Nagysebességű vasúthálózat kiépítésével fokozná Európa versenyképességét az EU

A terv a gyors, kényelmes, biztonságos és megbízható vasúti szolgáltatások kibővítésével támogatja az Unió kettős célját, vagyis a karbonsemlegesség elérését 2050-re és Európa globális versenyképességének megerősítését. Ezen felül célul tűzték ki a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok használatát a légi és a vízi közlekedésben.

Az Európai Bizottság átfogó tervet mutatott be az európai nagysebességű vasúthálózat fejlesztésének felgyorsítása érdekében. A kezdeményezés a transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) építve azt a célt tűzte ki, hogy Európa-szerte számos népszerű viszonylaton a maihoz képest jelentősen csökkenjenek az utazási idők a személyszállítás terén. Például 2030-ra egy Berlin–Koppenhága utat hét helyett négy óra alatt lehetne megtenni vonattal, 2035-re Szófiából Athénba hat óra alatt lehetne eljutni, az új, határokon átívelő összeköttetések a balti országokat is összekapcsolnák, továbbá Párizsból Madridon keresztül Lisszabonba is néhány óra alatt el lehetne vonatozni.

A terv egy olyan, jól működő és a mainál gyorsabb nagysebességű vasúthálózat létrehozása 2040-re, mely az alábbi négy pillérre épülne:

1. Egy valóban átjárható, európai nagysebességű vasúthálózat beruházásainak felgyorsítása és azok összehangolása

Ezt egyrészt a határokon átnyúló szűk keresztmetszetek megszüntetésével érnék el 2027-ig, kötelező ütemtervek meghatározásával, valamint a magasabb sebesség elérését szolgáló tevő lehetőségek beazonosításával, beleértve a 250 kilométer per óra feletti tempót is, ha az gazdaságilag életképes.

A következő hónapok során egy célzott uniós finanszírozási stratégiát készítenek elő, melyet a tagállamokkal, valamint iparági és pénzügyi szereplőkkel folytatott stratégiai párbeszéd támogat. A cél a finanszírozási források és a magánberuházások jobb koordinációja, valamint a nagysebességű vasúti projektek uniós finanszírozási ökoszisztémájának megerősítése, lehetővé téve, hogy a TEN-T hálózat 2040-re elkészüljön. A stratégiai párbeszéd az úgynevezett Nagysebességű Vasúti Megállapodásban csúcsosodik majd ki, mely egy többoldalú kötelezettségvállalás az elsőbbséget élvező projektekhez szükséges beruházások mozgósítására.

2. A vasúti szolgáltatások vonzó és versenyképes keretrendszere

A jogszabályoknak elő kell segíteni a használtgördülőállomány-piac fejlődését. Az Európai Bizottság 2027-ben intézkedéseket fog javasolni a működőképes és biztonságos vasúti járművek versenyellenes selejtezésének betiltása érdekében, valamint átlátható feltételek megteremtésére azok Unión belüli továbbértékesítésére és üzemeltetésére vonatkozóan.

Egy 2026-os javaslat a határokon átnyúló vasúti jegyértékesítési és jegyfoglalási rendszerek fejlesztését tűzi majd zászlajára, megkönnyítve az utasoknak a nemzetközi utazások problémamentes megtervezését és megvásárlását, ezen felül jobb utasjogi védelmet nyújtva több szolgáltató igénybe vétele esetén.

Fel kell számolni a korlátokat az új nagysebességű vasúti szolgáltatók belépése elől. A pályakapacitás jobb koordinációja, a méltányos pályahasználati díjak, valamint a kiszolgálólétesítményekhez való megkülönböztetésmentes hozzáférés által az új belépők könnyebben tehetik elérhetővé nagysebességű szolgáltatásaikat, fokozva ezzel a versenyt és megfizethetőbbé téve a nagysebességű vasutat.

3. Egy erős, innovatív és összehangolt európai vasút támogatása

A Europe’s Rail egy jövő évre tervezett kutatása támogatja az újgenerációs nagysebességű gördülőállomány fejlesztését. Kutatást és innovációt fog finanszírozni azon műszaki akadályok leküzdése érdekében, melyek jelenleg megakadályozzák az egyes nagysebességű szerelvények európai szintű zökkenőmentes közlekedését.

Az uniós szabályozásokat 2026-ban felül fogják vizsgálni azért, hogy egyszerűbbé tegyék a mozdonyvezetők engedélyeit, megkönnyítve számukra a nemzetközi közlekedést.

Az európai vasúti forgalomirányítási rendszer (ERTMS) 2026-os megvalósítási terve a rendszer összehangolt bevezetése révén fogja elősegíteni az átjárhatóságot.

4. Az uniós szintű kormányzás megerősítése a jövőkép koordinálása és megvalósítása érdekében

A vasúti infrastruktúra kapacitásának jobb koordinációja érdekében a pályahálózat-kezelők felhatalmazást kapnak, és jogilag kötelezővé teszik számukra az együttműködést a kiszámítható és vonzó nemzetközi kapacitásra a távolsági szolgáltatások terén, összhangban a vasúti infrastruktúra-kapacitás használatáról szóló javasolt rendelettel.

Kerekasztal-beszélgetéseken vitatják majd meg az érdekelt felekkel az európai kulcsfontosságú városok közötti új szolgáltatások létrehozását akadályozó tényezőket, a kijelölt megoldások irányába tett előrehaladást pedig az európai TEN-T koordinátorok fogják felügyelni. Az előrelépések nyomon követésére eredménytáblát fog létrehozni a Bizottság.

Jövőre az Európai Unió Vasúti Ügynökségének (ERA) megbízatását is felülvizsgálják majd, lehetővé téve az Ügynökségnek a felesleges nemzeti szabályok megszüntetését, valamint az engedélyek és tanúsítványok hatékonyabb kiadását, támogatva ezzel az innováció megvalósítását.

A menettartamok csökkentésén felül a terv a torlódások enyhítését, a hagyományos vonalak kapacitásának növelését, valamint a regionális és az éjszakai vonatok szolgáltatásainak javítását is célul tűzte ki.

Ráadásul a polgári áruszállítás fellendítésén túl biztonságpolitikai és hadászati szempontból is lényeges, mivel elősegíti a katonai csapatok és felszerelések gyors mozgását Európán belül.

A terv kiegészíti az Európai Uniónak a határokon átnyúló távolsági vasúti közlekedés fellendítésére irányuló cselekvési tervének keretében zajló munkáját, és az EU-nak a TEN-T hálózat megvalósítására irányuló, jelentős uniós finanszírozást élvező törekvésére épít. Az EU eddig 804 uniós vasúti infrastrukturális beruházásnak ítélt támogatást, melyek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön (CEF) keresztül összesen 34,4 milliárd euró (aktuális árfolyam alapján körülbelül 13 ezer 300 milliárd forint) forráshoz jutottak; ez a teljes CEF-beruházás 68,76 százalékát teszi ki.

Az EU fenntartható közlekedési és turisztikai biztosa, Aposztolosz Cicikosztasz elmondta, a nagysebességű vasút nem csupán az utazási idők csökkentéséről, hanem az európaiak egyesítéséről, gazdaságuk megerősítéséről, valamint a fenntartható közlekedésért folytatott globális verseny élére állásáról is szól. A terv célja az akadályok lebontása, a korszerű infrastruktúrába történő beruházások mozgósítása, továbbá az, hogy a határokon átnyúló vasút a karbonsemleges, versenyképes és biztonságos Európa gerincévé váljon, mely által az emberek gyorsabban, biztonságosabban és megfizethetőbben utazhassanak – közelebb hozva Európa különböző részeit egymáshoz.

A terv a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokba történő beruházások fellendítését is célozza a légi és a vízi közlekedésre összpontosítva. Az uniós bizottság azt kívánja elérni, hogy 2035-ig körülbelül húszmillió tonna fenntartható üzemanyag álljon rendelkezésre, amihez mintegy százmilliárd euró (csaknem 39 ezer milliárd forint) beruházásra van szükség.

Raffaele Fitto kohézióért és reformokért felelős biztos az Európai Bizottság közlekedési csomagjának bemutatásakor elmondta, „a biológiai és nem biológiai üzemanyagok hazai termelésének felgyorsításával Európa csökkentheti az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, növelheti iparágai versenyképességét, és globálisan vezető szerepet tölthet be a tiszta energiára való áttérésben”.

A Bizottság szerint 2027-ig legalább kétmilliárd eurót (nagyságrendileg 800 milliárd forintot) kell befektetni fenntartható alternatív üzemanyagok előállításába:

• 300 millió eurót (cirka 116 milliárd forintot) a hidrogénalapú üzemanyagok támogatására a légi közlekedés és a hajózás számára;
• 446 millió eurót (csaknem 173 milliárd forintot) a szintetikus repülőgép-üzemanyaggal és tengeri szállítást végző hajók üzemanyagával kapcsolatos fejlesztésekbe;
• 133,5 millió eurót (52 milliárd forintot) az üzemanyagokkal kapcsolatos kutatásba és innovációba.

A brüsszeli testület emellett egy kísérleti projekt elindítását tervezi 2025 végéig, amelynek célja legalább 500 millió euró (majdnem 200 milliárd forint) mozgósítása a szintetikus repülőgép-üzemanyaggal kapcsolatos projektekre.

A terv célja az is, hogy megerősítse a nemzetközi partnerségeket a globális üzemanyag-termelés bővítése és az uniós fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő import vonzása érdekében, miközben tisztességes versenyt tesz lehetővé az uniós gyártóknak.

(Nyitóképünkön a DB egyik nagysebességű ICE3neo szerelvénye. Kép forrása: DB AG / Railway Gazette)