A Hungrail Magyar Vasúti Egyesület csütörtöki budapesti konferenciáján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ismertette a Budapest–Belgrád vasútvonal helyzetét és a kormányzat gyorsvasútépítési (sic!) terveit. A kínai hitelből épülő vasútvonalról elmondta, intenzíven tárgyalnak a kínai export-import bankkal az építkezéshez kapcsolódó hitelszerződés feltételeiről. Már megegyeztek a kamatról, a futamidőről, a pénznemről, ugyanakkor nyitott kérdés például a rendelkezésre állási díj. A kormány és a kínaiak is azt szeretnék, hogy még az idén lezáruljon a pénzügyi feltételekről szóló tárgyalás.

A harminc érdeklődőből kiválasztott két konzorcium közül novemberben hirdetnének nyertest, és még idén megkötnék a kivitelezési szerződést. Ez esetben jövő év elején megkezdhetik a tervezési és engedélyezési munkát, hogy 2023-ra befejeződjön a Budapest–Belgrád vasútvonal építése. A kormány szerint a beruházás nem szimpla vasútépítés, hanem gazdaságfejlesztési akció, mivel termelőkapacitást és logisztikai bázisokat is létrehoznának a vasútvonal mentén.

Szijjártó Péter ismertette, hogy a Világbank idei logisztikai rangsorában Magyarország a harmincegyedik helyen áll, ez jelentős előrelépés a nyolc évvel ezelőtti ötvenegyedik helyhez képest. Magyarország a jövőben is jelentős erőforrást kíván fordítani a határok áteresztő-kapacitásának kihasználására, új átkelők létesítésére. Fontos kereskedelmi útvonalak szelik át hazánkat, amit ki kell használni, ugyanakkor óriási regionális verseny van ezen a téren. Tóth Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedést felelős helyettes államtitkára elmondta, a magyar kormány 2010. óta a gazdasági fejlődés motorjaként kezeli a közösségi közlekedést, aminek gerincét továbbra is a vasút adja.

A lengyeleknek már van nagysebességű vasútjuk, itt egy Pendolino robog a CMK-n (a kép forrása: rynek-kolejowy.pl)

Tóth Péter a magyar vasút gazdasági jelentőségét is kiemelte. A vasútvállalati engedéllyel rendelkező negyvennyolc hazai cégnél mintegy hatvanezer munkavállaló dolgozik. A magyarországi vasútvállalatok éves árbevétele 2017-ben meghaladta a hatszázmilliárd forintot, az ágazat éves szinten mintegy százötvenmillió utast és több mint ötvenkétmillió tonna árut szállított. Szijjártó Péter beszámolt róla, hogy Magyarországon a vasúti szállítás kereskedelmi forgalma idén az első fél évben elérte a háromszáztízmillió eurót, ami hat százalékkal meghaladja a tavalyi hasonló időszakot. 2017-ben háromszáznegyvenmillió euró értékben végeztek exportforgalmat vasúton, idén ez a mutató az első fél évben elérte a százhetvenmillió eurót, ami négy százalékos növekedést jelent a tavalyi első fél évhez képest.

A külgazdasági és külügyminiszter kitért rá, tárgyalnak a szlovák kormánnyal a meglévő kilenc vasúti határátkelő jobb kihasználásáról. Ezekből négyet jelenleg csak tehervonatok használnak, három helyen személyforgalom is van, a maradék kettőnél egyáltalán nincs forgalom, vagy már vasúti pálya sem. Példaként említette, hogy ésszerű menetrenddel jobban ki lehetne használni személyszállításra a Komárom és Révkomárom közötti vasútvonalat. Bánrévéről az ózdi vonatokhoz csatlakozó járatot lehetne indítani Szlovákiába, Balassagyarmatról Fülekre is mehetne vonat, de Miskolc és Kassa között is fejleszthetnék a vasúti kapcsolatot nemzetközi személyvonatok indításával, amik a jelenleg csak az intercityk alkotta szolgáltatást egészítenék ki. Vizsgálják a Drégelypalánk és Ipolyság közötti új nyomvonal lehetőségét is.

Szijjártó Péter azt is felidézte, hogy a visegrádi országok miniszterelnökei regionális gyorsvasúthálózat kiépítéséről állapodtak meg. A konferencia résztvevői megtudhatták, hogy 250 kilométer/óránál nagyobb sebességű közlekedésre alkalmas vasútvonalról van szó. Egy évük van a megállapodást kötött kormányzatoknak arra, hogy a Budapest és Varsó közötti gyorsvasútra (sic!) elkészíthessék a megvalósíthatósági tanulmányaikat. Szakmai konszenzus alapján a beruházással négy óra lesz a menetidő Budapest és Varsó között, ami már versenyképes lehet a légiközlekedéssel. Magyarországon a MÁV Zrt. fogja kiírni a közbeszerzést a tanulmány elkészítésére. Budapest és Kolozsvár között átfogó fejlesztési stratégia keretében épülne gyorsvasút, (sic!) aminek útvonalát Bukarestig meghosszabbítanák a románok. A magyar szakasszal kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmányra várhatóan hamarosan kiírják a közbeszerzést.

Az OTRT által meghatározott, tervezett nagysebességű vasútvonalak (forrás: iho.hu archívum)

Szijjártó Péter már a 2017. október 3-án tartott Magyar Vasút konferencián is azt mondta, a magyar külgazdasági stratégia végrehajtásában meghatározó szerepe van a vasútnak. Akkor a miniszter azt állította, hogy 2020-ig 1500 milliárd forintot szán a kormány vasútfejlesztésre. A csütörtöki konferencián ugyanez az összeg hangzott el, de ezúttal 2022-es dátummal. Egy éve a repülőtéri vasúti kapcsolat megteremtése is terítéken volt, ezt az idén nem hangsúlyozta. A repülőtéri összeköttetés viszont része lehet a Kolozsvárig vezető nagysebességű vasútvonalnak is.

A konferencián átadták a vasutas szakma kitüntetését, a Sipos István-díjat, amit idén Kopp Miklósnak, a Vasutak Nemzetközi Szövetsége egykori árufuvarozási igazgatójának, a Záhony-Port Zrt. korábbi vezérigazgatójának ítéltek oda.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!