Az elmúlt években folyamatosan fejlesztette járműparkját a MÁV-csoport. Személykocsik és motorvonatok érkeztek, de a közúti flotta is bővült két mobil pénztárral. Mindezeken túl egy másik, az utasok számára kevéssé látható terület, a műszaki mentő eszközpark fejlesztése is elkezdődött.

A döntés még 2013-ban született meg, ekkor kezdődött a vásárlás előkészítése, a közbeszerzést pedig 2015-ben írták ki. Az autót a MÁV-Start Zrt. teljes egészében saját forrásból vásárolta, a műszaki mentő felszerelést pedig a leváltott járműből helyezték át. A járműállomány frissítésére már igencsak szükség volt, hiszen az országban főleg veterán Rába és Tátra teherautók állnak készenlétben, melyek tervezett élettartamukat elérték, illetve meghaladták. Ezekhez az öreg járművekhez már alkatrészt is egyre nehezebb szerezni, a fenntartásuk emiatt drága, energia- és időigényes, ráadásul a magas üzemanyag-fogyasztás mellett a károsanyag-kibocsátásuk is jelentős. És persze, a télen-nyáron a szabad ég alatt dolgozó járműveket az időjárás sem kímélte: az alváz, kocsiszekrény korrodált, az elektromos rendszerek, a fény- és hangtechnika sincs már az elvárható színvonalon.

Az új fiú

A speciális járművet a közbeszerzés nyertese, az Unikomtech-Gép Kft. használatra készen, a szükséges hatósági engedélyeztetések után szállította a MÁV-Start részére. Az MAN TGM 28.290 típusú tehergépkocsi-alvázra tágas, 6+1 fő szállítására alkalmas dupla fülke és egy, kifejezetten ide gyártott könnyű szerkezetes zárt felépítmény került, melyhez emelőhátfal is tartozik.

A meghajtásról egy 213 kW-os Euro 6-os dízelmotor gondoskodik, kétszer nyolc sebességes váltón keresztül, kapcsolható összkerékhajtással. Az alvázon elhelyeztek még egy, a dízelmotortól függetlenül működtethető háromfázisú generátort is az elektromos kéziszerszámok áramellátásához. A Lukas hidraulikus emelőrendszerek működtetéséhez a segédhajtóművet valamint a hidraulikaolaj-tartályt szintén az alvázon, illetve a fülke és a puttony között helyezték el. Emiatt a felépítményt kissé hátra kellett tolni, ez, és a dupla fülke oldalról első pillantásra szokatlan, megnyúlt külsőt kölcsönöz az egyébként elegáns, de határozott megjelenésű járműnek. Az alváz közúti pótkocsi vontatására is alkalmas, az ehhez szükséges csatlakozók és tömlőcsonkok az autó hátulján megtalálhatóak. A jármű oldalán a „Nem vontathat!” felirat vasúti üzemben, vasúti járművek vontatására vonatkozik.

Az új MAN műszaki mentőszer Ferencvárosban. A képre kattintva galéria nyílik! (fotók: iho.hu)

Noha ezzel a képességgel már elődje is rendelkezett, a legtöbb ember számára mégis meglepő, hogy tulajdonképpen egy teherautó és egy mozdony keverékéről beszélünk, a jármű ugyanis képes a vasúti síneken is közlekedni. Ehhez egy Zweiweg Z-220 típusú kéttengelyes hidraulikus működtetésű vasúti futómű-egységet szereltek az autó aljára. Erre azért volt szükség, hogy a közúton nem, vagy csak nehezen megközelíthető baleseti helyszínekre is könnyen eljuthasson a mentő személyzet és felszerelés.

Vasúti vágányra álláskor az első híd alá beakadó kampók biztosítják a futóművet, és a kormánymű is reteszelődik, így az első kerekek elemelkedhetnek a talajtól. A hátsó közúti kerekeknek mindig lent kell maradniuk, hiszen egyrészt fontos elemei a teherviselésnek, másrészt a meghajtás és a fékezés vasúti üzemben is ezeken keresztül történik, a vasúti kerékpárok elsősorban csak vezető szerepet töltenek be. Az első és hátsó vasúti tengely külön emelhető és süllyeszthető, a vágányra állást éjjel is látó infrakamerák valamint a vezetőkerekeket megvilágító LED lámpák segítik. Az autó engedélyezett sebessége vasúti üzemben előremenetben 30, hátrafelé 15 kilométer per óra. Az első vasúti kerékpár szinter tuskós fékkel is felszerelt, mely vasúti üzemmódban is az autó fékpedáljával működtethető, és a hátsó közúti tengelyre ható üzemi fékkel együtt működik.

