Már az előző századfordulón látszott, hogy az ország szinte nemrég (1873-ban) egyesített fővárosa hatalmas növekedésnek indul majd. Az új híd építéséről már 1908-ban megszületett a törvény, ami az új közlekedési körgyűrű (a mai Róbert Károly, Hungária, Könyves Kálmán körutak) terveit is tartalmazta. Az első világháború után azonban a város szerkezete miatt fontosabb volt a Nagykörút déli végpontján a Horthy Miklós (mai Petőfi) hidat megépíteni, az új északi hídnak csak ezután láthattak neki.

Az akkor még név nélküli híd terveit Széchy Károly és Sávoly Pál készítette. A hidat négy, párhuzamos övű, lemezes főtartóval tervezték, egy parti, egy az óbudai Duna-ág feletti, egy hajógyári szigeti, három budai főág feletti, három pesti főág feletti és egy pesti parti nyílással. A margitszigeti műtárgy 90 méter hosszú, az egész híd 928 méteres. A hidat eredetileg 27,6 méter szélesre tervezték, 2×2 közúti és két villamosnyommal. Az építkezést 1939-ben kezdték el, 1943-ban a háború miatt abbahagyták, addigra a Buda felőli három nyílás és egy 20 méteres konzolos szakasz épült meg teljes szélességben.

A híd építésének mozzanatai<br>A képre kattintva fotógaléria nyílik<br>(a külön nem jelölt képek forrása: Fortepan.hu)

Az építkezést végül 1948-ban folytatták, az eredetinél lényegesen minimalistább tervek alapján. Csak a két középső főtartó készült el, a villamossínekkel együtt 11 méter széles pályával, és kétoldalt 1-1 méter széles járdával. A kor divatja szerint a hidat Sztálinról nevezték el. Az 1949-es hetvenedik születésnapra nem készülhetett el, így a következő év nagy szovjet ünnepére, november 7-re időzítették az átadást. A nagy októberi szocialista forradalom 33. évfordulójának tiszteletére a hídon áthaladó villamosjárat a 33-as számot kapta. 33-as jelzéssel előtte is közlekedett villamos a Nagyvásártelepre, az ünnepség közeledtével ezt gyorsan 22-esre számozták át. Szintén a szovjet vezető tiszteletére a hídon elsőként áthaladó kocsira is felfestették az 1879-es pályaszámot. Sztálin ugyan nem ekkor, hanem korábban született, de mint tudjuk, nemcsak a primadonnák, a diktátorok is szívesen tagadnak le életkorukból egy, néha több évet.

Kevesen tudják már, hogy az Újpesti vasúti híd újjáépítéséig (1955. május 21.) a Sztálin hídon komoly nagyvasúti teherforgalom is zajlott: Óbuda–Filatorigát–Flórián tér–Sztálin híd–Vizafogó útvonalon kerültek, főleg az angyalföldi, újpesti gyárakba dorogi szenet szállító vonatok.

A Hungária-gyűrű és az 1958 óta Árpád fejedelem nevét viselő híd kapacitása a hetvenes évekre egyre szűkebbnek bizonyult. A híd szélesítésének 1980-ban láttak neki, a munka a Flórián téri csatlakozások megépítésével együtt 1984-ig tartott. A két régi, középső főtartó csupán az újjáépített villamospályát hordozza, kétoldalt a pillérekre két, háromsávos útpályát hordozó tartókat emeltek. A teljes szélesség így 35,3 méterre nőtt, a hidat 1984. november 5-én, a Lágymányosi (Rákóczi) hidat 1995-ben, a teljes, kiszélesített körgyűrűt 2000. év végére adták át. A kiépítés legutolsó fázisa lesz az 1-es, 3-as villamosprojekttel a dél-budai villamoskapcsolat megteremtése, várhatóan 2014-ben.