Autócsordák, lárma, levegőszennyezés: az állítólag érintetlen hegyvidékeken a turizmus közel olyan állapotokat teremt, mint a sűrűn lakott városokban – állítja Reinhold Messner és intézkedéseket sürget.

A legendás hegymászó – aki elsőként mászta meg mind a tizennégy nyolcezres csúcsot és elsőként ért fel oxigénpalack nélkül a Mount Everestre – azt szeretné elérni, hogy időszakosan zárják le a Dolomitok egyes hágóit. Elképzelése szerint ezzel a dél-tiroli régióban nyaranként vasútra lehetne terelni a turisztikai célú utazásokat. Ahogy Messner fogalmaz: a hegyekhez egy bizonyos fajta csend, lelassult életvitel és kevésbé kihasznált táj tartozik, ezért a hegyvidéket a turisztikai agressziótól védeni kell.

Reinhold Messner az általa alapított hegymászómúzeum építkezésén (fotó: dpa)

Hegymászás közben az emberek ismét közel kerülhetnének egymáshoz, könnyebben megértenék egymást – mondja a volt hegymászó. Ha viszont ezernyi autó alkotta dugókban állnak, a dudálástól a saját szavukat sem hallják. Dudálás pedig van, ha a túlzsúfolt főutakon megáll a forgalom. Nem járja, hogy a hegyeinket ugyanannak az agressziónak, zajnak és szennyezésnek tesszük ki, mint ami a városainkat jellemzi, hiszen az emberek éppen ezért jönnek ki ide hozzánk a városaikból. Azután persze itt ugyanazt találják, mint amit a városokban maguk mögött hagyni reméltek – ez őrület!

A szenvedélyesen fogalmazó Messnernek konkrét javaslata is van: bizonyos hágókat 10 és 16 óra között a gépjárműforgalom elől le kell zárni. Ebben az időszakban csak kerékpárral és gyalogosan lehetne ezeken az útvonalakon áthaladni. Hosszabb távon viszont ki kell alakítani a Dolomitok-régió új logisztikai rendjét, pontos lezárási és nyitvatartási menetrenddel a hágóútvonalakon, ügyelve arra, hogy a hágók döntően zárva legyenek – ez a turisztikai terhelés tudatos elosztásának is megfelelő eszköze lehetne. Persze, ahol már az úthálózat az alapja az egyéb megépült infrastruktúráknak, ott nincsen visszaút, de az új fejlesztéseknél még lehetne mérlegelni – véli Messner. Példaként a Riedberger Horn esetét említi, ahol győzött a környezettudatos gondolkodás. Itt egy újabb sífelvonó létesítését sikerült megakadályozni, tisztán környezetvédelmi megfontolások miatt.

Kevés természet, sok gép: ide épült volna még egy felvonó, ha hagyják

A koncepció alapja, hogy csak a gyalogosturizmus nem károsítja a hegyeket, mert különösebb infrastruktúrát nem igényel. Jöhetnek a kerékpárok és újabban az elektromos kerékpárok is, bár utóbbiak nyilvánvalóan valahol környezetromboló módon megtermelt elektromos áramot használnak fel. A gyalogosan és kerékpárral használható útvonalakról helyi szinten kell dönteni, nincsen olyan turizmusból élő hegyi település, amely a kerékpárosokat kitiltaná.

Reinhol Messner csodálatraméltó teljesítményekkel tarkított korábbi évei után most nyilvánvalóan nyugalmasabb életfázisba érkezett, szavai szerint nem érzi többet a sürgetést az újabb kihívásokra, talán emiatt kezdett el másképpen gondolkodni a természet és az ember kapcsolatáról. Számunkra is van tanulsága ezeknek a gondolatoknak: a Nagy-Hideg hegyre és a Kékestetőre tervezett felvonók még a meghaladásra váró, régi természetfelfogás termékei.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!