Ingyenes közösségi közlekedés? A szakértők szkeptikusak

iho/zöldút   ·   2018.02.15. 18:45
u-bahn_nemet_kozossegi_berlin_schlesisches_tor_kislid

Villamosok, buszok, földalatti és S-Bahn ingyen: a német kormány tervei szerint ezzel lehetne felvenni a harcot a növekvő szénmonoxidterheléssel szemben a német városokban. A szakértők viszont nagyon szkeptikusak.

A probléma magja, hogy Németország nem képes teljesíteni az EU levegőtisztaság-védelmi határértékeit, ezért kötelezettségszegési eljárás fenyegeti az Európai Bizottság részéről. Úgy tűnik, két lehetőség közül lehet választani, a dízelmotoros gépjárművek használatának drasztikus korlátozása, vagy a közösségi közlekedés ingyenessé tétele. Utóbbitól azt reméli a szövetségi kormányzat, hogy hatására annyian mondanak le önként a dízelmotoros autók használatáról, mintha egyszerűen korlátoznák azok használatát. Belátható, hogy utóbbi intézkedés a mellékhelyiségbe is autóval járó átlagos német polgár számára elfogadhatatlan, előbbi azonban nem korlátozásként, hanem kegyként is értelmezhető, így azonos eredmény mellett teljesen más az olvasata.

A közlekedési szakértők és az érintett települések képviselői hitetlenséggel, csodálkozással és szkepszissel elegyedő kritikával reagáltak a tervekre: hatástalan, nem keresztülvihető, kiérleleltlen.

A németországi közlekedési szövetségek (ez olyan, amilyen nálunk a BKSZ lenne, ha működne) szövetségének elnöke szerint éves szinten három-négymilliárd eurós bevételkiesés keletkezne csak a városi kötöttpályás közlekedés terén, ezt a hiányzó összeget csak az adóbevételekből lehetne pótolni, ezért teljesen elhibázottnak tartja az ötletet. És nincsen egyedül.

Az U55 szerelvénye Berlinben, a Bundestag-megállóban (Zöldi Péter felvételei)

A német közlekedési szolgáltatók szövetségénél még vastagabban fog a toll, ők tizenkét milliárd euróra teszik az így keletkező pénzügyi lyuk méretét, igaz, ők az autóbusz-közlekedésben elmaradó bevételekkel is számolnak. A tervekkel elvi fenntartásuk van: mivel a hiány csak az adókból pótolható, minden adófizetőnek ki kell vennie a részét a közösségi közlekedés támogatásából.

Az ügy úgy pattant ki, hogy a szövetségi kormány levelet küldött Karmena Vellának, az EU környezetvédelmi biztosának, hogy a levegőtisztaság védelmében a németországi közösségi közlekedés újjászervezését látják szükségesnek. A levél szerint a tartományokkal és a településekkel közösen vizsgálják, hogy a közösségi közlekedést, mint ingyenes szolgáltatást kínálják fel, annak érdekében, hogy a magáncélra használt gépkocsik száma csökkenthető legyen. Az ingyenességen kívül további intézkedési terveket sorolnak fel, ami hozzájárulhat a levegő védelméhez, többek között a tehergépjárművek, taxik, bérautók, sőt, carsharing-járművek kibocsátási normáinak újraszabályozása.

Az intézkedéscsomagot nem akarják előzetes kísérletek nélkül alkalmazni, ezért öt várost – Bonnt, Essent, Herrenberget, Reutlingent és Mannheimet – jelöltek ki a kísérlet színhelyéül. Itt az ingyenesség mellett kipróbálnák azokat az intelligens forgalomvezérlési rendszereket is, melyek a különböző zónákban korlátoznák a nehézgépjármű-forgalmat.

A javaslat egyértelműen a kancellári hivatalban született meg – tehát politikai indíttatású –, a közlekedési és a környezetvédelmi minisztérium ugyan együttműködőnek mutatkozik, de már szakmai kritikákat is megfogalmaznak a terv finanszírozhatóságával kapcsolatban. További probléma, hogy a városi közösségi közlekedés jó kiépítettsége és szervezettsége ellenére tartósan kapacitáshatáron üzemel, további utastömegeket nem képes felvenni. Ezért az ingyenesség bevezetése előtt komoly hálózati és járműfejlesztéseket is el kellene végezni, ez pedig nem megy máról holnapra. A közlekedési szövetségek egyértelműen a rögtön bekövetkező káosztól tartanak.

S-Bahn-szerelvény Südkreuz-állomáson. Ingyenes városi, vagy nemingyenes regionális tarifája lesz?

Egyes számítások szerint települési közösségi közlekedés szintjén Németországban mintegy négymilliárd eurós beruházási elmaradás halmozódott fel. A hálózatok változatlan színvonalon történő továbbműködtetése évente 1,77 milliárd euróba kerül, és ekkor még nincsen szó kapacitásnövelésről. Az ingyenesség ezen a satun csavarna még egyet.

Az alternatív közlekedési klub (VCD) általában támogatja a tervet, megjegyzi azonban, hogy az ingyenes közösségi közlekedéshez a pénzügyi forrásokat nem az adófizetőktől kellene megszerezni, hanem azoktól, akik a magas szénmonoxid kibocsátásért felelősek, azaz a „hazudós autóipartól”.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek