Nagyüzemi vágóhidat nyit a MÁV-Start: a napokban legalább húsz mozdonytól és Bz-motorkocsitól szabadul meg, az első hivatalosan selejtezett gép a szombathelyi M41 2102-es Csörgő. A kijelölt gépek többsége évek óta a miskolci szénparton kornyadozott, várva a halálos ítéletet – vagy éppen a csodát. Csodáról azonban sajnos nem számolhatunk be: a hét elején a selejtezésre és vágásra ítélt gépeket sebtiben, még a június tizennyolcadikán kezdődő féléves vágányzár előtt összekészítették utolsó útjukra, hétfőn mérlegelték őket Miskolcon.

A főleg koros, negyven-ötvenéves mozdonyokat tartalmazó menet két adagban jut majd el Sátoraljaújhelyre, várhatóan szerda és csütörtök éjszaka folyamán. Számos ős-miskolci V43-as is búcsúzik a vágányoktól: az alacsony pályaszámú villamos gépek bőven kiszolgálták üzemidejüket, az évtizedek alatt több millió kilométert tettek meg a magyar vaspályákon.

A miskolci selejtmenet számos típusból áll össze. Csörgők közül csak két miskolci gép, az M41 2181 és az M41 2200 található meg. A Kisdácsiák már nem ennyire szerencsések: a 2010–2011 során selejtezett tucatnyi mozdony után újabb hat tűnik el örökre. Szombathelyről húzták Miskolcra még tavaly a 438 031, 438 036, M43 1073, 438 098 kvartettet – utóbbi kettő évtizedekig Zalaegerszeget szolgálta –, Miskolcról pedig az M43 1047 és a 438 064 csatlakozott hozzájuk.

Miskolcról körülbelül húsz gép, Dácsiák, Szilik, Csörgők, Bézék mennek napokon belül a sátoraljaújhelyi bontóba. A képre kattintva galéria nyílik (fotó: Miskolc környéki vasútvonalak Facebook-oldala)

Sziliket alig kukáztak az elmúlt tíz év során, mindössze egy kiégett és két balesetes gépet töröltek hivatalosan – a legrégebbi, alacsony pályaszámú példányok közül viszont több tucat került „fenntartásból kivonva” státuszba. A még 2004 elején kigyulladt és kiégett 1003-ast a MÁV 2007 elején selejtezte, az ép mozdonyszekrényét viszont a GYSEV megvette a 2008-ban egy ütközés során főkeretgörbülést szenvedő 333-as Szilijének helyreállításához. A még 2002 végén Isaszegnél kombájnszállító kamionnal ütköző V43 1363-ast 2012 márciusában törölték az állományból, majd aprították fel; a 2010. októberi, minden részvevő számára tragikus kimenetelű, kiskunlacházi teherautó-gázolás során összetört V43 1054-est pedig 2014 végén selejtezték és vágták Ferencvárosban. Az új selejtezési hullám viszont közel annyi Szilit fog törölni és vágóhídra küldeni, mint amennyit az elmúlt harminc–negyven év során összesen kukáztak. Az első halálmenet tagja hat miskolci gép: a V43 1018, a 431 020, a V43 1021, a V43 1026, a 431 028 és a V43 1036. Kiszolgált mozdonyok ezek, legfiatalabbikuk is idén lenne ötven éves. Többségüket hat–nyolc éve mosta az eső, fújta a szél és szívta a nap a miskolci parajosban.

Néhány jobb sorsra érdemes Bz-motorkocsi sem ússza meg a vágást. A járműveket eredetileg az ikerbézésítési program miatt állították le, a korszerűsítési projekt azonban nem jutott tovább a prototípuson. Időközben az átépítések helyszínéül kijelölt Szombathelyi Járműjavítónak súlyos pénzügyi gondokkal kellett szembenéznie, amelyet végül csőd követett. A felhasználható alkatrészeiktől már rég megfosztott, eredetileg debreceni Bzmot 222, Bzmot 227 és Bzmot 230 triót 2015-ben hozták el Szombathelyről Miskolcra, ahonnan már csak egyetlen útjuk van.

