Komoly munka zajlik az Országos Mentőszolgálat háza táján: egy most futó, három fő részből álló projekt keretein belül új, integrált mentésirányítási, döntéstámogató és vállalatirányítási informatikai rendszert vezetnek be. Az eszközpark fejlesztése sem marad el: közel 200 új mentőgépjárművet szereznek be, ezek mellé rengeteg új felszerelés is érkezik. Az új autók és eszközök egy része a megújuló, illetve újonnan építendő mentőállomásokon áll majd szolgálatba. És ha mindez még nem lenne elég, az egészhez egy oktatási fejlesztés is kapcsolódik.

MIR-VIR a KICS-ben

Ha valaki Budapesten vagy környékén tárcsázza a 104-et, akkor a telefont a Markó utcában, az OMSZ központi irányító csoportjánál, azaz a KICS-ben fogják felvenni. Itt a szakápoló az előírt protokoll szerint kikérdezi a beteget, kézzel, papíron kitölti a káreseti lapot, majd riasztja a megfelelő mentőegységet. A „rádiós” pedig a célkerület téglalapjába teszi a mentőautót jelképező mágnest az előtte magasodó mágnestáblán. Ha az autó már felvette a beteget, és a kórházba tart, akkor a célkórház nevére kerül a mágnes, míg a bázisra hazafelé tartó autó mágnese az oldalára fordítva pihen a táblán.

A KICS helysége a Markó utcai épületben<br>(fotók: a szerző)

Lényegében Budapesten ma is így, ezekkel a kézi módszerekkel működik a mentésirányítás. Igaz, amióta az autók digitális rádiókat kaptak, számítógépen is nyomon követhető minden autó, ráadásul látszanak például az aktuális sebességadatok is, vagy éppen az, hogy az adott jármű használja-e a megkülönböztető jelzését. Ez a rendszer azonban nem kiforrott, egész Budapestet megjelenítve csak egy nagy paca látszik, hiszen a sok mozgó mentőautó ábrái mind egymásba csúsznak.

Ideje lenne már tehát, hogy a mentésirényítók, azaz a KICS kapjon egy korszerű, jól kezelhető, döntéstámogató-mentésirányító szoftvert. Ennek a beszerzése a jelenleg futó uniós fejlesztés egyik legfontosabb része, a rendszer már üzemel tesztjelleggel. Elméletileg kompatibilis lesz az egységes 112-es segélyhívó rendszerrel is, azonban ennek integrálása – egyes mentődolgozók szerint szerencsére – még várat magára.

Az egységes uniós segélyhívót, a 112-t jelenleg a rendőrség kezeli. Ha egy esetnél mentőre vagy tűzoltóra van szükség, akkor az operátor továbbkapcsolja a hívót az érdekelt szervezet ügyeletére, ahol a hívót ismét kikérdezik, ezáltal jelentős az időveszteség. A tervek szerint a három ismert hívószám, azaz a 104, 105 és 107 integrálása hamarosan megtörténik, és a segélyhívások onnantól kezdve minden esetben a két nagy központ egyikébe, Miskolcra vagy Szombathelyre futnak majd be, ahol a képzett operátorok felveszik a káreset adatait, és ők riasztják majd a szükséges rendőr-, mentő- és tűzoltóegységeket is.

A mentők azonban nemcsak az autók mozgását követik hagyományos, analóg módszerekkel, hanem tulajdonképpen mindent, ez pedig rengeteg helyet követel. A káreseti lapok nem semmisíthetőek meg, így azokat hegyekben őrzik az OMSZ irattárában.

És akkor ott van még a felszerelés. Az irányítóknak azt is tudniuk kell, hogy egy-egy mentőautó milyen töltöttségi állapotban van. És itt nemcsak az üzemanyagszintre kell gondolni, hanem főleg a gyógyszerkészletekre. Egy-egy mentőautóban akár több száz ampulla is lehet, amelyeknek természetesen szavatossági idejük is van, így nemcsak azt kell figyelemmel kísérni, hogy miből mennyi fogyott egy-egy betegnél, hanem azt is, hogy minek mikor jár le a szavatossága. Hiszen egy mentőautó nem rohangálhat betegtől beteghez romlott gyógyszerekkel a fedélzetén. De az is elég kellemetlen, ha a nap hatodik betegénél derül ki, hogy elfogyott a géz a kocsin.

A legjobb „számítógép”: sosem fagy le, áramszünet sem zavarja

Persze ezek sarkított példák, de azt nagyon jól mutatják, miért van nagy szüksége a mentőszolgálatnak erre a számítógépes rendszerre, amely kiterjedtsége révén nemcsak mentésirányítási, hanem teljes vállalatirányítás rendszer lesz.

