A Bécsi Nemzetközi Gazdaságkutató Intézet közgazdászai nemrégiben publikáltak egy jelentést Hogyan költsünk: javaslatok Európa Covid-19 járvány utáni helyreállításához címmel, melyben arra a következtetésre jutottak, hogy alternatív megoldásként egy nagysebességű vonalakból álló vasúthálózat is segíthet Európa talpra állításában. A kutatók szerint az Európai Unió mennél hatékonyabb helyreállítására a tervezett 750 milliárd euró (jelenlegi árfolyamon több mint 260 ezer milliárd forint) helyett legalább 2000 milliárd eurót (700 ezer milliárd forintot) szükséges invesztálni. Ezt a hatalmas összeget azonban nemcsak a közlekedésre, hanem a közegészségügyre, energiára és szénmentesítésre is fordítanák. A jól működő közlekedési hálózat mindazonáltal fontos szerepet játszik a helyreállításban.

A Holzner által javasolt úgynevezett Európai Selyemút (ESR) létrehozása során Kelet-Európa kiemelt fontossággal bírhat. Európa infrastruktúrája rossz állapotban van, a jelenlegi európai infrastrukturális kezdeményezések pedig nem elegendőek és csak apránként fejlődnek. Az Európai Selyemút azonban össze tudná kötni Nyugat-Európa ipari térségeit a népes, ám kevésbé fejlett keleti régiókkal. Ha elkészülne, egy összesen akár 11 ezer kilométer hosszú hálózat állna rendelkezésre, mely egy északi és egy déli útvonalat foglalna magába. Előbbi Lisszabontól az orosz–kazah határon fekvő Uralszkig, utóbbi pedig Milánótól Volgográdon át Bakuig vezetne. A legfontosabb, központi szakasz az északi útvonalon Lyontól Moszkváig, a délin pedig Milánótól a romániai Konstancáig tart. A déli vonal összekapcsolná Közép-Európát a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger mentén fekvő államokkal.

Az északi és déli irányú Európai Selyemúttal segítenék elő Európa koronavírus utáni újraéledését (grafika: Rail Freight)

Konzervatív becslések szerint az Európai Selyemút átlagosan három és fél százalékos gazdasági növekedést eredményezne, továbbá az útvonalai mentén tíz év alatt körülbelül kétmillió munkahelyet teremthetne. A kutatók véleménye alapján fejlett infrastruktúrájának köszönhetően a kulcsfontosságú útvonal csak az északi vonalon, Oroszország középső részeit elérve jelentős, nyolc százalék feletti időmegtakarítást hozhat a közúti szállításhoz képest. Átlagosan pedig két és fél órával kevesebb idő szükséges, például Bécsből is. Ennek következtében az északi útvonalon fekvő országok akár több mint 11 százalékkal is növelhetik az orosz exportjukat, további 12,5 milliárd euróval (közel 4400 milliárd forinttal) növelve az exportbevételeket. Ezek azonban nagyon konzervatív becslések, a tényleges időnyereség sokkal több is lehet.

A beruházás megvalósítása és finanszírozása érdekében a bécsiek azt javasolják, hogy hozzák létre az Európai Selyemút Trösztöt (ESRT): az eurozónába tartozó országok, más uniós tagállamok, valamint az Európai Selyemút építéséhez csatlakozni kívánó országok tulajdonában álló részvénytársaság lehetővé tenné az infrastrukturális beruházások költségvetésen felüli finanszírozását. Míg az ESRT a hosszú lejáratú kötvények kibocsátásakor állami garanciára támaszkodhat, jelenleg nulla vagy akár negatív kamatlábak mellett, hivatalosan a magánszektorhoz fog tartozni, különös tekintettel arra, hogy elegendő önálló jövedelmet eredményezne a magánügyfelek részéről, például a használati díjakból.

A jelentés az európai infrastruktúra-hálózat fejlesztéséhez is javasol alternatív megoldást, mely inkább az utasok mozgását szolgálná: az úgynevezett ultragyors vasút (URT) új, kétvágányú, nagysebességű vonalakból állna és a már meglévő hálózathoz kapcsolódna. Ezzel a rendszerrel is lehetne kapacitásokat felszabadítani a teherszállítás számára – adja hírül a Rail Freight.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!