Nem rengeti meg egy légitársaság életét egy négy órára szóló munkabeszüntetés, de nem túl jó előjel a cég jövőjére nézve: az olasz nemzeti légitársaság állománya láthatóan nem elégedett a lehetséges mentőakciókkal, és ennek lehetett markáns kifejezése a hétfői akció.

Mint erről többször írtunk, az Alitalia 2017 májusában ment csődbe, miután erősen alulmaradt az Olaszországot is behálózó diszkontokkal szemben.m Azóta zajlanak a tárgyalások, próbálkozások a társaság talpra állásához szükséges befektetői kör összehozására. Ami annál is nehezebb feladat, mivel a csőd maga egy olyan tiltakozó hullám következménye volt, amelynek lényege, hogy az Alitalia szakszervezetei megbuktatták az akkori fő befektető, az Etihad szerkezetátalakítási programját.

Miközben a történet a kezdet kezdetétől politikai jelleget kapott, amennyiben a kormányzat felől, de a közvélemény jelentős részének támogatásával, az az alapállás alakult ki, hogy az Alitalia nem kerülhet „idegen kézbe”. Közben sorra jártak le a határidők, akár a működéshez szükséges áthidaló kölcsönök törlesztése, akár magának a magánosításnak a lezárása dolgában: a most érvényes dátum a március 31., de gyanítható, a helyzetet addigra nem sikerül rendezni, különösen, mert az egyik potens vásárló néhány napja kiszállt az üzletből.

Korábban, amikor az Alitalia mondhatni párhuzamosan vergődött az AirBerlinnel, a Lufthansa mutatkozott esélyesként új többségi tulajdonosként, de amikor világossá vált, hogy a társaság vezetését állami vállalattal kellene megosztania, szintén kivonult az üzletből. Ezután az EasyJet vált kitüntetett jelöltté, miközben az olasz kormányzati tényezők tavaly ősszel meghirdették, hogy olasz nagyvállalatok összefogására szeretnék bízni a nemzeti légitársaság további sorsát, annak az akciónak a részeként, amelynek keretében az olasz nagy állami vállalatok harmincöt milliárd eurót kellene, hogy befektessenek a gazdaság fellendítése érdekében.

Ennek jegyében lépett elő a tehát Ferrovie dello Stato, az állami vasútvállalat, amely nem egyszerűen a tulajdonrész megvásárlásával számolna, hanem az olasz gyorsvasúti hálózat és a légitársaság interkontinentális járatai összehangolásával, vagyis akár a szuperexpresszek lehetnének a ráhordói a tengerentúli, nyereséggel üzemeltethető vonalaknak.

Az EasyJet közben néhány napja bejelentette visszavonulását, elnöke, Johan Lundgren hosszú hónapok tárgyalásai után kijelentette, az Alitalia-befektetés nem észszerű „stratégiai és kereskedelmi szempontból”, de ennél több részletet nem árult el a döntés hátteréről.

Viszont maradt még egy igazán potens jelölt, az amerikai Delta, amely továbbra is azzal az óvatos alapállással reagált a fejleményekre, hogy felméri, lehetséges-e az együttműködés a vasúttársasággal a társaság megmentése érdekében.

Nem biztos, hogy az amerikaiaknak túl biztató lett volna a hétfői munkabeszüntetés, amelynek oka az volt, hogy az Alitalia munkavállalói aggódnak, mert nem tartják eléggé átláthatónak a társasággal kapcsolatos terveket. A szakszervezetek az eddigi megmozdulásaikkal minden alkalommal jelezték, nem nyugodnak bele semmi olyan átalakítási folyamatba, ami a társaság állományának és gépparkjának racionalizálását, vagyis részleges leépítését jelentené.

A légitársaság közleménye szerint a hétfői munkabeszüntetés miatt csaknem száz járatot kellett lemondani.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!