugligetig futó vonal, majd 1868. november 11-én nyílt meg Újlak-Óbuda határától Óbuda Fő térig tartó vonal. Ezzel a Budai Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) 13 kilométer hosszú vonalai kiépültek.

A már egyesített főváros második állandó hídja a Duna fölött, a Margit híd 1876. április 30-án készült el. A pesti és a budai társaság már a híd építésének kezdetétől harcolt a hídon átvezető lóvasúti engedélyért. Ez a kérdés azzal oldódott meg, hogy a pesti vaspályások, a PKVT egy 1878. február 2-án aláírt szerződéssel megvette a budai társaságot.  A Margit hídon az első lóvonat a nyargonc (előfogat) segítségével 1879. június 21-én haladt át. Az egyesített lóvasutat üzemeltető társaság rövid ideig a BP.K.V.T- nevet használta, majd visszatért a BKVT elnevezéshez, csak a B már Budapestet jelentette. Ennek a BKVT-nek a  budapesti lóvasút hálózata a legnagyobb kiépítettségében 41,2 kilométer hosszú volt, 1888-ban 15,7 millió utast szállított. A forgalmat 310 személykocsival és 1200 lóval bonyolították le.

Margitsziget. Utolsó LÓVONAT este 10 órakor

Az ML azaz a Margitszigeti Lóvasút pontos megnyitását nem tudjuk, de a Vasárnapi Újság 1868. október 18-i számából ismeretes, hogy „...a szigeten már lóvasutat is építenek”. A lap az egyik, 1869 májusi számában arról ad hírt, hogy a lóvasútnak már öt kocsija van. A margitszigeti lóvasút a sziget északi és a déli végén lévő két hajóállomást kötötte össze. (A Margit híd szigetre vezető szárnyhídja csak 1900. augusztus 19-én nyílt meg.)

Idén egy másik lóvasút megnyitásának  biztosan van még kerek évfordulója. Az akkoriban Budapest szomszédságában fekvő nagyközségben, a már huzamosabb ideje, 1950-től a fővároshoz tartozó Rákosszentmihályon épült ki. Ez volt a pusztaszentmihályi lóvasút, és 125 évvel ezelőtt, 1893. szeptember 30-án a nyílt meg. A Pusztaszentmihályi Közúti Vasút Rt. 760 mm nyomközzel épült vonala a József főherceg BHÉV megállótól indult, és az Almássy Pál telepi Paulus térig vezetett ráhordó jelleggel, és egészen 1913-ig üzemelt.

A Nádor villa és a ferences romok a Margitszigeten

A villamos megjelenésével és a hálózat 1895-ben megkezdett villamosításával a lóvasút napjai meg voltak számlálva. A BKVT utolsó járata a Széna tér–Déli pályaudvar vonalon közlekedett 1898. július 2-án, hogy átadja helyét a villamosnak.  Csak a margitszigeti „kis lóvonat” – ahogy Molnár Ferenc nevezte – tartott ki 1928. április 11-ig.

Ide akár vissza lehetne építeni, üde színfoltként, a fővárosiak és a turisták örömére.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!