Coulomb-bus: 300, ami 57, vagy mégsem?

Új, hazai gyártású elektromos buszt helyeztek üzembe nemrég Debrecenben, amelyről így nyilatkozott Tenk Gábor, a járművet kifejlesztő Intertaker vezérigazgatója: „2010-ben már mozgóképes, tesztelhető járművel rendelkeztünk, amelyet több mint két évig folyamatosan üzemeltettünk városi körülmények között.

Ezen időszak alatt a prototípus több ezer kilométert tett meg különböző terhelés mellett. 2012-ben megkezdődött az autóbusz forgalomba helyezésének folyamata, amely procedúra tavaly december végére sikeresen lezárult. Az eljárás végén a Nemzeti Közlekedési Hatóság szakemberei közúti közlekedésre alkalmasnak minősítették az általunk gyártott első, Magyarországon fejlesztett és gyártott elektromos autóbuszt.”

„Az autóbusz töltési pontja Debrecenben található, és jelenleg az egy feltöltéssel elérhető hatótávolsága közel 300 kilométer, így kiválóan alkalmas a közösségi közlekedésben való használatra. Emellett ezzel a technológiával számos új út is megnyílik előttünk: már csak pár lépésre vagyunk attól, hogy a városi közlekedésben használt más járműveket is tisztán elektromosakra cseréljünk” – tette hozzá a szakember.

Az elektromos busz még dízelüzeműként látta meg a napvilágot: a rövid életű Hungarian Bus gyártotta az azóta szintén csődbe ment Plasma midibusz licence alapján, 2008 környékén. A buszt a debreceni városi buszok üzemeltetője, az Intertanker vásárolta meg, hogy elektromos buszt építsen belőle. Ami el is készült 2010-ben, azóta folytak a tesztek és a finomhangolások a járművön.

A kocsi az elektromos töltés neve után a Coulomb-bus nevet kapta, végül tavaly decemberben sikerült forgalomba helyezni, MOE-415-ös rendszámmal. A hivatalos típusa HB 81E lett, ami logikus, hiszen a busz a Hungarian Bus HB 81-esének elektromos változata.

A járműbe a fővárosban is tesztelt cseh SOR EBN 10,5 és kínai BYD ebus12-ben alkalmazott akkupakk került, igaz, nem a szólóbuszokra jellemző 324 kWh-s, hanem a busz méretéhez alkalmazkodóan mindössze egy 64 kWh-s. Az ITK buszában található akkumulátorok tehát világszerte ismertek, egy hátrányuk van, hogy nem lehet őket gyorstöltéssel 10–15 perc alatt tölteni, hanem legalább három óra kell a feltöltődéshez.

Pontosabban fogalmazva lehet őket gyorstölteni, de az hosszabb távon az akkumulátor gyors károsodásához vezethet. Ez ugye azt jelenti, hogy egy dízelbuszt nem lehet egy az egyben kiváltani egy elektromos busszal, csak kettővel vagy hárommal.

A közleményben megadott egy feltöltéssel megtehető 300 kilométeres hatótávolság elsőre jól is hangzik, tekintve, hogy a Rampini villanybusza 150, az elektromos Solaris pedig 120 kilométert tud, igaz, előbbi jármű gyorstöltéssel is tölthető.

Gyors számolással azonban kideríthető, hogy a 64 kWh-s akkumulátorpakk a 0,9 kWh/km fogyasztással mindössze 57 kilométeres hatótáv adódik, feltéve, hogy a gyárilag előírt 80 százalékig használjuk ki. Érdekesség, hogy 2012-ben még a reálisabbnak tűnő 60–100 kilométeres hatótávval és 4–6 óra üzemidővel büszkélkedtek, kérdéses, hogyan lett ebből hirtelen 300 kilométeres akciórádiusz.

A helyzetet némileg árnyalja az a tény is, hogy a kocsi már 2010-ben kész volt, és csak most sikerült levizsgáztatni, de továbbra sincs szó utasforgalmi tesztről. A négy év alatt megtett több mint ezer kilométeres próbafutás sem túl acélos, ha figyelembe vesszük, hogy a fővárosban van olyan viszonylat, ahol egy nap alatt megtesz egy kocsi 500 kilométert.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!