0911 járatai, a történelem pokoli légimenetrendje

iho   ·   2016.09.11. 13:45
september-11_cimkep

A történelem legfeketébb légi menetrendje egy 15 évvel ezelőtti napon: az American 11-es járata, egy 767-es csapódott a World Trade Center északi, a United 175-ös 767-ese a WTC déli tornyába, az American 77-es járata, egy 757-es a Pentagonba, a United 93-as járata, szintén egy 757-es szintén a géprablók hatalmába került, de Pennsylvaniában lezuhant. A járatok kiválasztásának nyilvánvaló szempontja: az eredeti célállomás mindegyik esetben a nyugati part, Los Angeles vagy San Francisco, vagyis a gépen sok kerozin volt, ami nagy pusztítást okoz, és kevés utas, akikkel szembe kellett néznie az eltérítőknek. Az összehangolt támadás annyiban kudarcos volt, hogy az utólagos feltételezések szerint a 175-ös és a 93-as járatnak is Washingtonban, feltehetően a Fehér Házba vagy/és a Capitoliumba kellett volna végbecsapódnia.

A gépeltérítés mondhatni szokásos gyilkos játékszere volt az elmúlt évtizedek terroristáinak, de hogy az eltérített gépeket fegyverként használják, ez volt szeptember 11. döbbenetes újdonsága, és innentől kezdve történtek alapvető változások. Az új koncepció: a földön kell megakadályozni, hogy valakik igazán veszélyes fegyvereket vigyenek magukkal, és a pilótafülkét bevehetetlen erőddé kell változtatni, páncélozott, csak kóddal és csak belülről nyitható ajtóval, hogy a pilótákon kívül senki más ne uralhassa a gépet.

Ha valaki mégis megpróbálkozik eltérítéssel, csak lebírható eszközök lehessenek a kezében, hogy az utasok és a légiutaskísérők elbánhassanak velük, nem beszélve a fedélzeten lévő biztonsági emberekről. A földi ellenőrzésnek kell olyan erősnek lennie, hogy a kabinszemélyzet biztos lehessen benne, nincs, nem lehet a fenyegetőző utas(ok)nál sem bomba, sem robbanóanyag. Vagyis most már nem a feltétlen engedelmesség a szokásos eljárás, ha valaki hatalmába akar keríteni egy utasszállítót. Amire egyébként 2001. szeptember 11. óta alig volt példa, katasztrófával járó gépeltérítés csak akkor történt, sajnos nem egy esetben, amikor az egyik pilóta a másik kizárásával maga vitte pusztulásba a gépet.

(The Aviationist)

A terroristáknak szeptember 11. után a bevezetett intézkedések hatására az irányított becsapódás helyett ismét csak a repülőgépnek magának a „céltalan” pusztítása lett volna a sikerük, az ikertornyok leomlasztása óta kisebb kudarcokkal körítve. Ugyanabban az évben, decemberben nem sikerült cipőbe rejtett bombával felrobbantania valakinek egy járatot, később folyékony robbanóanyaggal, majd ugyancsak explozív laptopakkukkal és nyomtatók patronjaival kísérleteztek, persze mindez újabb pontokat iktatott a biztonsági előírásokba, de egyikkel sem sikerült előidézni a remélt katasztrófát.

A tavalyi Metrojet-zuhanás igazi okait még mindig nem tárták fel a nyilvánosság előtt, de ha valóban bomba robbant volna a gépen, az akkor is a repülőtéri biztonsági rendszer súlyos hiányosságáról szólna, csakúgy, mint a Mogadishunál egy halálos áldozatot követelő incidens, a Daallo Airlines 321-esén történt robbanás. Ugyancsak kérdés még, mi okozta az EgyptAir A320-asának pusztulását a Földközi-tengeren. Ami Brüsszelben, vagy akár korábban Moszkvában történt, az azt jelzi, hogy amint a gépek megszűntek puha célpontok lenni, maguk a repülőterek váltak azzá.

Ami szeptember 11. közvetlen utótörténetét illeti: három napig tartott az amerikai kontinenst teljesen megbénító, más régiókban részleges zavarokat okozó légtérzárlat, három évig tartott az egész légiközlekedési iparág visszaesése. Már 2001 októberében figyelmeztető jelzés volt 128 ezer alkalmazott időszakos vagy végleges leépítése az amerikai légitársaságok részéről. Megkezdődött az iparág nem kevés kínnal és keservvel járó alapos átalakulása, 2001 decemberében eltűnt az egyik legpatinásabb egykori légicég: a TWA, az Americanbe olvadt bele, a következő év tavaszán a United jelentett csődöt, hogy aztán a későbbiekben a kilábalás egyik eszközeként egyesüljön a Continentallal, a Northwest színei is feloldódtak a Delta rendszerében és flottájában, a US Airways beolvadása nem is olyan régen zárult az Americanbe. Egész sor amerikai társaság került padlóra vagy végveszélybe azokban az években, például az America West, az Air Canada, az Aloha, a Frontier és a Midwest.

Azokban az években indult be az európai összeolvadás-sorozat is. A Swissair 2001 őszén kellett, hogy leálljon, hogy aztán a Crossairrel egyesülve Swissként újrainduljon, majd 2005-ben a Lufthansa-csoporthoz kerüljön. Az Austrian 2008-ig húzta, majd szintén a német csoport tagja lett, a Sabena is 2001 őszén állt le, hogy aztán 2002 februárjától Brussels Airlines néven újraszerveződjön, és néhány év múlva ugyancsak a Lufthansa-csoportban kössön ki. 0911 után indult be az Air France és a KLM, majd a British és az Iberia összeállása egy-egy légitársasági csoporttá.

Természetesen nem lehet minden ilyen történést a 2011. szeptember 11-i támadás közvetlen következményeként levezetni, de hogy az azt követő visszaesés erős katalizátora volt a folyamatoknak, az biztos. Más kérdés, hogy aztán a 2007–2008 körüli gazdasági válság, illetve a diszkontok előretörése mennyire siettette a hagyományos hálózati társaságok átrendeződését.

Az elmúlt tizenöt év összefoglalói szinte kivétel nélkül azzal végződnek, hogy az azóta eltelt időszak egyik legpozitívabb fejleménye az idei: az Egyesült Államok és Kuba közötti menetrend szerinti légiforgalom helyreállítása negyven év szünet után. Ne felejtsük el, valahol ez is komoly biztonsági kérdés, voltak évek, évtizedek is talán, amikor a gépeltérítés címszó alatt leginkább a Kuba, Havanna és Florida nevek kerültek volna elő, ha lett volna akkoriban internetes keresés.

Kétségtelen, a légiközlekedés biztonságának kérdése leginkább nem egyszerűen előírások és eljárások kérdése, nem az utasok és a repterek szigorúbb ellenőrzése lenne a legfőbb biztonsági garancia, hanem az, ha nem lennének olyan konfliktusok, olyan szembenállások, olyan tömeges frusztrációk, amelyek végső soron valakikben felkeltik a torz vágyat, hogy elpusztítsanak egy-egy védtelennek hitt repülőgépet.

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Repülés Légiközlekedés

KLM: százötven nyári célállomás

iho/repülés   ·   2024.03.10. 12:00

A holland királyi légitársaság a nyári menetrendi időszakban hét százalékkal több ülőhelyet kínál az elmúlt év azonos időszakához képest, így a felkínált kapacitás minimálisan marad csak el az eddigi rekordot jelentő 2019-es szinthez képest.