Modern városrész lehet a rákosrendezői rozsdaövezetből

Kihirdették a Rákosrendező városrész átalakítását célzó győztes mestertervet, mely egy körsétánnyal kötné össze a hat önálló városrészt, melyekhez egyenként saját építészeti arculatot álmodtak meg. Három nagyobb park fogná össze az egészt.

Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely Facebook-oldalán arról számol be, hogy a francia, holland, német, szlovák és magyar építészirodák együttműködésével létrejött, nyertes mesterterv a városrész végleges szerkezetét, beépítését, építészeti karakterét, zöldhálózatát és közműhálózatát, valamint ezek ütemezését határozza meg.

A március utolsó napján lezárult tervpályázattal nem a kész tervet akarták kiválasztani: a cél a legjobb tervezőt megtalálása volt. Sikerült felkelteni a nemzetközi várostervező szakma legjavának érdeklődését, magyar és külföldi csapatok álltak össze. A felhívásra tizennégy inspiráló pályamű érkezett, a terveket ötven szakértő és tizenhét zsűritag értékelte és elemezte heteken keresztül. Budapest az első három helyezett terven felül továbbiakat is hasznosítani fog.

Az Index arról ír, hogy a keddi eredményhirdetésen a főpolgármester jelentette be a nyertes pályaművet. A terv egy körsétánnyal kötné össze a hat önálló, saját építészeti arculattal megálmodott városrészt. A területet három nagyobb park fogná egy egységbe. A tervezők következetesen alkalmazzák a klímaadaptív szemléletet, a szivacsváros logikát, változatos lakáskínálatot nyújtanak, és kiemelten foglalkoznak a projekt életciklusával is.

A második helyezett a magyar és német vállalkozások által megalkotott, egyes számú terv lett; az egyik legátfogóbb és legkiegyensúlyozottabb javaslatot 17 millió forinttal díjazták. A pályaműben kilenc egységre osztották fel a területet, jól illeszkedve a környező budapesti városkarakterhez, élhető arányú, sok ütemben fejleszthető megoldással. A terv legnagyobb erénye a parkok térszerkezetet meghatározó láncolata. A pályamű kifejezetten azt célozta, hogy a parkokat ne a vasút köré, hanem viszonylag távolabb helyezze el, így közvetlenül a vasutat építette volna körbe.

A harmadik helyezésért járó tízmillió forintot két pályázat is elnyerte: a négyes és a kilences számú tervek. Előbbi, magyar és osztrák vállalatok műve, mely a lakások nagy részét a vasút menti parksávok által kapcsolja össze a zöldterületekkel. Az ökológiai hálózat és a szivacsváros elvű vízgazdálkodás is része a tervnek, nagy hangsúlyt fektetve a gyalogos és kerékpárosbarát megoldásokra. Utóbbit magyar, cseh, dán, osztrák, brit és svájci irodák alkották meg, ez közlekedési szempontból az egyik legátgondoltabb terv: a helyi adottságokat építette be az elképzelésbe, hiteles budapesti karaktert mutatva.

A még díjazott pályaművek között a „megvétel” kategóriába két pályázatot választottak be, hárommillió forint jutalom mellett:

• a magyar, osztrák és spanyol cégek által létrehozott ötös számú, mely markánsan ökológiai alapokon fekszik, magas biodiverzitással, sok extenzív zöld felülettel, teljes körű vízmegtartási rendszerrel, zöldtetőkkel, esőkertekkel, adaptív vízgazdálkodással, komplex energetikai rendszerrel;
• továbbá az egy magyar és egy dán cég által megálmodott, hetes számú pályázat, mely szintén a tájépítészeti szemléletre, tájba ágyazott városra épít, természetközeli attitűddel. A tervben változatos beépítési karaktereket alkalmaztak, a lakáskínálat különböző életkorú és társadalmi csoportú családok lakhatását tenné lehetővé. A Rákos-patak átvezetésére is ez a terv szolgáltatta a legegységesebb tervet.

A „kiemelt megvétel” kategóriába szintén két pályamű jutott be, melyeket ötmillió forinttal jutalmaztak:

• a magyar és holland vállalatok ötletét jelentő, kettes számú központi eleme egy új körút, ami egyszerre szerkezeti gerinc, identitásképző elem és közlekedési megoldás; a terv a felszínen villamosként működő kisföldalattit is magába foglalja;
• a francia cégek által elkészített, tizenegyes számú egyik legfontosabb pontja az M3-as bevezető szakaszának városi főúttá alakítása, a kisföldalattit pedig átvezetnék a terület nyugati oldalára.

Karácsony elmondta: amikor úgy döntöttek, hogy a főváros él az elővásárlási jogával, akkor nemcsak egy fontos fejlesztési területet vásároltak meg, hanem ahhoz a pozícióhoz is visszaküzdötték magukat, melyben a város jövőjéről tudnak beszélgetni.

Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője is történelmi jelentőségűnek nevezte ezt a tervpályázatot. Kiemelte: több mint száz éve történt utoljára olyan, hogy a főváros közreműködésével egy teljes városrészre vonatkozóan várostervezési, a városszerkezet is tartalmazó pályázatot folytassanak le.

A főpolgármester a Facebookon arról ír, Budapestnek az elmúlt években többek között a legértékesebb fejlesztési területeit is meg kellett védenie a kiárusítástól. A rákosrendezői projekt a profithajhászás helyett partnerséget és szakmaiságot, kevesek érdeke helyett a közérdeket képviseli egy átlátható és szabályozott folyamatban – a fővárosban a rendszerváltás óta nem volt hasonló léptékű és szemléletű projekt.

Rákosrendező fejlesztése a lakhatási válságra és a klímaváltozásra is jó válasz. A lakhatás kapcsán a főváros célja, hogy élhető, vonzó körülményeket teremtsenek minden korosztálynak, elsősorban a családosoknak: helyben található alapellátási intézményekkel (óvoda, iskola, idősotthon) és megfizethető lakásokkal, melyeknek legalább húsz százaléka támogatott lakhatást nyújt majd. Rákosrendező lehet a „tizenöt perces város” urbanisztikai innovációjának terepe.

A városrészben harminc év alatt spontán kialakult zöldfelület Észak-Pest tüdeje, melyet megőriznek: a cél egy tizenöt hektáros városi park, plusz további tíz hektáron kisebb zöldterületek létrehozása. A tízezer lakás és a 25 hektárnyi zöldfelület létrehozása azonban nem egyik napról a másikra fog megtörténni. A főváros sikeresen lebonyolította a tervpályázatot és az állammal is megállapodást kötött az infrastrukturális beruházások költségviseléséről.

A főpolgármester arról is beszámolt, hogy Budapest nemcsak a nagyívű városfejlesztés előkészítésén dolgozik, hanem már rövid távon meg akarja nyitni Rákosrendező lehető legnagyobb részét a budapestiek előtt. A város egyik aranytartalékát annak érdekében fejlesztik, hogy egy „új aranykort” alapozzanak meg Budapestnek, „olyat, amire 150 év múlva is emlékezni fognak”.

(Nyitóképünkön a nyertes terv egyik részlete. Kép forrása: Karácsony Gergely Facebook-oldala)