Egyre kevesebb fehér folt

Ha mentőt hívunk, akkor az ország jelentős részén 15 percen belül biztosan megérkezik a segítség. Ám sajnos még 2013-ban is vannak olyan területek, ahol ez az idő nem garantálható. Ezeket a területeket nevezi a szakma fehér foltoknak, melyből egy év múlva már jelentősen kevesebb lesz. A 22 új mentőállomás építési munkáltai várhatóan 2013 végén keződnek, és ha a téli fagyok hátráltatják is a kültéri munkálatokat, 2014 tavaszára-nyarára minden bizonnyal elkészülnek. Az új állomások helyszíneit a nagyvárosok közelsége, a térség demográfiai adatai és a közúthálózat figyelembe vételével alakították ki. A 15 perc ez esetben tehát nem egy átlagos, adott idő alatt megtehető távolságú sugarú kört jelent, hanem azt a térséget, ahová közúton 15 perc alatt el tud jutni a mentőegység.

A fejlesztés során az OMSZ az „új állomásokra csak új autó, eszköz kerülhet” alapelvhez igazodik, így a fejlesztéssel párhuzamosan nagyszabású eszközbeszerzés is zajlik. A mentőállomások mindegyike teljesen felszerelve, két teljes értékű B típusú mentőautóval áll majd szolgálatba. Az autók közül az egyik 24, míg a másik 12 órás készenlétben áll majd az alábbi új mentőállomásokon: Aba, Aggtelek, Bábolna, Bátaszék, Böhönye, Igal, Jánoshalma, Jászboldogháza, Kadarkút, Kölcse, Kötelek, Krasznokvajda, Mezőberény, Pécsvárad, Sárospatak, Sásd, Söjtör, Szentlőrinc, Tiszaadony, Tótkomlós, Veszprémvarsány, Zalalövő.

Környezettudatos fejlesztés

A 22 új építésű mentállomás mellett megújul hatvan már üzemelő mentőállomás is. A „mentőállomás-dinamizálás” elnevezésű projekt elsődleges célja ugyancsak a kivonulási idő csökkentése. Sok olyan kis mentőállomás van az országban, ahol csak az ott szolgáló egyetlen autó 2-3 fős személyzete teljesít szolgálatot. Riasztás esetén az állomás üresen marad, így azt kulcsra kell zárni. Az ajtó, garázskapu, kertkapu zárása pedig akár perceket is igénybe vehet. Ezeken az elvesztegetett perceken pedig szélsőséges esetben emberélet is múlhat. További problémát jelent sok helyen, hogy a mentőállomások eredetileg teljesen más célra épült ingatlanban kaptak helyet, így például a tarzózkodóból csak körülményesen, kerülővel lehet eljutni a garázsban álló autóhoz.

Másik fontos szempont volt a környezettudatosság és a költségcsökkentés. A „dinamizálás” során általánosan megvalósuló fejlesztések a következők: a fűtésrendszer korszerűsítése, nyílászárók cseréje, a garázsokban szén-monoxid riasztók beszerelése, mentőautó-mosó kialakítása, öltözők kialakítása, az épület külső hőszigtelésének korszerűsítése. Ezen felül néhány kiválasztott mentőállomás tetejére napkollektorokat is szerelnek, ezzel az OMSZ igyekszik kihasználni majd az alternatív energia nyújtotta lehetőségeket is.

Az állomások kiválasztásakor főleg azok műszaki állapota döntött figyelembe véve azt is, hogy az adott állomás műszaki hátterével milyen szinten biztosítható a sürgősségi ellátás, de nem elhanyagolható szempont volt egy-egy állomás rezsiköltsége sem.

A 60, felújításra kijelölt mentőállomás, régiók szerint:

Új állomásra új kocsit!

A fejlesztés keretében új mentőgépjárművek beszerzését is tervezi a mentőszolgálat. Az „új állomásra új eszközt” elv alapján a 22 új állomásra a fentebb már említett 44 új, B kategóriás  mentőautón kívül további összesen 134, B és C típusú mentőautót vásárol majd az OMSZ. A teljesen felszerelt mentőautók mellett 18 új mentőorvosi kocsi, azaz MOK beszerzését is tervezi a mentőszolgálat. A MOK-ok olyan, hétköznapinak tűnő személyautók, amelyek felszereltsége megfelel a rohamkocsiknak, de csak egy mentőorvos, esetleg még egy gépkocsivezető teljesít rajta szolgálatot.

A MOK-szolgálat kiterjesztése lehetővé teszi az országban a randevúelv szélesebb körű alkalmazását. Ez azt jelenti, hogy egy súlyosabb esethez egyszerre riasztanak MOK-ot és egy alacsonyabb felszereltségű mentőautót is. Ha a beteg állapotát a mentőorvos stabilizálta, akkor őt az alacsonyabb szintű mentőegység is biztonságosan el tudja juttatni a kórházba, miközben a mentőorvos már úton lehet egy másik beteghez. Persze ha a szállított beteg állapota megkívánja, a MOK akár a kórházig is követheti a beteget szállító mentőautót.

