Huszonegy igennel, egy tartózkodás mellett fogadta el a 2030-ig szóló fővárosi közlekedésfejlesztési stratégiát, a Budapesti mobilitási tervet (BMT) a Fővárosi Közgyűlés szerdán. A tervdokumentációt március 21-én a Fővárosi Fejlesztések Tanácsa és ezen keresztül a kormányzati szervezetek, a Miniszterelnökség is megvitatta. A tervezési folyamat része a BMT és a hozzá tartozó stratégiai környezeti vizsgálat széleskörű társadalmi egyeztetése is, amelyen április 11-e és május 11-e között zajlott.

A BMT-ben szereplő lehetséges projektek listája, az úgynevezett hosszú lista azon fejlesztési elképzelések összessége, amelyek a terv céljainak és az azokhoz tartozó intézkedéseknek a megvalósítása érdekében felmerülnek. A hosszú listán szereplő projektek beruházási összértéke a projektötletek és a feladat jellegű projektek nélkül körülbelül 4160 milliárd forint, ami a magyar GDP körülbelül tizenegy-tizenkét százaléka. Ennek megközelítőleg fele, 2500 milliárd forint az állami projektek értéke, 670 milliárd forintnyi eldöntött projekt van, és körülbelül 990 milliárd forint a fővárosi intézményrendszer által koordinált projektek körében a rangsorolható projekt. A feladat jellegű projektekkel kapcsolatban 2030-ig felmerülő közelítő költségigény körülbelül további 585 milliárd forint. A BMT által kitűzött célok elérése érdekében megfogalmazható fejlesztési elképzelések a projektötletekkel együtt közelítőleg 6500 milliárd forintnyi beruházást igényelnének, ez a fővárosi régió közlekedésének jelenleg becsült beruházási igénye. A hosszú listán szereplő projektek közül körülbelül fele rangsorolható, ebből negyvenöt fővárosi és huszonöt állami koordinálású. A nem rangsorolt projektek három csoportját huszonöt feladatjellegű projekt, harminc eldöntött projekt és tizenkilenc projektötlet alkotja.

Újul a villamospálya az Orczy téren. A tér felújítása is tervben van (fotó: Bohus Dávid)

A fejlesztési forgatókönyvek megvalósításához szükséges forrásokat az elmúlt időszak fővárosi fejlesztéseinek forrásigényének tényadataiból (öt évre százötvenmilliárd forint fejlesztési forrás) kiindulva határozza meg a terv beruházási programja. A terv három forgatókönyvet határoz meg: az alacsony, háromszázmilliárd forintos forráskeretre, a közepes, hatszázmilliárdos és a teljes, 950 milliárdos forráskeretre vonatkozó forgatókönyvet. Alacsony forráskeret esetén a javasolt projektcsomagba harmincnégy projektet, közepes forráskeret esetén harmincötöt, a teljes forráskeret esetén pedig negyvenegy projektet ütemeznek. A forgatókönyvek konszolidált "CBA eredményei" alapján a leghatékonyabbnak az alacsony forráskeretre vonatkozó forgatókönyv megvalósítása bizonyul.

A terv szerint az eldöntött projektek és a megvalósításra javasolt fővárosi intézményrendszer által kezelt projektek teljes beruházási költségigénye 2030-ig forgatókönyvtől függően körülbelül 1175-1818 milliárd forint. Ezt egészítik ki az állami eldöntött projektek 310 milliárd forint, valamint szintén az állami szervezetek által kezelt további fővárosi relevanciájú fejlesztések köre, közel 2500 milliárd forint nagyságrendben. A BMT tervezési folyamata követi az európai uniós irányelveket, így lehetővé teszi, hogy a főváros felkészülten pályázhasson az uniós fejlesztési forrásokra.

A tervben az eldöntött projektek listáján szerepel a többi mellett az 1-es villamos vonal meghosszabbítása az Etele térig, a Déli összekötő vasúti Duna-híd átépítése, az elektronikus, időalapú jegyrendszer és kapcsolódó új tarifarendszer bevezetése a közösségi közlekedésben, a 3-as metróvonal infrastruktúrájának rekonstrukciója, a Hungexpo területének közlekedésfejlesztése, a Pasaréti út komplex szemléletű felújítása, a Lánchíd és a villamos- és közúti aluljáró felújítása, a Blaha Lujza tér, valamint az Orczy tér és a Széna tér felújítása. További projekt a budai Váralagút felújítása, a Petőfi híd felújítása, P+R parkolók ütemes megvalósítása, valamint villamos és trolibusz járműpark megújítása.

Az alacsony forráskeretre vonatkozó forgatókönyvben, a 2021 és 2025 között megvalósítandó beruházások között szerepel az integrált menetrend és menetdíjrendszer kialakítása, a BKK, MÁV, Volán szolgáltatásainak harmonizálása, az 1-es metróvonal (Millenniumi földalatti vasút) korszerűsítése és meghosszabbítása, a metróvonal járműfejlesztése, városi és elővárosi hajók és kiszolgáló létesítmények fejlesztése, a 3-as villamosvonal meghosszabbítása a Kassai téren át észak felé és a Szegedi úti felüljáró megépítése, a pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér és Fővám tér közötti szakaszának megújítása, valamint a Nagy Lajos király útja fejlesztése, a közbringa-rendszer továbbfejlesztése, valamint a 3-as metróvonal állomásaihoz kapcsolódó gyalogos aluljárók és felszíni kijáratok rekonstrukciója. A 2026 és 2030 között megvalósítani javasolt projektek alacsony forráskeret esetén – a többi mellett – a következők: a külső Bécsi úti villamosvonal meghosszabbítása (Vörösvári út–Aranyvölgy), a 2-es villamosvonal déli meghosszabbítása, a 2-es és 24-es villamosok összekötése, valamint a 2-es villamosvonal rekonstrukciója, a 42-es villamosvonal meghosszabbítása a Gloriett lakótelepig, valamint a budai belvárosi Duna-part megújítása.

A 2021 és 2025 között megvalósítani javasolt projektek között szerepel közepes forráskeret esetén a többi mellett még a 2-es metróvonal és a gödöllői HÉV összekötése, valamint az 1-es metróvonal korszerűsítése és meghosszabbítása. Közepes forráskeret esetén 2026 és 2030 között javasolt projekt a 3-as metróvonal Káposztásmegyerig történő meghosszabbítása.

Teljes forráskeret esetén 2026 és 2030 között a javasolt projektek között szerepel a 4-es metró nyugati meghosszabbítása.

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!