Lefújták a világ egyik legjelentősebb, üzleti repüléssel foglalkozó idei rendezvényét. Az EBACE (European Business Aviation Convention and Exhibition) május vége felé Genfben zajlott volna, de egyrészt a svájci hatóságok eddigi intézkedései, másrészt a résztvevőkért érzett felelősség arra késztette a szervezőket, hogy – noha akad olyan jóslat, hogy addigra a járvány már nem lesz annyira súlyos – eltekintsenek a rendezvénytől.

(Közben egy fontos információ, a General Aviation legfontosabb európai rendezvénye, az Aero Friedrichshafen, amelynek bőven vannak magyar résztvevői is, nem kezdődik meg az eredeti áprilisi időpontban, de a szervezők bejelentése szerint nem fújják le, csak halasztják, egy későbbi, még nem ismert időpontra.)

(fotók: EBACE, Twitter)

Az EBACE döntése mögött egyébként az is meghúzódhat, hogy maga az ágazat, az üzleti repülés is erősen megszenvedi a koronavírus okozta bonyodalmakat. A Flightglobal friss helyzetképe szerint Trump elnök bejelentése az Európa felőli beutazási tilalomról, néhány napra hatalmasan megnövelte a business-jetek forgalmát a két kontinens között, nyilván aki megtehette, az a szokásos menetrend szerinti járatokon túl az utolsó órákban is igénybe vehette saját cégének gépeit arra, hogy még a teljes tiltás életbe lépése és a légitársaságok transzatlanti leállása előtt visszajusson az Egyesült Államokba.

Ennek a repülési csúcsnak tehát az volt az értelme, hogy az amerikai cégek a maguk embereit hazasegítsék. Ennek érdekében olykor „bármi áron” hajlandóak voltak nagyvállalatok business-jeteket repültetni. Ezután viszont, amikor mindenki visszakerült, akinek kellett, az üzleti repülések volumene természetesen drasztikusan csökkent. Ugyan egyelőre nincs erről kimutatás, de ahogy Európa egyre több országa vezet be határzárat, az öreg kontinensen belül is esik a közforgalmi repülésen kívüli légi forgalom. (Az Egyesült Államokon belüli repülésekre egyelőre semmiféle tilalom nem vonatkozik.)

Ugyanakkor az üzleti repülések visszafogásának egyik legkomolyabb oka nem a tilalmak életbe lépése, hanem maguknak az üzleti kapcsolatoknak a visszaesése. Ha a vállalatok csökkentett üzemmódban működnek, nincs miért utaztatniuk az embereiket, ez a légitársaságok forgalma mellett az üzleti repülést is erősen érinti, és ha igazán komoly aggodalmakról beszélünk, akkor inkább ez a fő dilemma az ágazatban. Ahogy az egyik legtekintélyesebb légiközlekedési szakértő, Richard Aboulafia, a Teal elemző csoport vezetője jelezte, a nagy kérdés az, hogy a járvány következtében mennyiben fogják vissza a gazdasági partnerek a határokon átnyúló, vállalatközi együttműködést, mennyire lesz a következő években inkább valamiféle elzárkózás a jellemző magára a világgazdaságra, mennyire szorul vissza a kapcsolatok globális jellege.

Ugyanakkor az üzleti gépek üzemeltetői az elemzés szerint nem kerülnek annyira katasztrofális helyzetbe, mint sok légitársaság, akkor sem, ha a gépeik földre kényszerülnek. Itt nyilván nem azokról a cégekről van szó, amelyek kifejezetten business-jetek kiajánlásával foglalkoznak, hanem azokról, amelyek állományuk, vezetőik reptetésére használják a gépeket. Az ő business-jet parkjuk ugyanis, a légitársaságok flottájával ellentétben, nem azért van, hogy maga a repülés termeljen pénzt.

A földön tartásuk persze nincs kellemetlen kiadások nélkül, ha a cég meg akarja tartani jobb időkre a gépeit: a tárolás díjait, a tovább ketyegő biztosítási díjakat és esetleg a személyzet bérét akkor is kell fizetni. Veszteség tehát lehet, hogy van, de az, hogy nem repül a gép, az illető cég profit-termelésében önmagában nem jelent kiesést, mert a repülés eleve nem termelt profitot. Ha tehát a világgazdaság (mégis) magához tér, és a nemzetközi-interkontinentális együttműködés mégsem szorul vissza, a jóslatok szerint az üzleti repülés is könnyebben kerül vissza a korábbi normális állapotába, mint a légitársaságok működése.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!