Már egy ideje megy a huzavona a Szabadbattyán–Balatonfüred vasútvonal villamosítása és kapcsolódó felújítása körül. Az eredeti részvételi felhívásba belezsúfoltak a villamosításon felül annyi fejlesztést, amitől már túl drága lett az elképzelt beruházás:

  • központi forgalomirányítást,
  • villamos alállomás építését Aszófőn,
  • az érintett állomások negyvennyolc kitérőjének cseréjét,
  • kilenc állomáson és hét megállóhelyek a sínkorona szintjétől (azaz a sínszálak tetejétől) számított ötvenöt centiméter magas peronok építését.

Az eredeti tendert két és fél éve, 2016 decemberében írta ki a NIF Zrt., majd 2017. júniusában érvénytelennek minősítette, mert a beérkezett ajánlatok messze meghaladták az erre a célra szánt pénzösszeget. Ezért idén januárban átdolgozott felhívás jelent meg, erősen csökkentett műszaki tartalommal. Már csak négy állomáson számolnak középperon építésével és kitérőcserékkel, a központi forgalomirányítás kialakítása és az aszófői villamos alállomás megépítése a hírek szerint elmarad.

Balatonkenesén és Balatonfűzfőn semmilyen magasított peron nincsen, Polgárdira és Alsóörsre pedig a tervezett vonatkeresztek miatt esett a választás. Nem nyúlnak tehát sem Csajághoz, sem Balatonalmádihoz, sem Balatonfüredhez, Polgárdi Ipartelepek pedig megszűnik. A mostani felhívás érdekessége, hogy magába foglalja a tervezést és az építést is, ennek megfelelően a projekt megvalósítási időtartama harminc hónap, cserébe nem lehet előre tudni a pontos műszaki tartalmat, ami belefér a pénzügyi keretbe. Mindenesetre a hatvanéves felépítmény cseréjére égető szükség lenne, továbbá a kenesei/akarattyai löszfal stablizálására sem ártana valami véglegesebb megoldást találni, hiszen a felsővezetéktartó oszlopok telepítése vélhetően ismét megbolygatja majd a talajt.

Desirókból kiállított Katica Balatonkenese és Balatonfűzfő között 2013-ban (fotók: Tevan Imre)

Az viszont kérdés, hogy huszonhárommilliárd forintból a tyúkbél kihúzása és peronépítések mellett mennyi fog jutni az ötvenöt kilométer hosszú vasútvonal felújítására, miközben máshol kilométerenként súlyos milliárdokat költenek átépítésre – igaz, ott kétvágányú pályáról van szó. Mindenesetre a számítások szerint a villamosítással és kapcsolódó pályafelújítással húszperces menetidő-megtakarítást lehet elérni, ha belevesszük azt is, hogy Székesfehérváron elmarad a gépcsere. A nagyon sok szűk ívvel rendelkező 29-es vonalon közlekedő gyorsvonatoknál nyilván nem fog annyira érvényesülni, hogy a villamosmozdonyok jobban tudnak gyorsítani, mint a dízelek. Különösen igaz ez amiatt, hogy a megengedett legnagyobb sebesség az érintett vonalon legfeljebb óránként nyolcvan kilométer. A sűrűn megálló személyvonatok esetében viszont már lehet számítani a gépcsere elhagyásán túl is némi menetidő-csökkenésre.

A felhívás tartalmazza a szabadbattyáni villamos alállomás teljesítményének növelését, míg nyolc állomásépület felújítására külön tervpályázatot írt ki a NIF Zrt. Ami a jövőt illeti, logikus lenne a villamosítás mihamarabbi folytatása Tapolca és Keszthely felé. Ehhez Tapolcán terveznek új villamos alállomást létesíteni, amelyik betáplálhatna Balatonfüredig, Keszthelyig és – amennyiben megépülne a felsővezeték Tapolcától északra is – egészen Ukkig. Ez esetben akár GYSEV Flirtökkel is utazhatnánk a nyári szezonban a Balaton északi vagy déli partján, miután lehetővé válna a közvetlen villamosvontatás Sopron és Szombathely irányából mind a Balaton északi, mind a déli partja felé.

