Kezdjük az elején! A hét bűvös szám, így ennyi prototípus V43-ast gyártott az 50 periódusú vasútvillamosítás fejlesztésére alakult nyugati munkaközösség 1963-ban Essenben. A V43 1008-astól kezdődően a sorozat tagjait már Budapesten gyártotta liszensz alapján a Ganz–MÁVAG. A Gigantokból a két prototípus mozdonyt követően további öt nullszériás példány készült, így ugyancsak a nyolcadik mozdonytól kezdődött a sorozatgyártás, megváltozott mozdonyszekrény arányokkal és forgóvázakkal.

Leszámítva a szokásos változásokat az egyen-színtervben és az ablakvédő rácsok elhagyását, a Szilik ötvenöt éve ugyanazzal a formavilággal uralják a hazai síneket és meghatározó jelenségnek számítanak a magyar vasúton. Bár a Ganz–MÁVAG-ban összesen huszonöt alváltozatban készültek a V43-asok,  megjelenésük a kilencvenes évekig viszonylag egységes volt. Azonban őket is utolérte a modernizálási hullám, így sok közülük már gumitámos felfüggesztéssel, zártárcsa helyett zárfénnyel, félollós áramszedővel közlekedik.

Még az előző évezred utolsó évében elkezdték a Szilik nagymértékű korszerűsítését. Ötvenhat mozdonyból kétezres sorozatú V43-as („Papagáj”) lett, majd 2008-ig további harminc masinát háromezres sorozatúvá („Cirmos”) építettek át. A V43 2000-esek képesek a 400-as sorozatú BDt-vezérlőkocsikkal, a V43 3000-esek pedig elméletben a halberstadti vezérlőkocsikkal távvezérelt üzemmódban együttműködni. Menet közben persze jó pár Szili végzetes balesetet szenvedett vagy – pénz híján – egyszerűen csak félreállították a leggyatrábbakat. Ezekből aztán idővel kikopnak a még felhasználható alkatrészek. Még a szolnoki járműjavító udvara is tele van felújításra váró V43-asokkal.

Igazából kevés olyan része van a magyar vasúthálózatnak, ahol korábban járt V43-as, de ma már nem. Hiszen a villamosított vonalak száma egyre csak nő! Az egyik ilyen felhagyott szakasz a Tatabánya–Felsőgalla vonal, ahová korábban még rendszeresen járt V43-as ingaszerelvény. Szilikben tehát összességében nincsen hiány, de a sorozat régebbi tagjainak dicsősége egyre inkább leáldozóban van és rövid időn belüli pótlásuk elkerülhetetlen lesz, ilyen vagy olyan formában.

Osztálykiránduláson, a buszból a lezárt sorompónál kiugorva, elvileg 1990. tavaszán készült az 1-es vonal mentén (talán Almásfüzitőnél) ez a felvétel az 1998-ban kiégett V43 1004-esről, amelyet - másik hat társával együtt - még nem a Ganz gyártott<br>A felvételre kattintva lapozható galéria nyílik<br>(fotók: Joó Ferenc)

A Gigant egy igazi magyar villamosmozdony és szinte hihetetlen, hogy közel ötven éve tervezték! Majd harminc évig a legerősebb magyar vasúti vontatójármű volt, nem véletlenül övezi ezt a sorozatot is vitathatatlan kultusz. Megjelenésük az évek alatt alig változott, viszont az elmúlt időkben jószerivel csak teherforgalomban teljesítenek szolgálatot. Mára már nehéz elképzelni, hogy régen minden valamire való expresszvonatot vagy nemzetközi gyorsot V63-as továbbított, ahol villamosítva volt a vasútvonal. Volt olyan, hogy a Budapest és Nyíregyháza között közlekedő Hajdú-Expressz húsz kocsiból állt! A Nyugati pályaudvaron egy időben meg is kellett toldani a 11. és 12. vágány közötti peront, hogy elférjen mellette a szerelvény.

A két prototípus (V63 001 és V63 002) már régen nem közlekedik, de a sorozat java része még él és virul, bár a százhatvanas tempóra átalakított mozdonyok csak lefokozva, csökkentett sebességgel. A Gigantokat előszeretettel veszik bérbe magánvasutak (ide értve a Rail Cargo Hungariát is), így személyvonatokkal ritkán közlekednek, bár van olyan nap, hogy akár több 630-as sorozatú mozdony is "ícézik". Természetesen a régi pályaszám és üzemeltetői feliratok mellett helyett kaptak galériánkban egyéb szempontból is érdekes Gigantos képek, tessék bátran bele lapozni!

Hasonló a helyzet a Tauruszokkal. Az eredetileg 1047-es sorozat ma már 470-esként ismert. A tíz MÁV-mozdony egy része általában külföldön tartózkodik, nevezetesen mostanában kettő Bécs és Gmünd között személyvonatozni szokott. E sorok írásakor másik kettő is Ausztriában tartózkodott, vélhetően tehervonatok élén. Ne felejtsük el, hogy ebből a mozdonytípusból a GySEV is vásárolt ötöt, amelyek szintén előszeretettel közlekednek Ausztriába, de még a Ruhr-vidékre is eljutnak tehervonatokkal. Az újabb és újabb átmatricázások révén az öt mozdonyból már csak egy közlekedik eredeti, zöld–sárga színezésben.

Régebben amúgy sokkal megkötöttebbek voltak a GySEV kezei, így mozdonyai legfeljebb Budapestre juthattak el. Az első kivétel az volt, amikor a 20-as vonal villamosítását követően már a szombathelyi gyorsokkal is közlekedtek Veszprémen keresztül, ma már viszont az ország bármelyik szegletében felbukkanhatnak a villamosított vonalakon a repceszínű mozdonyok, a szabad pályahasználatnak köszönhetően.

A sorozat előző részei itt olvashatók:

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!