MAN TGM 28.290 járműadatlap

Sorozat: 905
Származás: német-magyar
Gyártó: MAN-Unikomtech
Gyártásban: 2015-
Hajtás: dízel-mechanikus
Dízelmotor: MAN TGM Euro VI 213
Fékrendszer: MAN
Tengelyelrendezés:
közúti: 1A
vasúti: 1A1
Névleges teljesítmény: 213 kW
Engedélyezett sebesség:
közúti: 90/130 km/óra
vasúti: 30/15 km/óra

A tágas fülke a járművezetőn kívül hat fő kényelmes utazását biztosítja, minden utas részére a biztonsági öv rendelkezésre áll. A legénységi tér klimatizált, a személyes tárgyaknak, védőfelszereléseknek tárolórekeszeket alakítottak ki. A járművezető jobb kezénél, kormánymagasságban kapott helyet a kezelőpanel, ahol a vasúti üzemhez szükséges kapcsolókat, gombokat helyezték el. A fény- és hangtechnika, a megkülönböztető jelzések vezérlői a műszerfaltól jobbra, a vasúti rádió pedig a vezetőülés fölött kapott helyet.

A puttony kifejezetten ehhez az autóhoz készült, úgy tervezték, hogy a készenlétben tartott műszaki mentőeszközök, gépek, kényelmesen hozzáférhetőek legyenek, és mindennek meglegyen a kialakított helye. Fontos, hogy a doboz belső falai fehér színűek, így nem csak, hogy világosabb van bent, de a jó kontraszt miatt a legkisebb alkatrész is hamar megtalálható. További nagy előny, hogy míg a korábbi, jóval kisebb autónál az eszközökhöz három oldalról, kívülről lehetett hozzáférni az egész autót körbejárva, addig az új egy ajtós, hátra nyíló, középfolyosós málhatérben belülről lehet elérni az eszközöket, a lerakodást pedig – mint már említettük – emelőhátfal is segíti. Képzeljük csak el, mennyire rossz lehetett például egy töltésoldalban botladozni az autó mellett, amíg kivették a szükséges felszereléseket. És persze vagyonvédelmi szempontból sem utolsó, hogy nem kell az autó mindhárom oldalát zárni, illetve szemmel tartani egy-egy baleseti helyszínen.

A személyzet szerint – akik már túl vannak az autóval néhány bevetésen – ez is, csak úgy, mint a fülke kialakítása, jól sikerült. Persze, ehhez nagyban hozzájárult, hogy az építés előtt mindenről megkérdezték a véleményüket, amit a kialakítás során figyelembe is vettek.

Az autót a MÁV-Start Zrt. saját forrásból vásárolta

Mivel a felszereléseket a régi, kisebb járműből örökölte meg a mentőszer, pár dolog pedig ellenőrzés, karbantartás miatt hiányzott, néhány polc, rekesz még üres odabent, a személyzetnek azonban van elképzelése, hogy mivel lehetne feltölteni a helyeket. Szerencsére az autó átadásával a MÁV-Start nem tekinti lezártnak a projektet, a rendelkezésre álló forrásokhoz mérten, idővel várható újabb eszközök és járművek beszerzése is. A puttonyban egyébként elég sok hasznos eszköz kapott helyet, ezek a teljesség igénye nélkül: Lukas hidraulikus emelőrendszer elemei; támasztógerendák, teleszkópemelők, eltolóhengerek, hidraulikus tömlők, valamint elektromos, benzines és kéziszerszámok: forgótárcsás gyorsdaraboló, láncfűrész, lángvágó, fogasléces emelő, alátétfák, görgőskocsi, rögzítősaru, feszítővas, lapát, csákány, és különféle tartó, támasztó konzolok, drótkötelek a vasúti járművek emeléséhez.

Kéklámpás apróságok

Mivel az autó megkülönböztető jelzés használatára jogosult, az ehhez szükséges kiegészítőket is felszerelték. Műszaki mentő jellegéből adódóan, a kárhely megvilágításához keresőfények kerültek a fülke tetejére és elejére, valamint a puttony hátuljára is. Természetesen a málhatérben és a fülkében is LED-es belső világítás gondoskodik a megfelelő világosságról. A megkülönböztető jelzéseket nem vitték túlzásba, de ami van, azt jó helyre szerelték fel. A fülke tetején két kék villogó kapott helyet, melyek szolidan meghúzódnak odafönt. Kétségtelen, hogy az autó látványos lenne egy kék-piros fényhíddal, ám tegyük hozzá: amilyen magas a fülke, nem sok haszna lenne. Sokkal hasznosabb a két kék LED-es szúrófény elöl, a hűtőrács sarkainál, „visszapillantómagasságban”.

Ezekből került a puttony hátuljára, a felső sarkokba is. Azért olyan magasra, hogy a felhajtott hátfal ne takarja el. Ez érthető, de ettől még itt is elfért volna két plusz villanó szemmagasságban is, még akkor is, ha tudjuk, hogy feladatköréből adódóan ez az autó nem sűrűn fog olyan kárhelyen felállni, ahol ráfutásos balesetet szenvedhetne. És ha már fénytechnika, itt kell megemlíteni, hogy az elöl és hátul is megtalálható két-két, fehér szegélyű, vörös kör LED lámpák nem a megkülönböztető jelzés részei, hanem a vasúti üzem miatt kellenek. (Pedig milyen komoly lenne, ha a kék szúrókkal felváltva villannának!) Ezek azonban csak jelző- és zárfények, de persze a hatóság előírta a vasúti zártárcsatartó felszerelését is.

Pályaszámtan

99: vontató és speciális jármű
55: Magyarország országkódja
9: speciális jármű
905: a jármű műszaki jellemzőinek kódjai
100: sorozaton belüli sorszám
1: önellenőrző szám

A hangsugárzó a motortér előtt, a rendszám alatt kapott helyet, de mivel az autó magas, itt nem estek abba a hibába, mint az OMSZ első szériás Craftereinél. Azoknál a mentőautóknál a hangsugárzót az aszfalthoz nagyon közel, a motor alatt helyezték el, így a motorzaj miatt a megkülönböztető hangjelzés elég rosszul hallható.

A dekort sem vitték túlzásba, bár a formatervezett fülke elölről kellően komoly megjelenést kölcsönöz az autónak. Az egyszínű tűzpiros autó oldalán fényvisszaverő csík fut, a fehér betűs feliratok pedig a kötelezően előírt minimumra korlátozódnak: a jármű fenntartója és feladata, valamint a vasúti azonosító kapott helyet. Ami, ha már szóba került, a következő: 99 55 9905 100-1.

És mi lesz a többiekkel?

A most beszerzett MAN típusú mentőszer Ferencvárosban állt szolgálatba, leváltva a KVSU-01-ként ismert Unimogot. Az Unimog Szombathelyre került, mivel az ottani Tátra volt műszakilag a legrosszabb állapotban. Ezt az autót már ki is vonták a készenléti szolgálatból, selejtezésre vár. Ezeken kívül jelenleg Székesfehérváron, Debrecenben és Szegeden állnak készenlétben közúti mentőszerek. E háromból a szegedi csőrös Tátra leváltása lenne leginkább indokolt: a másik kettőnél idősebb, ebből adódóan műszakilag sincs kifogástalan állapotban, végsebessége alacsony, fülkéje pedig szűkös.

A debreceni dupla fülkés Rába a legfiatalabb, és így a legjobb állapotú is. Két közúti gépjárművel a Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat is rendelkezik, melyek Ferencvárosban állomásoznak. A Steyr típusú mentőszer mellett egy tartalék Ford Transit áll készenlétben. Mivel a Steyr korban messze elmarad a Tátráktól, Rábáktól, illetve szükség esetére tartalék autó is van helyette, leváltása egyelőre nincs napirenden.

A dekort nem vitték túlzásba, az oldalakon fényvisszaverő csík fut végig

A hosszú távú tervek tehát elsődlegesen a három veterán lecseréléséről szólnak, már csak az anyagi fedezetet kell előteremteni. Valószínűleg erre az elkövetkezendő néhány évben folyamatosan kerül majd sor, hiszen a balesetelhárításra szánt keretösszegből nem csak a közúti mentőszerekről kell gondoskodni. Az országos hálózaton készenlétben áll még 7+1+1 vasúti segélyszerelvény (Ferencváros, Dombóvár, Miskolc, Szeged, Szolnok, Szombathely valamint Záhony: egy-egy normál és széles nyomtávolságú, illetve Sopronban a GYSEV segélykocsija), és három vasúti daruszerelvény (Ferencváros, Székesfehérvár, Szolnok) is. A segélykocsik és a daruk a vasúti járművekre előírt ciklusrend szerint kapnak időszakos és főjavítást, így ezek műszaki állapota megfelelő, élettartamuk még sokáig kitolható. A szolnoki Kirow KRC 1220 típusú baleseti daru pedig egészen újnak mondható, azt ugyanis 2003-ban szerezte be a vasút.

Ez a bemutató nem jöhetett volna létre a MÁV Sajtóosztály valamint a ferencvárosi segélycsapat segítsége nélkül. Közreműködésüket ezúton is köszönjük!

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!