Beszkárttal a fővárosban

Kemsei Zoltán   ·   2013.01.01. 19:00
00

A „működőképes” jelző nem véletlen. Az egymással konkuráló, túlzások nélkül minden mellékutcába villamosvonalakat építő két nagy társaságot (BKVT, BVVV) összefogó Budapesti Egyesült Városi Vasutak (BEVV) már 1918-ban, az őszirózsás forradalom után megalakult, köztulajdonba véve minden fővárosi kötöttpályás céget. Ezt a státuszt a Tanácsköztársaság megerősítette, kimondva, hogy a tulajdonjogi kérdéseket később rendezik. A bukás után a Friedrich-kormány kereskedelemügyi minisztere hatályon kívül helyezte a rendelkezést, ezt az 1920. évi I. törvénycikk véglegesítette.

A budapesti villamosvonalak 1918-ban<br>A képre kattintva fotógaléria nyílik<br>(forrás: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada, Budapest, 1987)

A villamosvasutak helyzete azonban sem a rendelettől, sem pedig az azt véglegesítő törvénycikktől nem oldódott meg. A BKVT kemény feltételeket szabott a villamosüzem visszavételére, többek közt a leromlott pálya- és járműállapotok rekonstrukciójának teljes, állami költségfedezetét kérte, és emellett a konkurencia részvényeinek felvásárlását is kilátásba helyezte, monopolhelyzetet kívánván kialakítani a budapesti villamosközlekedésben. Ehelyett maradt minden szinte a régiben: továbbra is állami kezelésben zárták a társaságok az évet. 1921 májusában a Bethlen-kormány újabb rendeletet hozott a villamosvasutak ügyében: kimondta, hogy az állam nem felelős az állapotok leromlásáért, és a vagyon felosztásáig közkereseti társasággá alakította a BEVV-t.

A politikai és gazdasági huzavonák nem lendítették előre a villamosközlekedés ügyét. Az amúgy is leromlott gazdasági állapotok miatt többször kellett téli üzemszünetet elrendelni az erőművek szénhiányára hivatkozva. Még 1920 tavaszán is részleges korlátozásokkal, reggel kilenctől délután ötig jártak csak a villamosok.

A Tanácsköztársaság egyetlen „eredménye”: vörösre festett villamosok Budapesten<br>(forrás: fortepan.hu)

A főváros vezetése még 1920-ban elhatározta, hogy a két nagy villamostársaságot községi tulajdonba veszi. A BKVT és a BVVV területhasználati szerződéseit 1922. december 31-i hatállyal felmondták, az új társaság, amely a villamoskon kívül a fogaskerekű, a sikló és a földalatti vasút üzemét is magába foglalta, 1922. december 27-én alakult meg 500 millió korona alaptőkével, működését 1923. január 1-jével kezdte meg. A Budapesti Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSZKRT, népszerű nevén Beszkárt) 1932-ben vette át az autóbuszüzem, 1933-ban a HÉV-vonalak kezelését, ezzel valóban egységes budapesti közlekedési céget létrehozva – egészen az 1949-es megszüntetésig.

Kapcsolódó hírek