Ezt a rendszert már évek óta alkalmazzák a hazai mentésben csakúgy, mint ennek tulajdonképpeni fordítottját, a többlépcsős betegellátást. Bár alapelv, hogy a beteghez mindig a legközelebb lévő megfelelő felszereltségű mentőegységet indítsák útnak, erre nem mindig van lehetőség. Ilyenkor előfordulhat, hogy a beteghez először kiérkező autón szolgáló mentőápoló megkezdi a sérült ellátását, és az utána kiérkező mentőorvos folytatja azt. De ide sorolható az is, hogyha a betegért mentőhelikoptert kell hívni, vagy hogyha egy balesetet szenvedett gyermeket a mentőorvos átad az utána érkező gyermekrohamkocsi személyzetének.

Bevetésre várnak a rohamkocsik a Bázison

Az autók beszerzése több részletben, közbeszerzések keretében történik majd, így egyelőre nem lehet tudni, milyenek lesznek az új mentők. Lehetséges, hogy újabb Crafterek érkeznek, de az is lehet, hogy egy más pályázó teljesen másféle autóival gyarapodik majd az OMSZ flottája.

Az eszközpark sem avulhat el

Az új mentőállomások és új autók mellett a már meglévő egységek mentőeszközeinek fejlesztése, korszerűsítése is kiemelten fontos feladat a mentőszolgálatnál. Ezért ugyanennek az uniós projektnek a keretében valamennyi már meglévő B típusú mentőautón megteremtik a betegellenőrzés és az életveszélyes szívritmuszavar megszüntetésének lehetőségét. Ez részben a magasabb szintű mentőegységeken rendszeresített készülékekkel kompatibilis kompakt eszközök beszerzésével, részben pedig a már meglévő eszközpark kiegészítésével történik majd. Minden ilyen eszköz képes lesz majd az új MIR-rel való kommunikácira is.

A projekt keretében többek között lapáthordágyak, vákuumsínek, félautomata defibriátorok, sürgősségi táskák és a betegek életjelenségeinek mérésére és rögzítésére szolgáló eszközök kerülnek majd a mentőautókba.

Már csak a szakképzés maradt hátra

Hogy a korszerű mentőeszközök használata ne okozzon gondokat, illetve a gyakorlati tudás szinten tartása se legyen nehézkes, az OMSZ új oktatási eszközöket is beszerez. Így minden megyeszékhelyen készségfejlesztő, úgynevezett skill-laborokat terveznek kialakítani, ahol az alapfogások elsajátítása mellett az elméleti tudás készségszintre fejlesztésére is lehetőség lesz. Ezekben a skill-laborokban a prehospitális ellátás résztevékenységeinek gyakorlására, illetve klinikai készségek fejlesztésére nyílik majd lehetőség. Az oktatás elméleti része e-learning módszerrel valósul meg, ezt követi majd a gyakorlás az újonnan beszerzendő oktatóeszközökön.

A skill-laborokon felül az oktatásfejlesztési projekt része négy nagy szimulációs központ kialakítása is Debrecenben, Szegeden, Pécsen és Székesfehérváron. E központokban a tanulók valós, életszerű körülmények között fejleszhetik rutinná a skill-laborokban elsajátított gyakorlati tudást. Ezt a négy szimulácis központot az OMSZ olyan oktatási eszközökkel kívánja felszerelni, amelyek a betegek különféle életjelenségeit szimulálják, és lehetőséget biztosítanak minden, a prehospitális ellátás során alkalmazott vizsgálat, beavatkozás elvégzésére.

Ezek az oktatóközpontok az OMSZ már meglévő, megyeszékhelyi mentőállomásain található oktatótermekben kapnak majd helyet, a fejlesztés tehát csak az oktatási eszközpark beszerzésére irányul.

Minden autó teljes felszereltséggel érkezik majd - de vajon Crafterek lesznek?

A négy fix központ mellett egy mobillabor is kap majd ugyanilyen felszereltséget. Ez lehetővé teszi majd nemcsak a távol eső területekre történő eljutást, de akár egy valós helyszínre, például erdőbe vagy repülőtérre történő kitelepülést is egy-egy gyakorlat erejéig.

Uniós támogatással

A TIOP 2.2.1 „Sürgősségi ellátás fejlesztése – mentés” kiemelt projekt támogatási összege 10,94 milliárd forint, és a fejlesztések az Új Széchenyi Terv keretében valósulnak meg.

A gépjárművek, orvostechnikai és oktatási eszközök közbeszerzése várhatóan 2013 nyarán, míg az építészeti munkák közbeszerzése ezt követően, az év második felében indulhat meg.