Amennyiben a tenderkiírás valóban eredményes lesz, várhatóan 2021 nyarára készülne el a villamosítás Balatonfüredig. A további szakasz(ok) villamosításának tervezésére talán még az idei év vége előtt kiírja a NIF Zrt. a tendert, azt azonban nem tudjuk megtippelni, magára a megvalósításra mikor és milyen forrásból tudnak majd forrást biztosítani. A sok fővonali fejlesztés megugró költségei miatt még a Zalaszentiván–Nagykanizsa vonal villamosítását is lefújták, pedig ott egész évben dübörögnek a tehervonatok. A Balaton északi partján viszont gyakorlatilag az évnek csak tíz hetében van olyan utasforgalom, ami valóban indokolná a villamosítást.

Az utasszámtól elvonatkoztatva elmondható az is, hogy a villamos vontatás költséghatékonyabb, környezetvédelmi szempontból is előnyösebb, üzembiztosabb. Ez különösen akkor lenne igaz, ha sikerülne új járműveket beszerezni a 29-es vonalra. Néha még a kétrészes Bézé is sok a szezonon kívüli utasforgalomban, ugyanakkor megfelelő menetrenddel, rövidebb menetidőkkel több munkába járót lehetne a vasútra csábítani, emellett ahogy felmelegszik tavasszal az idő, megindulnak a kerékpárosok, kirándulók a Balaton körül, már a fürdési szezonon kívül is. Az idegenforgalmi szezon megnyújtása minden érintett célja, ezt nagyszerűen tudná szolgálni egy villamosított vasútvonal.

Kék Hullám dönget remotorizált Csörgővel Tapolca felé Fülénél

Munkába járásról esvén szó, említsük meg, hogy a mostani villamosítási projektet az EU finanszírozza majd. A NIF Zrt. a beruházást a „központi régión kívüli városi és elővárosi közlekedés” című fejezetbe sorolta be. Kétségtelen, hogy a mostani villamosítás a Székesfehérvár és Balatonfüred közötti vonalszakaszt érinti, azonban a legtöbb utas Budapestről érkezik a balatoni régióba. Ennek ellenére mind Székesfehérvárra, mind Balatonfüredre közlekednek utasok hivatásforgalomban, illetve ha a fejlesztést az északi parti villamosítás első szakaszaként tekintjük, akkor Révfülöp, Badacsony és Tapolca között is vannak munkába járó utasok, és ez különösen igaz a nyári szezonban.

Jelenleg úgy néz ki, hogy jövőre megindulhatnak a munkálatok a Balaton északi partján végigfutó vasútvonalon, ami néhány évig rendezetlenséget okozhat a helyi vasúti közlekedésben, illetve ennek eredményeképpen ide is begyűrűzik a korszerűsítés, elveszíti jelenlegi hangulatát a vasútvonal. Különösen fájó lesz ez a dízelüzemű vonatok szerelmeseinek, mivel öt–tíz éven belül eltűnhetnek a Bézék, a Csörgők, de még a Desirók is a tapolcai vonalról. Az utasoknak azonban fejlődést hoz a fejlesztés a gyorsabb és kényelmes utazás révén. A nosztalgiára vágyók pedig minden bizonnyal a továbbiakban is számíthatnak rá, hogy közlekedik dízelmozdonyos különvonat Tapolcára, akár a MÁV Nosztalgia Kft., akár a NOHAB-GM Alapítvány szervezésében. Legközelebb néhány hét múlva indul különvonat a nemrég szépen felújított 209-es Púpossal!

Az igaz, hogy felsővezeték alatt már nem úgy érvényesül egy dízelmozdony, mint anélkül. Jelenleg azonban nem a vasútbarátok, hanem az egyéb utasok váltanak több jegyet a vonatokra, így bele kell törődnünk, hogy a fejlődésnek ára van.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!