Sajtóértesülés szerint a Waberer’s Csoport a tranzakció feltételeinek nagy többségét már teljesítette, csak a szükséges banki és hatósági jóváhagyási folyamat van még hátra. Előbbivel azonban akadnak problémák.
Az építési és közlekedési miniszter szerint a fejlesztők az oldal létrehozásával túlterheléses támadást intéztek a MÁV Emma adatbázisa ellen. A holavonat helyett azonban beindult a vonatterkep.hu és a megisholavonat.hu!
A GYSEV 752 kilométernyi vasúti pálya üzemeltetését veszi át a nagyobbik államvasúttól.
Lázár János közlekedési információs tájékoztatóján ez is elhangzott.
Az építési és közlekedési miniszter egyik legfontosabb vállalása, hogy a vonatok húsz percnél nagyobb késése esetén visszafizetik a jegyár felét. További jelszavak: klímagarancia, klímás buszok, keksz, üdítő, százhatvannal a Balatonra.
„A szegedi ipari terület bővítésével összefüggő beruházások és infrastruktúra-fejlesztések megvalósításához kapcsolódó további döntéseket” foglalta kormányhatározatba a kormány, ami aztán megjelent a Magyar Közlönyben.
Megelégelték a rendszeres bántalmazást a vasutasok, határozott jogi és erős rendőri védelmet követelnek.
Lázár János a tíz vállalásából ezt és az új MÁV+ applikációt kipipálhatja, bár az még, a szakminisztérium saját bevallása szerint nincs teljesen kész.
Az új esztendő első napjaiban megfogalmazott tíz miniszteri vállalás egyike volt, hogy a Dunántúl északnyugati részén az – immár magyar irányítás alatt lévő – GYSEV Zrt. veszi át a MÁV-csoporttól egyes vasútvonalak üzemeltetését, az így felszabaduló járművek pedig az ország keleti részében állhatnak szolgálatba.
Lázár János helvét orientációját az magyarázza, hogy az alpesi országból tíz év után levetett vasúti járműveket lehet beszerezni.
Ez is egy vállalás volt a Közlekedésinfón.
Többek között erről is beszélt Lázár János az ÉKM szerdai Közlekedésinfóján. Új, bérelt mozdonyok – az Astride-okon kívül újabban Vectronokról is hallani –, új IC-minőségű kocsik érkezhetnek, jön a „közlekedési Kánaán”.
A lényeg, hogy az állomások köztulajdonban maradjanak, de fejlesztésükbe külső forrást is bevonjanak, hogy több helyen, gyorsabban és nagyobb eredményt lehessen elérni.
A szakminisztérium 600 milliárd forintból két fázisban növelné a Szeged–Kecskemét–Cegléd vasúti pálya kapacitását, csaknem 400 milliárdból pedig a lajosmizsei épülhet át, részben a kecskeméti Mercedes-üzem és a Szegeden megvalósuló BYD elektromosautó-gyár kiszolgálása érdekében.
Három plusz egy nagy szervezeti egységbe tömörülve 2025 elején indul a nemzet közlekedési vállalata.
