Megjelent a Budapest–Kolozsvár nagysebességű vasútvonal tervezési tendere

Károly Szabolcs   ·   2020.01.28. 12:00
nagysebessegvasut_kolozsvar_sulzer_cfr_kislid

A magyar kormány 2018 januárjában hagyta jóvá a magyar fővárost Erdély legnagyobb városával összekötő nagysebességű vasútvonal létrehozásának tervtanulmányait, erre a magyar kormány egymilliárd forintot különített el. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkor elmondta: tekintettel a rendkívül szoros gazdasági együttműködésre Magyarország és Románia között, a két ország közös érdeke, hogy minél több közlekedési összeköttetést hozzanak létre.

A gigaberuházás következő lépéseként a napokban a közbeszerzési értesítőben megjelent a tervezési tenderkiírás, mely szerint a tervezés során körülbelül 250–300 kilométer hosszú, jellemzően 250–350 kilométer per órás sebességű, legalább évi ötszázezer utast szállító vasúti pályával kell számolni, mely legalább két, átlagosan legalább hetvenezer lakosú város városi közösségi közlekedési rendszerébe csatlakozik, intermodális csomóponttal. Feladat továbbá speciális műtárgyak kialakítása, különösen nagyobb folyók, folyamok (Tisza, Körösök, Szamos) keresztezésénél, nagy forgalmú közutak keresztezésénél, városi környezetben, valamint nehéz domborzati viszonyok között létesítendő műtárgyak, hidak, alagutak megtervezése. A szerződés teljesítéséhez legalább két folyó keresztezésére, illetve két közúti keresztezésre kell számítani.

A nagysebességű vasút Erdély legnagyobb városával, Kolozsvárral kötné össze Budapestet (fotó: Tevan Imre)

A nagysebességű vasúti pályához természetesen a jelenlegi hazai hálózaton működő járműállománytól eltérő, nagyobb teljesítményű, nagyobb kapacitású, magasabb sebességre képes, nemzetközi forgalomra alkalmas járművek szükségesek majd.

A tenderkiírás intelligens közlekedési megoldásokat (ITS) is magába foglal. Ez alapján a „hazai szakaszra vonatkozóan szükséges a kiválasztott változat pályageometriai tanulmányterv szintű (EOV helyes kijelölésére alkalmas vázlattervi szint) kidolgozása, közel 250-300 km hosszú egybefüggő vasúti pályára vonatkozóan, a meglévő vasúti vonalak részbeni felhasználásával. A tervezési feladat részeként engedélyezési- és/vagy kiviteli tervek készítésére nem kerül sor.”

A részletes megvalósíthatósági tanulmányt (RMT) „az EU támogatási szabályokra vonatkozó módszertanok szerint szükséges kidolgozni, ez alapján kiemelt figyelmet kell fordítani a helyzetfeltárásra, a keresletelemzésre, forgalmi modell készítésre”, a költség-haszon elemzés (CBA) módszertan „figyelembe vételével készülő többszintű változatelemzésre, a kiválasztott változat vázlatterv szintű kidolgozására, költségbecslésére, CBA-jára, intézményi elemzésre, a környezeti hatások (beleértve a környezeti hatástanulmány készítésére vonatkozó területeket) elemzésére, érzékenységvizsgálatra, kockázatelemzésre. A megvalósíthatósági tanulmányhoz „szükséges környezetvédelmi elemzés során kell meghatározni a szükséges környezetvédelmi engedélyezési eljárást és az ahhoz szükséges dokumentációt.”

Az Országos Területrendezési Terv (OTRT) által korábban megtervezett nagysebességű vasútvonalak

A nyílt tervezési tenderre február 26-áig adhatják be a pályázók a jelentkezést. A kiviteli terveket ötszáznegyven napon belül kell elkészíteni.

A gigaprojekt részeként a románok tavaly áprilisban jelentették be, hogy a román szállításügyi tárca rendelkezik már egy megvalósíthatósági tanulmánnyal, amit a létező Kolozsvár–Biharpüspöki vasútvonal százhatvan kilométer per órás sebességűvé fejlesztéséhez készítettek el. A magyar fővárost Kolozsvárral összekötő pálya a román fél kérésére nem elszigetelt vasútüzem lenne, hanem egy majdan megvalósuló Budapest–Bukarest nagysebességű vasút első szakasza.

Habár az elképzelés igazán nagyra törő és nagymérvű, azt mindenképp hozzá kell azért tenni, hogy jelenleg azért küzd a magyar vasút, hogy a villamosított fővonalak egy részén néhány éven belül elérhető és használható lehessen a százhatvan kilométer per órás tempó. Ilyenek például a Románia és Magyarország közötti nemzetközi forgalom szempontjából elsődleges Szajol–Békéscsaba, valamint a kolozsvári irány szempontjából fontos Szajol–Püspökladány (és Debrecen) szakaszok, melyeken a vasúti pálya a jelen évtized során újult meg – nagyrészt uniós forrásokból –, és gyakorlatilag már csak a megfelelő biztosító- és kommunikációs berendezésekre (ETCS Level 2, GSM-R) vár. Ezen felül egy százhatvanas tempón felüli, ezért szintbeni átjáróktól mentes pálya kiépítése horribilis összeg, több száz, sőt akár ezermilliárd forintra is rúghat, továbbá a fenntartási költsége is jelentős. A megfelelő nagysebességű szerelvények beszerzéséről nem is beszélve, mely szintén több tíz, vagy akár százmilliárdos nagyságrendű.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek