A Törökország európai és ázsiai részeit összekötő Marmaray-alagút átadását követően hat évvel nyílt meg a vasúti teherforgalom számára is. Ennek eredményeképpen a Kínából Európába tartó konténerek a Kazahsztánon, Azerbajdzsánon, Grúzián és Törökországon át vezető, úgynevezett „középső folyosón” keresztül gyorsabban érhetik el céljukat. Az útvonal két mellékággal is szolgál. Mivel a folyosó összes útvonala kikerüli Oroszországot, így új lehetőségeket teremt a fuvarozók számára.

Az Isztambul ázsiai és európai részeit kettéválasztó Boszporusz tengerszoros alatt futó, 13,6 kilométer hosszú, kétvágányú alagút azonban nemcsak Törökországnak fontos: kiemelt jelentőséggel bír az egész Eurázsián keresztülhaladó szárazföldi logisztika számára. 2013. október 29-ei megnyitása óta csak személyvonatok haladhattak át a műtárgyon. Eddig.  Október közepén gördült át rajta az első tehervonat, mely negyvenkét konténert szállított a kínai Hszianból a cseh fővárosba, Prágába. A fuvart az azeri vasút ADY logisztikai leányvállalata, az ADY Container, valamint a hsziani Continental Bridge International Logistics, és annak kazah, grúz és török partnercégei szervezték meg. A szállítmány a „középső folyosó” számára is fontos: a Marmaray-alagút miatt az útvonal jóval kevésbé bonyolult, mivel a Kaszpi- és Márvány-tengeren való átkeléshez szükséges egy-egy kompolás közül az utóbbit kiváltja. Előbbit az azeri főváros Baku, valamint a kazahsztáni Aktau és Kurik kikötői között szelik át a kompok, a konténerek vagy egyenként, vagy speciálisan konténerszállításra tervezett vasúti kocsikon utaznak. Utóbbi esetben a logisztikai cégek megspórolják a plusz átrakodást, és a szállítási idő is lerövidül. Isztambultól pedig már könnyen el lehet szállítani a konténereket Európa különböző országaiba.

2018-ban teszt konténervonat haladt a lengyelországi Slawkow és a kínai Ürümcsi között a transzkaszpi útvonalon (kép forrása: PKP LHS)

A Fekete-tengeri ágak

A Törökországon és a Marmaray-alagúton át vezető útvonal nem az egyetlen lehetőség a „középső folyosón”: két másik irány is elérhető, azonban mindkettőnél át kell kompolni a Fekete-tengeren.

Az egyik ilyen ág a grúziai Batumit és a romániai Konstancát köti össze. Az Azerbajdzsáni Kaszpi Szállítmányozás egyik leányvállalata, az ACSC Logistics, továbbá a grúziai GR Logistics & Terminals és a romániai Grampet csoport október végén állapodott meg a két kikötő közötti ráhordó kompszolgáltatás indításáról, amivel a cégek stabil és kényelmes áthordást tudnak nyújtani a korridorvonalon.

A másik Fekete-tengeri ág északi irányban, Ukrajna felé vezet. 2016 januárjában egy kísérleti konténerszállító vonat közlekedett a csornomorszki kikötőtől a kínai határnál, Kazahsztánban található Dosztikig. A szerelvény a Csornomorszk és Batumi, valamint a Baku és Aktau közötti komplásokkal együtt körülbelül tizenhat nap alatt tette meg a távot.

A kínai-lengyel kapcsolat

A Lengyelország és Kína közötti lehetőségben a lengyel vasúti fuvarozó PKP LHS érdekelt: a cég az útvonalon keresztül új szállítási összeköttetéseket akar létrehozni Lengyelország és Kína, valamint Irán között az ország déli részén elérhető széles nyomtávú vasúti pályát használva. A PKP LHS a „középső folyosón” keresztül tavaly már indított tesztvonatokat Kínába és Iránba is. Az útvonal Ukrajnán keresztülvezető részének továbbfejlesztését gátolja két, az ukrán állam tulajdonában álló, az ukrán vasút UZ által üzemeltetett komppal, nevezetesen a Geroi Shipkivel és a Geroi Plevny-vel kapcsolatos, hosszú ideje fennálló ügy. A két járművet 2016 óta nem használják. A kompokat először is üzemképessé kell tenni. A jövőjük a kormány kezében van: vagy továbbra is az UZ kezelésében maradnak, vagy más állami céghez kerülnek. A két komp 2000 és 2015 között az ukrán UkrFerry fuvarozó magántársaság bérleményeként a Fekete-tengeren dolgozott.

A „középső folyosó”

A korábban transzkaszpi nemzetközi szállítási útvonalként is ismert „középső folyosó” ötletét 2014-ben találta ki Kazahsztán, Azerbajdzsán és Grúzia hét logisztikai vállalata: a Kazah Vasút (KTZS), a szintén kazah Aktaui kikötő, az azeri vasút ADY, a Bakui kikötő, az Azerbajdzsáni Kaszpi Szállítmányozás, a Grúz Vasutak (Szakartvelosz Rkinigza), valamint a Batumi kikötő. Az ötletgazdák alapvetően a három ország között terveztek létrehozni multimodális szállítmányozási útvonalakat, elsősorban a Kazahsztánból a grúz tengeri kikötők felé. Később azonban többek között Ukrajna, Románia, Törökország és Lengyelország is csatlakozott a lehetőséghez, ennek eredményeképp új lehetőségek nyíltak meg a Kína és Európa közötti árufuvarozás számára.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!