Vasút

Magyar Vasút 2019

iho

2019.10.2 09:00  

A Hungrail Magyar Vasúti Egyesület éves konferenciáján a felszólalók kivétel nélkül a vasút jelentőségét méltatták. Kormányzati elképzelések, vasútfejlesztési irányok, plusz vasúti próbapálya!

Magyarországon az elmúlt tíz évben mintegy hatszáz kilométer vasúti pálya korszerűsítése és háromszáz kilométer vasútvonal villamosítása történt meg, felújítottak állomásokat, fejlesztették a gördülőállományt, új villamos mozdonyokat szereztek be, motorvonatokat vásároltak és a MÁV saját fejlesztésében húsz (plusz hetven – a szerk.) vasúti kocsit gyártása zajlik – sorolta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület 2019 Magyar Vasút konferenciáján, Budapesten. (A miniszter harmincnégy új mozdonyról beszélt, ide értve a 2011–12-es beszerzésű huszonöt MÁV Traxx-ot és a 2017 óta érkezett kilenc GYSEV Vectront).

A miniszter hangsúlyozta, a vasút hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez, köztük a rekordokat döntő turizmus teljesítményéhez, eljuttatja a dolgozókat a munkahelyükre, szerepet játszik a környezetterhelés csökkentésében. Hozzátette: az árufuvarozás fontos az alapanyagok szállításában, a konténerek továbbításában, az autóipari gyártók is élnek a vasúti szállítás lehetőségével, és megjegyezte, hogy Debrecen térségében az észak-nyugati gazdasági övezet fejlesztése vasútfejlesztésről is szól.

Palkovics közölte, a mostani európai uniós fejlesztési ciklusban Magyarországon 1500 milliárd forintot fordítanak vasútfejlesztésre, várhatóan a következő uniós fejlesztési időszakban is lesz majd 1500–2000 milliárd forint forrás erre a célra. Ezen kívül a kormány saját forrást is ad a vasút fejlesztésére – a 2030-ig tervezett vasúti stratégiát a tárca hamarosan véglegesíti. A dokumentumban fontos elem a vasúti hálózatok fejlesztése, a Budapest és a magyar nagyvárosok közötti vasúti összeköttetés megerősítése, a magyar és a környező országok fővárosai közötti vasúti kapcsolat kialakítása. A Budapest–Belgrád vasútvonal megépítése gazdaságpolitikai jelentőségű lesz, a beruházás kivitelezése hamarosan megkezdődik, megvalósulása lehetővé teszi, hogy Magyarország részese legyen a Kína és Európa közötti árufuvarozásnak.

A szaktárca vezetője hangsúlyozta, a magyar vasút az innovációban részt kíván venni, példaként említette, hogy megvizsgálják a vasúti próbapálya kialakításának lehetőségét (Szolnok környékén, 350 kilométer per óra sebességre tervezve), továbbá erősítik a vasúti szakterület oktatását.

A konferencián stratégiai partnerségei megállapodást írt alá Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Homolya Róbert, a Hungrail elnöke. Az együttműködés célja, hogy minél jobb minőségű, szakmai szempontból megalapozott szabályok szülessenek, a vasúti ágazat jövőjét befolyásoló stratégia végrehajtásának segítése, a vasúti ágazat versenyképességét érintő szabályozás, a vasúti személyszállítási fejlesztése, a vasúti ágazati innovációs kapacitás növelése, a hazai logisztikai elosztó központ szerepének növelése, a mellékvonali hálózat fejlesztése, az eljutási idő csökkentése, a menetrendszerűség növelése, a vasúti digitalizációs keretterv megvalósítása.

A vasúti szakma jelölésére az idén a Hungrail elismerését, a Sipos István díjat a nemrégiben elhunyt Kukely Márton, a MÁV volt vezérigazgatója, a CER Cargo Holding magyar magánvasút cégcsoport vezérigazgatója, a Hungrail ellenőrző bizottságának elnöke posztumusz kapta. A rendszerváltás utáni magyar vasút kiemelkedő alakjára kisfilmmel emlékeztek a konferencia szervezői.

A konferencia kétségtelenül legszuggesztívebb előadója Lázár János, a Szeged–Szabadka–Baja vonal kialakításának koordinációjáért felelős kormánybiztos volt. Lázár rögtön kikacsintással kezdte, mondván, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, Fürjes Balázs már elvitte az összes fejlesztési pénzt, a vidéknek csak az üres sínek maradtak. De azért nem adják fel, hiszen van kormányzati szándék az úgynevezett „Déli Vasút” rehabilitációjára. Gyakorlatilag az egykori, 1884-ben nehéz helyzetbe került, és a továbbiakban a MÁV égisze alá tartozó Alföld–Fiumei Vasút Nagyvárad–Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Eszék útvonalának felélesztéséről van szó. A (nagy)térségben, Partiumban, Békésban, Dél-Csongrádban és Bácskában ugyanis még van társadalmi potenciál, van gazdasági tartalék, amit dinamizálni lehet, így megteremtve az egykori gazdasági egységet. Ez azonban a jelenlegi, leromlott állapotú, több ország területén húzódó vasúthálózattal értelmetlen célkitűzés lenne.

A revitalizáció térben és időben több szakaszban jöhet létre:

1. Debrecen–Nagyvárad összekötés tram-trainnel, ami mobilizálhatja a munkaerőt.

2. Békéscsaba–Szeged–Temesvár–Szabadka együttműködés, amiben rengeteg potenciál, erőtartalék rejlik. Feltétlen pozitívum, hogy Szerbia markáns együttműködési hajlandóságot mutat, már forrást is elkülönített a célra.

3. Szeged–Pécs összekötés a közbenső Szabadka–Csikéria–Bácsalmás–Baja útvonalon.

Mindez 580 kilométer hosszan 800 milliárd forintba kerül és tíz évbe telik, mire elkészülhet. A megvalósításnak műszaki akadálya nincs, és a kormányzati szándéknak hála 2020-ban sor kerül az első, Szeged és Szabadka közötti, 39 kilométeres vasúti szakaszt felölelő munkaterület átadására. Ezzel párhuzamosan elkészül a kiviteli terv a Szabadka–Baja szakaszra is.

Mielőtt megköszönte volna a figyelmet, Lázár elhullajtott egy mondatot: „Az ITM elvileg támogatja a Déli vasút koncepciót.” S, mivel ez a kitétel szöget ütött a fejünkbe, gyorsan adtunk egy névjegyet az előadása után távozó kormánybiztosnak, mondván, kíváncsiak vagyunk a részletekre. Lázár János megígérte, jelentkeznek.

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

x

Cikkek időrendben