A hat Szilin kívül országosan húsznál is több sorstársuk várja a véget. A Szolnoki Járműjavítóban szedik ki az utolsó, még felhasználható alkatrészeket a szegedi 431 009-ből, a dombóvári V43 1012-ből (becenevén: „Csernobil”), a miskolci V43 1038-ból, V43 1045-ből és V43 1051-ből. Miskolcon is bőven marad még fenntartásból már évek óta kivont Szili: a helyi honú V43 1027, 431 037, 431 039, V43 1042, V43 1046, 431 047, 431 050, V43 1055 és V43 1087 („Betty”), valamint a békéscsabai V43 1080. Nyíregyházán rágja az idő vasfoga a békéscsabai V43 1029-et, a miskolci V43 1031-et és a hazai V43 1141-et; Székesfehérváron pedig az eredetileg miskolci, a papírmunka leegyszerűsítése miatt azonban Fehérvárra állomásított V43 1030-at, az ugyanilyen okból fehérvárivá lett csabai 431 049-et, valamint a 2007-ben Nagykanizsán kiégett, hazai V43 1233-at. Szegeden a helyi V43 1061 és a 2013 tavaszán Sárosdon traktort gázoló 431 231, Békéscsabán a hazai 431 086 és V43 1088, Dombóváron pedig a miskolci 431 053 várja a megváltást.

Várhatóan két adagban, éjszaka viszik fel Miskolcról Sátoraljaújhelybe a vágásra kijelölt gépeket (fotó: Plósz Gyula)

A jelenleg létező legidősebb Csörgő, a 2102-es június elsejei, szombathelyi selejtezésével megkezdődött az M41-esek tizedelése is: a békéscsabai 2109-est a Szolnoki Járműjavítóban, a debreceni 2144-est pedig a helyszínen tervezik atomjaira szedni. Az öt gépen felül azonban nem lepődnénk meg, ha néhány hónapon belül további Csörgőkre kerülne fel a nagy „S” betű. Az M41 2208-at és az M41 2210-et 2014-ben hozták el Hatvanba Szombathelyről, ahol viszont még így is egy kisebb Csörgő-flotta áll a parajosban: az M41 2117, a 2008 végén Szentgotthárdon összetört M41 2132, továbbá a 2009 őszén Győrben balesetező M41 2183. Miskolcon a szombathelyi M41 2114-et, a hazai M41 2155-öt és 418 194-et, valamint a Debrecenből „B” vizsgára érkező, végül a parajosban landoló 418 162-t tárolják. Dombóváron sínylődik a hazai M41 2123, valamint a szombathelyi M41 2125 és M41 2193. Békéscsabán a 2102-es selejtezésével a legidősebb Csörgő címet átvevő, helyi állomásítású 418 103, valamint a szintén csabai 418 104 és 418 203, Debrecenben pedig a Szombathelyi 418 105, valamint a 2013-ban kiégett, hazai 418 133 omladozik.

A remot M41-esek között sem sokkal jobb a helyzet– a harmincöt gép közül jó, ha bő húsz üzemképes –, bár hivatalos selejtezésük valószínűleg egyelőre nem szerepel napirenden. Az „S”-betűhöz minden bizonnyal a 2009. június 20-án Fülénél kiégett, fehérvári M41 2329 áll a legközelebb: a korszerűsített gép alig két és fél évet ment új szívével, majd többévnyi fehérvári pihenőt követően évek óta a Szolnoki Járműjavítóban szerelnek le róla ezt-azt, átszámozva sem lett. Körülbelül 2009 óta dög az egyetlen MTU-dízelerőforrással felújított Csörgő, a szombathelyi 418 302, három másik, CAT-motoros társával, a nagyjából négy-öt éve üzemképtelen 317-tel, valamint a körülbelül fél-egy éve dög 418 312-vel és 319-cel egyetemben. A debreceni 418 303-as 2014 őszének első napján égett ki Püspökladányban, debreceni pihenőjéhez a miskolci 335-ös is csatlakozott azóta, a miskolci 418 314 pedig évek óta a helyi „elfekvő”, a szénpart lakója.

A hírek szerint Záhony is elbúcsúzik három 900-as sorozatú Púpostól, valamint az egykori Nyírvidéki Kisvasút egyik Mk48-as keskeny nyomközű mozdonya is a vágósoron végzi. Az elmúlás viharfelhői azonban még több tucatnyi klasszik Dácsia és Bobó felett is gyülekeznek országszerte.

A selejtezések kapcsán joggal merülhet fel a kérdés, hogy ezeket a gépeket a MÁV-Start miért nem adja el vagy bérbe a Magyarországon egyre nagyobb számban megjelenő magánvasút-társaságoknak? Ezeknek a cégeknek a jó része a környező országokból vásárol vagy bérel használt, régi, olcsón megszerezhető vontatójárműveket. A teljesség igénye nélkül: a Train Hungary például már egész flottát üzemeltet a harminc-negyvenéves, román Sulzerekből és Ázeákból, a Floyd is hasonló korú, főként angliai eredetű dízel- és villanygépekre szavazott, és a Foxrail is a román vonalat erősíti. A MÁV álláspontja szerint a saját tulajdonú járművek eladása a piaci riválisok helyzetét mozdítaná elő, így egyhangúlag a selejtezés és szétvágás mellett teszik le a voksukat.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk!Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!