A 2013. szeptember 8-án életbe lépett szabályok csak a kártérítés mértékét szabályozzák, a késés okára nem térnek ki. A hatályos uniós rendelet szerint átalánykártérítés járna a vis maior okok miatti késéseknél, a MÁV-Start üzletszabályzata azonban (a 2014. március 1-jén életbe lépő módosítás sem) nem tartalmaz. Vis maiornak minősül minden olyan rendkívüli esemény, amelyet a vasúttársaság nem kerülhet el, illetve az ellenőrzési körön kívüli történések: például bombariadó, tüntetések, nukleáris katasztrófa – vagy a sokal gyakoribb vasúti átjárós baleset, rendőri, vámhatósági intézkedések, vasútüzem megzavarása (rongálás, kábellopás), vészfék meghúzása.

Az alapvető jogok biztosának álláspontját alátámasztja az Európai Unió Bíróságának az a döntése, amely az orsztrák vasutat marasztalta el a vis maior kártérítések ki nem fizetése miatt. Székely László az üzletszabályzat felülvizsgálatára szólította fel a szakmai felügyeletet ellátó Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökét – írja az Origo.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!