A szankciók feloldása utáni első szélestörzsű a hétvégén érkezett a teheráni Mehrabad repülőtérre Toulouse-ból, mondhatni, ez az első kétfolyosós utasszállító, amit Irán teljesen legálisan, a szankciók feloldásának nyomán állíthat szolgálatba, ellentétben azokkal az A340-esekkel, amelyeket korábbi években a nemzetközi megállapodások megkerülésével sikerült beszereznie. Ugyanakkor a jelek szerint a gép érkezése erősen fűti a vitákat az Atlanti-óceán túlpartján, ahol az amerikai gyártó gépeivel kapcsolatban még mindig függőben vannak a dolgok.

Amint erről beszámoltunk, amikor a nukleáris problémákkal kapcsolatos korlátozásokat feloldották, azonnal beindultak a folyamatok a gépbeszerzésre, az Iran Air világviszonylatban az egyik legöregebb átlagéletkorú flottával repült, amelynek nemcsak a bővítése történt kétséges csatornákon keresztül, hanem az alkatrész-utánpótlása is.

A még tavaly megkötött Iran Air–Airbus üzlet azonban új távlatokat nyitott meg a légitársaság, egyáltalán az iráni polgári légiközlekedés előtt, a társaság vezetői és a kormány képviselői is arra is utaltak, valaha az Iran Air volt a térség legnagyobb légicége, és szeretnék az elsőbbséget visszaszerezni: 2011 és 2014 között iráni állampolgárok 12 milliárd dollárt költöttek külföldi légitársaságok jegyeire.

Mint erről januárban beszámoltunk, a százgépesként emlegetett (pontosan kilencvennyolc utasszállítóra vonatkozó) szerződés értelmében az első gépet, egy A321-est már leszállították Teheránba, a keskenytörzsűek különféle változataiból összesen negyvenötöt rendeltek, a szélestörzsűek részben 330-asokból, részben 330neókból, illetve a legújabb (még berepülés alatt álló) hosszú törzsű A350-1000-ekből áll össze.

Első hallásra némi meglepetés, hogy az idei évre tervezett három A330-asból az elsőt máris leszállította a gyártó, sőt, a második gép még március huszadika előtt várhatóan szintén beérkezik. A dolog nyitja, hogy ezek eredetileg a São Paulo-i székhelyű Aviancának készültek, de a brazil cég a gépek leszállítása előtt, súlyos pénzügyi problémák miatt, elállt az üzlettől, a számára készült gépeket tárolták le majd készítették elő Iránnak. A 238 személyesre berendezett 330-asokat elsőre a légitársaság európai vonalakon, illetve Peking és Kuala Lumpur felé repüli majd. Más hosszú távú vonalakon is járatják majd a gépeket, olyanokon is, amelyeket nemrég a légitársaság kénytelen volt leállítani a felettébb túlkoros Boeing 747-esek kivonása miatt. Ennek az első két szélestörzsű Airbusnak a leszállítását is egyébként némi nehézségek kísérték, elsősorban a Rolls-Royce hajtóművek és alkatrészek körül zajlottak viták.

Mindeközben még februárban teheráni forrásokból került a szakmai címlapokra a hír, miszerint Irán megállapodásra jutott a Boeing-gépek finanszírozásáról is, egy meg nem nevezett lízingcégen keresztül történne az üzlet lebonyolítása. De ennek egyelőre nincs még kézzel fogható jele, vagyis nem tudni, hogy a Boeing széles- és keskenytörzsűeket – 777-eseket és 737-eseket, összesen nyolcvan gépet – mikor szállítja le a gyártó és milyen feltételek között, ráadásul az első A330-as teheráni leszállása láthatóan csak még inkább felpörgette a vitát Washingtonban az amerikai gépek ügyében.

A történet ott vett meglepő fordulatot, hogy sokan úgy gondolták, Trump beiktatott elnökként le fogja állítani az üzletet, és volt olyan elképzelés is, hogy az Airbus épp azért siet a maga gépeinek leszállításával, hogy az új adminisztráció a korábbi engedélyt ne tudja visszavonni, ne tudja leblokkolni az európai gépek amerikai eredetű fontos részegységeinek iráni exportját, hiszen például a 320-as gépcsalád mindkét, sőt, a neókat is idevéve mindhárom lehetséges hajtóművét részben vagy egészben amerikai cég készíti.

Nem ez történt, a 330-as átvételével kapcsolatban a teheráni sajtó is arról számolt be, hogy a korábbi Trump-féle ígéretek ellenére az új washingtoni kormányzat folytatja az engedélyeztetési eljárást az Iránnak szállítandó amerikai gépek ügyében: ami akadályt jelent, az a törvényhozás elméletileg az elnök mögött álló, de ezügyben Trump ellen állást foglaló republikánus többsége. A konzervatív politikusok legfőbb érve nem a szankcióhoz kapcsolódik, noha az is többek közt a kérdés, mi lenne, ha a korlátozásokat valamilyen ok miatt visszaállítanák.

De a legfőbb érv nem ez, hanem hogy Irán a maga polgári utasszállítóit illegális fegyverszállításokra használta és használná a jövőben is, a Teherán támogatta közel-keleti terrorszervezetek támogatására. Az amerikai politikusok azt akarják, hogy addig mondjanak ki moratóriumot a gépszállításokra, amíg ezügyben Washington nem kap Teherántól garanciákat. Ugyancsak haragszik a kongresszusi republikánus frakció, amiért a pénzügyi kormányzat nem hajlandó felvilágosítással szolgálni az üzlet pénzügyi hátteréről, arról, milyen cégek finanszíroznák a gépvásárlást.

Az Airbushoz tartozó ATR ugyancsak közel áll az első iráni üzlet beteljesítéséhez, ez talán még fontosabb abból a szempontból, hogy a légcsavaros-gázturbinás gépek a hatalmas ország belföldi légiközlekedésébe hoznának frissítést. A kérdés az iráni sajtó szerint ezesetben is az amerikai döntés, egészen pontosan a kanadai gyártmányú hajtóművekről zajlanak még a tárgyalások.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!