Újabb vita bontakozik ki a környezetvédők és a repülési ágazat között: miután a zöldek egyre keményebben támadják a légiközlekedés szennyező szerepét, és a fő célpontok a hatalmas légikikötők voltak, az újabb front a kisebb repülőterek kategóriája.

A Transport and Environment (T&E) nevű szervezet a repülőterek nemzetközi szervezetének (Airport Council International, ACI) címezte felhívását. Első megközelítésben az egymilliónál kevesebb évi utasforgalommal rendelkező repterek bezárását követeli, hogy megvédje az adófizetőket a „duplikált szolgálatoktól”, a környezetet pedig a „szükségtelen szennyezéstől”.

A T&E vezetője azt állítja, hogy az ACI biankó csekket állít ki a regionális repterek védelmében, olyan támogatások érdekében, amelyek a veszteséges reptereket életben tartják. A T&E úgy véli, sok köztámogatásból működő repülőtér ugyanolyan útvonalakat tart fenn, különösen Észak-Európában.

A közpénzekből költeni kell a közlekedési kapcsolatok biztosítására, de a duplikált szolgálatok fenntartása nem a megfelelő felhasználása ezeknek az alapoknak. A nemzeti hatóságoknak kell lépéseket tenni annak érdekében, hogy felmérjék, melyek azok a repülőterek, amelyek potenciálisan profitképesek és amelyeknek ezért – meg is kell szüntetni a támogatását.

Az ACI elismeri, hogy a regionális repülőterek magas költségekkel és utasonként kevesebb bevétellel dolgoznak, az ilyen repterek 71 százaléka az elmúlt öt évben veszteséges volt, ezért ismerte el az uniós irányelv annak szükségességét, hogy a profitképességért küzdő repterek kapjanak támogatást.

Ezek a légikikötők az uniós légiközlekedésnek mintegy három százalékát teszi ki, vagyis minimális a forgalmukhoz képest a szerepük a szén-dioxid-kibocsátásában illetve ennek csökkentésében.

A regionális repülőtereknek fontos szerepük van a regionális fejlődésben is, erős a hatásuk a zóna szociális felzárkóztatására. Ha a T&E követelésének megfelelően ezeket a reptereket bezárják, az nem egyszerűen elszigetelne településeket, hanem egyben hátrányos helyzetbe hozná az ottani közösségeket, jelentősen negatív lenne az intézkedés hatása gazdasági, szociális és politikai téren egyaránt, válaszolt a felvetésre a Repülőterek Nemzetközi Tanácsának szóvivője.

Magyarországon Budapesten kívül a debreceni repülőtéren zajlik menetrendszerű nemzetközi légiforgalom, a tavalyi adatok szerint az utasszám 381 ezer volt, ami hatvanezerrel haladta meg a 2017-es évit. Az ideit akár 700 ezerre becsülik, a járatok átlagos töltöttsége nyolcvan százalék fölött volt. A város és a piacvezető Wizz Air vezetői szerint a légikikötő erősen hozzájárul a debreceni gazdasági vállalkozások bővüléséhez, egyébként pedig a légikikötőt az egész régióból, beleértve a szomszédos országok közelebbi területeiről is sokan veszik igénybe.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!