Az első Solaris autóbusz 1999-es bemutatkozása után nem kellett sok időnek eltelnie ahhoz, hogy a kötöttpálya felé is nyisson a cég: 2001-ben már forgalomba is állt az első trolibuszuk Lengyelországban, amely a troli és az Urbino szavak összeolvasztásával a Trollino márkanevet kapta. A Solaris persze csak karosszériagyártó, így az elektromos rendszer gyártását valamint a járművek készreszerelését külső cégek végezték – ilyen volt annakidején a Ganz-Trans elektro is. Az első csuklós jármű a magyar céggel együttműködve készült el Riga részére – ez 2001-ben Nagydíjat kapott az Industria kiállításon – de a kapcsolat a továbbiakban is gyümölcsözőnek bizonyult, hiszen Lettországon kívül Észtországba, Svédországba és Olaszországba is sikerült exportálni a lengyel-magyar együttműködésben készült trolibuszokból, itthon pedig BKV és DKV is ezeket választotta. A Ganz-Transeletro az ingatlanügyei miatt sajnos 2006-ban csődbe ment, a céget később a cseh Skoda vásárolta meg, viszont már csak a „maradék”  Budapest, Debrecen és Riga számára gyártott járművek készülhettek el, több Solaris karosszéria nem érkezett az országba. Néhány Temesvárra szánt Skoda 24Tr/Irisbus Citelis végszerelése után pedig gyakorlatilag megszűnt a trolibuszgyártás a Ganz-Skodánál, az embereket elküldték.

A Trollinok magyarországon sem ismeretlenek: a BKV-nál tizenhat, a DKV-nál huszonegy fut

A magyar partnerrel tehát összesen 155 trolibuszt adott el a Solaris, emellett viszont természetesen más cégekkel is együttműködtek, ilyen (volt) a lengyel PNKTM, az Astra, a Cegelec, a Medcom illetve a Skoda. Ennek köszönhetően a fentebb említetteken kívül időközben Romániában, Bulgáriában, Németországban, Ausztriában, Svájcban, Csehországban és Portugáliában is megjelentek a Solaris trolibuszok.

Az ötszázadik példány – a legújabb, harminc darabos megrendelés részeként – lublini MPK-hoz került, a helyi flottaszínnek megfelelően piros-fehér-zöld fényezést kapott. Az utastere eltér a nálunk megszokottól, ugyanis a Skoda gyártmányú aszinkron motorja nem hátul, hanem a második tengely előtt helyezkedik el. Érdekesség, hogy internetezni is lehet rajta, hiszen wifivel is felszerelték.

A lublini trolibuszhálózat jelenleg hozzávetőlegesen 30 kilométer hosszú, de ezt a közeljövőben meg szeretnék duplázni, ehhez kapcsolódóan pedig 70 új jármű beszerzése is szerepel a tervek között.