A jelek szerint az Airbus lesz az egyik leginkább hátrányosan érintett szereplője a Brexitnek, erre figyelmeztetett az Egyesült Királyság kilépésével kapcsolatos ügyek európai főtárgyalója. Michel Barnier amúgy azt mondta, a Brexit minden üzleti tevékenységet korlátozni fog, ami most az európai egységes piac kedvezményeit élvezi. De hozzátette: az egységes piac és a vámunió elhagyása nem teszi majd lehetővé, hogy a szigetország gazdasága szektoronként eltérő módon működjön, nincs olyan, hogy „félig kint, félig bent”, nem lesz „business-as-usual”, a kilépés bizonytalanságot jelent az üzleti életben, a foglalkoztatottságban, az állampolgárok életében. Kilépni az Unióból és megtartani annak előnyeit nem lehetséges – fejtegette, és azt is elmondta, nem biztos abban, hogy ezt a Csatorna túloldalán világosan értik...

Broughton szárnya

Ezután esett szó a főtárgyaló nyilatkozatában az Airbus Walesben működő gyáráról: mint erről többször portálunk is beszámolt, a gépek többségéhez itt készítik a szárnyakat. Broughton, az Airbus-gyár sikere nagyban múlik azon, hogy könnyen jut képzett mérnökökhöz és szakmunkásokhoz Európából – példálózott Barnier, ugyancsak fontos a működésben az alkalmassági engedélyek egyszerű megszerzése és az elkészült részegységek vámmentes utaztatása Hamburgba és Toulouse-ba. A főtárgyaló sietett hangsúlyozni, hogy a várható nehézségek nem valamiféle revans részei, hanem ez a Brexit ára, amit egyébként a többi (bent maradó) tagállam gazdasága is meg kell, hogy fizessen.

A kilépés konkrét közeledésével az érintettek is igyekeznek konkrétan reagálni, az easyJet például ugyan nem beszél nyilvánosan erről, de a hírek szerint már folyamatban van az európai légi üzemeltetési engedély (AOC) megszerzése, annak érdekében, hogy a diszkont társaság gond nélkül megtarthassa a kontinensen működő hálózatát. Az easy elnökasszonya ugyanakkor érezhetően törekszik arra, hogy az utazóközönség előtt az egész ne tűnjön túl nagy problémának. „Ha a Brexit-tárgyalások nyomán megváltozik a helyzet, EU-légitársaság kell, hogy legyünk, és meg kell változtatni a tulajdoni szerkezet néhány elemét. Jelenleg az easyJet 48 százalékban EU-tulajdonosok birtokában van, úgyhogy nincs nagy szakadék, amit át kell hidalnunk” – mondta néhány napja Carolyn McCall. Az ATW információi szerint az easyJet feltehetően Portugáliában vagy Ausztriában lesz bejegyezve, bár korábban szóba került Írország és Ciprus is.

Az easy szárnyai

Az Egyesült Királyság teherszállítási és logisztikai szektorának teljesítménye a felére eshet vissza, állítja a Freight Transport Association, és elsősorban ezt arra az esetre prognosztizálja, ha a külföldi munkavállalóknak csomagolniuk kell, hiszen ők teszik ki a nehéz teherjárművek vezetőinek tizenhárom és a raktározási alkalmazottak huszonhat százalékát.

Az International Airport Review szemleírója cikkének ezt a címet adta: A Brexit – alvajárás a légiközlekedés katasztrófája felé. Ő nemcsak a brit, hanem a globális légiközlekedés teljesítményének visszaesését jósolja a kilépés miatt, ráadásul elhúzódó, húsz évre szóló hatástól tart. Első helyen említi az Unióban élő britek és az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok, illetve rokonaik utazásainak radikális csökkenését, de ugyanolyan súlyú probléma a visszaeső kereskedelem és a gazdasági partnerség, ami elsősorban áruk és gyártási anyagok, részegységek mozgásának korlátozását, az ipari ellátó rendszerek zavarát jelenti majd. A vámellenőrzések visszaállítása lelassítja a forgalmat, és a közös légtérszervezési rendszerből való kilépés súlyos gondokat okozhat az Egyesült Királyság légiforgalmi irányításának. A Nagy-Britannián kívüli EU-ban elsősorban Kelet- és Közép-Európa lesz az a térség, amit a változás leginkább sújt majd, miközben az állampolgárokra gyakorolt gazdasági hatások visszavetik a brit „turistaipart.”

Hogyan alakul a vegyes IAG élete?

Az európai légiközlekedés bővülésének az elmúlt húsz évben elsősorban a low-cost társaságok voltak a motorjai, a légiközlekedés liberalizálásával. Az Unió légitársaságai az Európán belüli üzemeltetés költségeinek csökkenésével tudtak olcsóbb jegyeket kínálni, és szélesebb népességnek hozzáférhetővé tenni a légiutazást. A Brexit azonban nemcsak a légitársaságokat, hanem a repülőtereket is negatívan érinti, zsugorodnak az útvonalhálózatok és növekednek a tarifák.

Olyan különleges problémák is előjönnek, mint például az, hogy az EU és az Egyesült Államok nyitott égbolt-megállapodása érvényét veszti a brit repterekre nézve, Heathrow-ra például a helyreálló korábbi Bermuda II. megállapodás értelmében csak két amerikai légitársaság repülhetne (a Delta már kiszorulna innen). Mi lesz a Norwegiannal és a Ryannel, amelyeknek UK AOC kellene, mi lesz az IAG-gal, amely egy brit, egy ír, valamint két spanyol légitársaság csoportja?

Heathrow, ki szállhat le?

Az alapos elemzés külön tárgyalja az útvonalak átrendeződését és azt, hogy a társaságoknak most kellene már összerakniuk a 2019-es menetrendet, ami a Brexit perspektívájában több, mint bizonytalan. És még egy érdekes „apróság”: épp a kilépés évében kezdődne el Heathrow harmadik pályájának építése, a nyugati félteke legnagyobb aviatikai beruházása a következő időszakban. Ennek a végrehajtása is nehezebb lesz az EU-n kívül, írja az elemzés. De a kilépés nyilván csak újrahevíti vitákat: ha a légiközlekedés London felé a Brexit miatt visszaesik, szükség van-e az új pályára.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!