Egykor rendszeresen publikált, most visszatér egy „átemeléssel” és egy gyors kérdés–válasszal. Vitézy Dávid Facebook-oldalán megjelenteket szó szerint idézzük, a képek is onnan vannak, a bónusz pedig egy minicset, annál fontosabb tartalommal.

„Az egykori Északi Járműjavító területén épülhet meg az új Közlekedési Múzeum! A Kormány szerdai döntése szerint Budapesten, Kőbányán, az 1-es és 28-as villamosvonalak találkozásánál épülhet meg az új Közlekedési Múzeum, a MÁV korábbi Északi Járműjavítójának dízelmozdony-javító csarnokát felhasználva, annak átépítésével és bővítésével.

Az előzetes tervek szerint mintegy 30 ezer négyzetméteres múzeumi épületkomplexummal a korábbi városligeti helyszínnél lényegesen nagyobb területen, a nagy járműveink kiállítására is igazán alkalmas, tágas csarnokokban valósulhat meg a Közlekedési Múzeum. Az összesen 7 hektáros területen helyet kaphat a rossz állapotú telephelyeinket felváltó új restaurációs és raktározási központ, dokumentumtár, szabadtéri kiállítás, továbbá akár a nosztalgiajáratok végállomása is.

(illusztrációk: Vitézy Dávid Facebook-oldala)

A döntéssel megnyugtatóan rendeződött a Közlekedési Múzeum elhelyezésének ügye és beért a 2016 óta zajló előkészítő munkánk. Az akkor kitűzött céloknak megfelelően sikerült az intézmény 120 éves múltjához, rangjához méltó új, újabb évszázadra szóló víziót és jövőképet adni a Közlekedési Múzeumnak. A mostani döntés előzménye, hogy a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa és a Közlekedési Múzeum közös javaslata nyomán 2017. május 17-én a Kormány döntött a projekt jövőjéről, az addigi koncepció felülvizsgálatáról. A döntés óriási lehetőséget nyitott meg az intézmény számára azáltal, hogy a Közlekedési Múzeum fő kiállítóhelye nem a Városligetben, hanem új helyszínen, a korábbi tervekben szereplőnél nagyobb területen, a közlekedési gyűjtemény (vasúti járművek, autóbuszok, villamosok stb.) teljes spektrumú bemutatását lehetővé tevő környezetben valósulhat meg.

A 2009-ben bezárt, azóta üresen álló Északi Járműjavító a hazai vasúti jármű- és mozdonygyártás, majd később mozdonyjavítás egykori fellegváraként autentikus múzeumi helyszín. Az 1962-ben átadott, részben műemléki védettségű Dízelcsarnok a világháború utáni vasúti ipari építészet egyik kiemelt jelentőségű épülete, mely most múzeumként születik újjá. Az 1870-től itt működő Magyar Királyi Államvasutak Gép- és Kocsigyárának legrégebbi csarnokában a Magyar Állami Operaház fejlesztése valósul meg, mellyel aktívan együttműködik majd a Múzeum, ezáltal új kulturális negyeddé formálva az elhanyagolt ipari zónát. A Dízelcsarnok az Északi Járműjavító legnagyobb és egyben legkedvezőbb elhelyezkedésű épülete, hisz nem csak a Kőbányai úthoz esik közel, de a Könyves Kálmán körút és az 1-es villamos felől is könnyen megközelíthető lesz a projekt részeként tervezett új köztéren és új bejáraton át. A múzeum tervezése a kormánydöntés nyomán jövő év elejétől megkezdődik, az új ütemterv és költségvetés a tervek birtokában, 2018 során készülhet el.

Az új helyszínen az intézmény újra nemzetközi szinten is jegyzett, a világ vezető közlekedési múzeumai között számon tartott kiállítóhelyként, tudásközpontként és családi szabadidős célpontként születhet újjá. A tervezett új állandó kiállításunk korszerű eszközökkel mutatja majd be a magyar közlekedéstörténet legfontosabb tárgyi emlékeit, a térképektől a gőzmozdonyokig, a kontinens első metrójától az Ikarus-gyár legfontosabb járműveiig. Ennek érdekében a Múzeum korábbi gyűjteményének aktív bővítésébe kezdtünk, illetve számos régi jármű restaurálását tervezzük. A kiállítás terveink szerint a reformkortól indulva mutatja majd be a magyar közlekedés történetét egészen napjainkig és kitekintéssel a jövőre is. A következő évtizedekben a közlekedés fejlődése az elmúlt évszázad talán legnagyobb hatású társadalmi és gazdasági változásaival jár együtt. A robbanómotor búcsúzik, a digitalizáció és az elektromos közlekedés térnyerése, a közlekedés átalakulása a gazdaságra, iparra, társadalomra, városokra, életvitelre olyan fokú hatást gyakorol, ami a Közlekedési Múzeum új kiállítását is meghatározza majd.”

Ennek kapcsán kérdeztünk egyet, íme:

Garai Szakács László: – Kedves Dávid, isteni a közlekedési múzeumos friss infó, de a repüléstörténeti gyűjteményről továbbra sem esik egy szó sem. Mi lesz vele, hol és hogyan lesz? Örülnénk az iho.hu oldalon a hírnek, amit közzétettél, de nekünk ez is fontos, kérlek, válaszold meg! Köszönöm előre is!

Vitézy Dávid: – Kedves László! A választott új helyszín tágasságának köszönhetően az új épület alkalmas lesz azon kiállítások és funkciók befogadására, melyeket eddig külső helyszíneken kaptak helyet. A Múzeum kiterjedt állománnyal rendelkező könyvtára, archívuma és nagy felszereltségű oktató- és restaurátor-műhelye is itt helyezkedik majd el, és minden a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum ernyője alatt működő intézményt szolgál majd. Az új helyszín természetesen nem jelenti jelenlegi tagintézményeink bezárását, sem költöztetését; a budapesti Műszaki Tanulmánytár, a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény és az Elektrotechnikai Gyűjtemény egyaránt jelenlegi helyszínein maradnak. A repülési gyűjtemény legértékesebb darabjai Ferihegyen találhatók ma is, az idén felújított Aeroparkban, melyet az LKK-val közösen működtetünk. A még raktárban lévő repülési anyagot a reptéri kiállítóhely és az új múzeumi főhelyszín között tervezzük megosztani.

Garai Szakács László: – Szuper, köszönöm!

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!