Hónapok kérdése, amíg tisztább kép alakul ki az MH370-es járat történetéről, még akkor is, ha most tényleg megtalálják a roncsokat – figyelmeztet az Aviation Week szaklap. Továbbra sincs ugyanakkor biztos információ arról, hogy ha az Indiai-óceán déli vizein talált roncsdarabok valóban az eltűnt 777-esről származnak, milyen útvonalon és hogyan repült a gép oda. Az újabb adatok összevetéséből az következtethető ki, mondja a szaklap, hogy a Malaka-szoros elérése után a gép először északra fordult, és csak később repült dél-délkelet felé, még jó néhány órán keresztül.

Ha meglennének a fekete dobozok, akkor sem biztos, hogy lesz válasz az alapvető kérdésre, miért tért le a gép az útvonalról

A maláj gép katasztrófája az iho.hu-n

Roncsok messze délen az Indiai-óceánon: megvan a 777-es?
Szimulátor és politika: újabb rejtélyek az eltűnt 777-es körül
Szándékosság, emberi beavatkozás! Új hírek az eltűnt 777-esről
Még négy órát repült? További rejtélyek az eltűnt 777-es körül
Elfordult nyugat felé? Rejtélyek az eltűnt 777-es körül
Megvannak a roncsok? Terrorveszély, utolsó rádiókapcsolat
Eltűnt egy utasszállító Indokínában

 

A gép roncsainak kiemelése legalább olyan kihívás, mint az AF447 megtalálása és felhozatala az Atlanti-óceán fenekéről. A lap megerősíti, hogy a most kutatás alatt lévő övezetben a víz mélysége 3500 és 5000 méter között váltakozik. Mint ismeretes, végül is az Air France gépének fedélzeti hang- és adatrögzítőjét megtalálták. A nagy különbség, amit más szaklapok cikkei is említenek, az, hogy az A330 esetében valóban az az időszak volt a döntő, amely a gép lezuhanását közvetlenül megelőzte, azonban ezeken a rögzítőkön nincs meg a repülés teljes anyaga. Vagyis ha a 777-es megfelelő berendezéseit felszínre hozzák, azokon már nem lesz megtalálható annak a kritikus egy órának az adattömege, ami a Thai-öböl és a Malaka-szoros közti repülésről szól, vagyis arról a szakaszról, amikor a gép eltért eredeti útvonalától.

Ennek megfelelően továbbra is rengeteg teória kering mind a szakmában, mint az érthetően továbbra is döbbent közvéleményben a lehetséges okokról illetve az események lehetséges lefolyásáról. A malajziai hatóságok szemlátomást most már ahhoz a verzióhoz ragaszkodnak, hogy valaki szándékosan letérítette a gépet a kurzusáról, ugyanakkor még mindig számos más komoly elképzelés forog, például egy fokozatosan kialakuló és terjedő tűz, ami először a gép pilótafülke alatti műszerrekeszét tette tönkre, és talán ez magyarázná a transzponder működésének leállását, majd később a rádió elnémulását. Ennek az elképzelésnek a hívei arra utalnak, hogy a gép először egy lehetséges kitérő repülőtér, Langkawi irányába fordult, amelynek négyezer méteres pályáján leszállhatott volna. Ugyanakkor a Boeing felől azért hallhatók kétkedő hangok, mert ha ez így bekövetkezett volna, vajon mi magyarázza, hogy a gép még órákig a levegőben maradhatott, hiszen ez esetben a transzponder után a fedélzeti repülésvezérlő rendszereket is el kellett volna, hogy érje a tűz, és ez a repülőgép feletti uralom elvesztésével járt volna. Szóba került még a pilóták esetleges hipoxiája, vagyis hogy megszűnt vagy fokozatosan leállt az oxigénellátásuk is.

A keresésbe bekapcsolódott hajók és repülőgépek dolgát a déli óceáni vidék kellemetlen időjárása is nehezíti, közben az ausztrál tengerészeti hatóság, az AMSA szerint az sem teszi könnyebbé a kutatást, hogy a szárazföldtől való távolság miatt egy repülőgép általában csak két órát tölthet a kérdéses zóna feletti megfigyeléssel, utána el kell indulnia a bázisrepülőtér felé, hogy üzemanyagot vételezzen. A kutatásba bekapcsolódott a körzetben lévő két kereskedelmi hajó is, az ausztrálok három AP-3C Oriont, az amerikaiak pedig egy P-8A Poseidont repültetnek, de részt vesz a légi felderítésben egy magántulajdonban lévő Gulfstream üzleti gép is. (Ennek a típusnak egyes verziói igen nagy hatótávolsággal rendelkeznek.)

A kutatási zónák az indiai-ócáen déli részén: messze a szárazföldtől

Még tart a keresés, de már zajlik a tanulságok levonása, ami a nemzetközi együttműködést illeti. Különösen érdekes momentuma az ügynek, hogy mint kiderült, Thaiföld is rendelkezett radaradatokkal az eltűnt gépről, de ezt nem bocsátotta Malajzia rendelkezésére, mert úgymond a thaiföldieket „nem kérdezték meg”, vannak-e információik. További problémát okozott, hogy amikor még elsősorban a Thai-öböl, illetve a Dél-Kínai-tenger övezetében zajlottak a kutatások, azért nem sikerült megfelelő együttműködést kialakítani a partnerek között, mert egyes tengerrészek vagy szigetek vitatott felségterületűek voltak.

Az előtérben egy amerikai Poseidon, a háttérben egy ugyancsak amerikai Orion tengerészeti felderítő

Ugyancsak fontos jelzés, hogy egy-egy országon belül mennyire lassú volt az összjáték a különféle ágazatok, a légierő, a tengerészet, a légiforgalmi irányítási rendszer és a titkosszolgálatok között. Például két napba tellett, amíg a malajziai katonáknak meglévő radaradataik átkerültek a kutatást irányító polgári hatósághoz. Kínában a jelek szerint mindenféle kutatási-mentési tevékenységet a hadseregnek rendelnek alá, és a kínai hatóságok nemigen hajlandók más országok hasonló szervezeteivel együttműködni.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!