Tarlós István kezdeményezi Dr. Dabóczi Kálmán felmentését a BKK vezérigazgatói székéből. Közleménye szerint:

„A BKK által menedzselt elektronikus jegyrendszer projekttel kapcsolatban ellenzéki hírforrások összekevernek két különböző szerződést, és ebből mindjárt túlzó, valóságon túli tény adatokat és kilátásokat is levezetnek.

A Fővárosi Önkormányzat eredetileg valóban kötött egy finanszírozási szerződést az EBRD-vel, de ez a szerződés továbbra is érvényben van.

A BKK pedig teljesen önállóan kötött 2014-ben egy másik szerződést, kivitelezői szerződést egy szállítóval. Több határidő módosítást követően ez utóbbi szerződést bontotta fel végül a minap hosszú vívódást követően a BKK igazgatósága.

A BKK részéről a kivitelezési bonyodalom súlyának elhúzódó téves értelmezése, ill. szofisztikus magyarázatai folytán mára semmiképp sem indokolható időveszteség következményeként az illetékes, BKK-t felügyelő főpolgármester-helyettes feladata a jövőben a városüzemeltetésre korlátozódik. A fejlesztések közvetlen felügyeletével ezt követően általánosan dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettest bízom meg.

A történtek miatt kezdeményezem továbbá a BKK vezérigazgatójának e pozícióból való felmentését.”

Korábban írtuk:

A német Scheidt und Bachmannnal (SuB) még Vitézy Dávid kötött a BKK nevében szerződést 2014-ben. Már akkor úgy nézett ki, az egyébként igen ambíciózus projekt az első megközelítésben ígért tizenötmilliárd forint helyett huszonkilencbe fog kerülni, de mai ismereteink szerint harminchétmilliárd lenne a teljes költsége. Ebből jelentős összeget, bő ötmilliárd forintot már ki is fizetett a BKK a SuB-nak a leszállított jegyautomatákért és kapukért.

A napokban a BKK igazgatósága – egyhangú szavazással – azonnali határidővel felmondta az elektronikus jegyrendszer kiépítésére és üzemeltetésére kötött szerződést. A felmondás hivatalos indoka a szállító megfelelő bankgarancia nyújtásával kapcsolatos szerződésszegése. Ez vélhetően azt jelenti, hogy a SuB nem újította meg a bankgaranciáját, így a BKK nem tudja lehívni azt a teljesítés elmaradása esetén. Ugyanakkor a BKK havi ötvenmillió üzemeltetési költséget fizet a SuB-nak, holott a rendszer nem is működik.

Mi is írtunk arról, hogy a projekt jelentős késedelmeket szenvedett és az e-személyi, valamint az országos elektronikus jegyrendszer miatt szinte újra kellett tervezni azt. Ezzel szemben Bagdy Gábor főpolgármester a következő nyilatkozatot adta ki: „Az elektronikus jegyrendszer (AFC) a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által leszerződött és menedzselt projekt, amellyel kapcsolatos problémákról se Tarlós István főpolgármesternek, se nekem nem voltak információim. (...) A Fővárost anyagi kár nem érte. A probléma hosszú időn át tartó elhallgatása miatt a főpolgármester a szükséges személyi döntéseket meghozza.”

Úgy tűnik tehát, most bűnbakokat keresnek, különösen annak fényében, hogy Szegvári Péter személyében a BKK igazgatóságának elnöke egyszerre Tarlós István főtanácsadója is. Egyúttal már megbecsülni sem lehet, hogy mikor lesz a Rigó jegyrendszerből valami. Annak ellenére, hogy épültek beléptetőkapuk a Deák téren, kihelyeztek érintős jegyleolvasó készülékeket a Közvágóhídnál és több buszon is. Az eredeti tervek szerint 2014 végére a BKV saját dolgozói már tesztelhették volna azt a rendszert, amit korábban Elektra néven képzeltek el, csak 2006-ban lefújták azt. 2017-re pedig teljeskörűen kellett volna működjön, de egy-két látványos akciót leszámítva, csak a porhintés ment, miközben a beszerzett jegyleolvasók a raktárban porosodnak.

Azt nem tudjuk, hogy milyen szinten nem érte kár a fővárost, hiszen egyrészt a BKK költségeit is ők fedezik, másrészt a rendszer átalakítása további milliárdokat igényel majd. Igazából az újonnan kifejlesztendő informatikai háttér hiányzik, amihez a jegykezelők és kapuk kapcsolódnának. A SuB úgy vélte, hogy a menet közben eszközölt változásokra ők eleve nem is lehettek felkészülve, de többlet munkavégzésként és újabb hárommilliárd forintért kibővítették a kivitelezésre kötött szerződést 2017. júniusában. Azt viszont nem tudni, hogy egy új céggel kötendő új szerződés mennyi többletköltséget is jelent majd.

Az elmúlt másfél évben annyit bonyolódtak tovább a körülmények, hogy a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. belefogott a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform (NEJP) megvalósításába. Annyi bíztató a dologban, hogy a vállalkozók között van a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. is, míg az eredeti tervek szerint a Rigó csak a BKK járatain lenne használható. Hogy még bonyolultabb legyen a kép, épp egy éve indult a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. és a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. összefogásával – immáron közel tizennyolcmilliárd forint uniós támogatásból – a kibővített HKIR/NEJP projekt: Helyi Közösségi Közlekedési Információs Rendszer (HKIR), aminek feladata a széles körben és könnyen elérhető utazási információk és a minél több formában és felületen történő menetjegy-értékesítés biztosítása.

Csodák nincsenek, pedig nagy szükség lenne rá, hogy valaki összefogja az elektronikus jegyrendszer jellegű képződmények sok szálon futó, egyre szövevényesebb és kaotikusabb összességét. Addig is maradunk a megszokott lyukasztásnál, stemplizésnél. És ha a Kálvin térről akarunk eljutni a Blahára, még mindig vehetünk felszíni átszállójegyet vagy kerülhetünk metróval a Deák tér felé, hogy megtegyünk egy nyúlfarknyi utazást ugyanannyiért, mintha másfél órán át utaznánk Kőbánya-alsótól Újpest-Központig.

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!