Az intézményt vezető Vitézy Dávid egy budapesti beszélgetésén jelentette be, hogy február első hetében összeül a pályázat nemzetközi zsűrije, így egy hónapon belül pedig a közönség is láthatja majd, milyen lesz az épület. A múzeum közleménye emlékeztet arra, a kiírásra tizenhárom pályamű érkezett be, amelyek rengeteg jó megoldást tartogatnak az ipari örökség megőrzésére és izgalmas kortárs építészeti kiegészítésére.

Vitézy Dávid a beszélgetésen hangsúlyozta: az anonim tervpályázaton nem a tervezési díj, hanem a minőség, az átgondoltság, a múzeumi funkcióknak való megfelelőség és több más szakmai szempont alapján dönthet a zsűri. A főigazgató emlékeztetett arra, hogy a múzeum megújításának szándéka a Liget Budapest projekttel indult, amelynek tervei közé bekerült a világháborúban súlyosan megsérült, majd a nyolcvanas években bővített múzeumépület eredeti formájában történő helyreállítása is, Pfaff Ferenc 1896-os tervei alapján. Később azonban mind nyilvánvalóbbá vált, hogy a Városliget nem tud helyet adni a korszerű múzeumi elvárásoknak minden szempontból megfelelő, költséghatékony és kellően tágas megoldásnak, ezért megindult az új helyszín keresése.

A Hajóhíd Estéken beszélt az igazgató a várható fejleményekről (fotó: Közlekedési Múzeum Facebook-oldala)

A legjobb alternatívának az egykori Északi Járműjavító területe bizonyult, amely már az 1870-es években a MÁV járműveinek javításával foglalkozott, de több mint egy évtizede üresen áll. A területen, amely mellett ma is Magyarország meghatározó vasútvonalai haladnak, több nagyméretű ipari épület található. A Feketeházy János tervezte Eiffel-csarnokban már folynak a munkák, ide a Magyar Állami Operaház műhelyháza költözik. A Közlekedési Múzeum fő helyszíne az ezzel szomszédos Dízelcsarnok lesz, amely lebombázott elődje pótlásaként a dízelvonatok javítására készült el 1962-re.

– A Dízelcsarnok Kőbányai útra néző, műemlékileg védett irodai szárnya biztosan megmarad eredeti formájában. A héthektáros területet illetően minden más azonban a 2017 decemberi kormánydöntést követően meghirdetett tervpályázat lezárultával derül majd ki – jegyezte meg a főigazgató.

Az építészek becslése szerint a hatalmas és komplex beruházás végleges terveinek elkészítése két évet vehet igénybe, amelyet két-két és fél évig tartó építkezés követ majd; így öt év múlva reális az új múzeum megnyitása. Még az építkezés megindulása előtt lehetőség lesz azonban a bejárásra, és ha a körülmények engedik, szeretnének egy pop-up kiállítást és egyéb programokat is megvalósítani az egykori Északi Járműjavítóban.

Vitézy Dávid közölte: a MÁV-val összefogva dolgoznak azon, hogy a terület fővonalbeli vasúti bekötése fennmaradhasson, így a múzeum néhány perc alatt elérhető lesz a Keleti pályaudvarról.

Nemrég megindult az ide tervezett új vasúti megálló tervezése, amely nem csupán az intézményt szolgálná ki: várhatóan napi nyolcezer ember szállna át itt a keleti elővárosok felől az 1-es villamosra. Ennek pénztára és váróterme az Északi Járműjavító szélén található Törekvés Művelődési Központ tömbjébe vagy környékére kerülhet.

A Közlekedési Múzeum munkatársai azt már biztosan látják, mely fontosabb járművek szerepelnek majd a kiállításon. Az új helyszínre gurulnak például a gyűjtemény azon járművei is, amelyek eddig akár évtizedek óta raktárakban pihentek. A jövőben önálló helyet kap az új műszaki és közlekedési könyvtár és a múzeum archív dokumentumgyűjteménye is.

A főigazgató beszámolója szerint a kiállítás Magyarország közlekedésének történetén vezet majd végig a reformkortól napjainkig, jövőbe mutató módon, világos társadalmi mondanivalókkal. A tárlat a tömeges közlekedés történetére fókuszál, és profiljukhoz jobban illő helyszínt keres az olyan speciális tárgyak számára, mint a sportcélú vagy katonai járművek, miközben az elmúlt években sosem látott lendületet vett a szerzeményezés.

– Jellemző megoldás a közlekedési múzeumokban, hogy a járművel letudják a kiállítási feladatot, de hiányzik a hozzáadott érték. Mi szeretnénk a művészettel, az építészettel, a dizájnnal, az utastájékoztatással, a társadalmi hatásokkal, a városszerkezetre gyakorolt hatásokkal is foglalkozni. A családbarát, akár három-négyórás programot kínáló kiállítás középutat próbál találni: nem akarja rengeteg tablóval traktálni a közönséget, de a digitális eszközök alkalmazását sem viszi túlzásba. Ezzel együtt az intézmény progresszív hang-, fény- és vetítéstechnikai megoldásokra, minél élőbb, minél mozgóbb kiállításra törekszik – mondta el Vitézy Dávid.

Mint megjegyezte, az MMKM tagintézményei továbbra is várják a közönséget: az Elektrotechnikai Múzeumban nemrég zárult egy kisebb felújítás, és dolgoznak azon is, miként lehetne élő, a környékbeliek számára is vonzó helyszínné tenni a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményt. A speciális gyűjtési területek kiállítására Vitézy Dávid szerint kiváló példa a Légiközlekedési Kulturális Központtal közösen működtetett ferihegyi Aeropark, amely a múzeum nagyobb, a közelmúltból származó repülőgépeinek is helyet ad. Emellett a múzeum munkatársai dolgoznak a Városliget Zrt. kivitelezésében megújuló Pfaff-pavilon kiállításának programján is, amely a magyar innováció történetét mutatja majd be.

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!