Az európai államok közül először az osztrák kormány vezet be „dömpingár-ellenes” intézkedést, aminek lényege, hogy a Bécsből és Bécsbe irányuló légijáratokon tilos a járat önköltségénél alacsonyabb tarifával kínálni a jegyeket. Ami pedig a diszkontok szokásos gyakorlata, azzal, hogy a „kiegészítő” szolgáltatásokból beszedett pénz (helyfoglalás, plusz poggyász, fedélzeti ellátás, elsőbbségi beszállás stb.) teheti mégis gazdaságossá a járatot. Ugyancsak „bünteti” Bécs a túl rövid, 350 kilométeren belüli repüléseket, a Lufthansa-csoport elnöke, Carsten Spohr ezt a tendenciát egész Európára nézve követendőnek tartja, miközben nyilatkozatában bírálta a „túlságosan olcsó” jegyek politikáját.

Bécs ennek megfelelően épp most vezeti be a korábban már elhatározott, 12 eurós általános jegyadót. Ami azt jelenti, hogy az osztrák főváros légiforgalmában negyven eurónál alacsonyabb áron nem lehet értékesíteni, ami például a Ryanair/Lauda a Stansted-Bécs vonalon augusztusra kínált, 17 euró körüli tarifáját a számítások szerint teljességgel irreálissá teszi. Ráadásul ami járat elhagyja az Egyesült Királyságot, annak a jegyárait a londoni kormány által bevezetett, utasonkénti 12 euró emeli. Nem beszélve a csökkent utazási kedvről, illetve a társaságok alkalmazta távolságtartási szabályokról, amelyek még inkább megkérdőjelezik, lehetséges-e diszkont üzleti modell szerint gazdaságosan repülni Bécsbe és Bécsből.

Ha viszont a low-costok emiatt emelnek, ezzel nyilván tovább csökken az igény irántuk, pedig Bécs Budapesttel és Pozsonnyal szemben is keményen harcol a regionális vezető szerepért. De a jelek szerint ezt az osztrákok a low-costok visszaszorításával képzelik el a hagyományos légitársaságok javára: mint emlékezetes, Schwechat maga is nagyon nehezen nyitotta meg a kaput, sok más európai légikikötőhöz képest jóval később, a diszkontok előtt.

Történik mindez szinte tökéletesen párhuzamosan azzal, hogy egyfelől az osztrák kormány jókora mentőcsomagról döntött a Lufthansa-csoporthoz tartozó Austrian megsegítésére, másrészt viszont a Ryanair elhalasztotta a bécsi Lauda-bázis bezárását, amit pedig korábban már kész tényként jelentettek be.

Május végén számoltunk be arról, hogy a járvány miatt amúgy sem működő, egykor a Forma-1-es pilóta által alapított cég, amelyet 2018-ban vett át az ír fapados konszern, azért kellett, hogy kivonuljon az osztrák fővárosból, mert a pilótákat és kabinszemélyzetet tömörítő szakszervezetek egyike elutasította a vezetés kínálta megegyezést. A most mégis elfogadott kollektív szerződés révén a Lauda júliusban három A320-assal kezd ismét repülni, augusztusban pedig már tíz géppel.

Hogy a közben az osztrák kormány által bevezetett szigorítások hogyan érinthetik a Lauda bécsi jövőjét, arról egyelőre nincs hír, az biztos, hogy a cégnek, illetve a Ryanairnek, és a többi, Bécsben is működő low-cost társaságnak az eddiginél is komolyabb ellenszélben kell fenntartania magát, miközben az Austrian 450 millió eurós mentőcsomagban részesül. Ennek része 150 milliónyi közvetlen támogatás a járvány okozta károk kompenzálására, és 300 milliónyi, államilag garantált hitel, aminek fejében a Lufthansa-csoport tíz évre kötelezi magát arra, hogy megtartja és fejleszti bécsi bázisát.

A megállapodás uniós jóváhagyásra vár, csakúgy, mint a Lufhansának biztosított 9 milliárdos, vagy az Air France és az Airbus megsegítésére szolgáló 15 milliárdos támogatás- és hitelcsomag. Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója az Aviation Week kérdéseire válaszolva a játékteret torzító döntéseknek tartja a hagyományos társaságoknak beigért támogatásokat, külön kiemelve negatív elemként az állami részesedések megszerzését a légiégekben. Egy pozitívumot emelt ki mindezzel kapcsolatban: az adófizetők pénze egyben ellenőrzés alatt tartja a légicégek menedzsmentjeinek ambícióit, nem követhetnek el a hagyományos társaságok vezetői olyan őrült dolgokat, mint a növekedés erőltetése minden áron.

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!