Egy nem is annyira meglepő döntés, látszólag csak adminisztratív: a British és az Iberia, tehát két tekintélyes, hagyományos, hálózati légitársaság belépett az európai diszkont cégek – European Low Fares Airline Association (ELFAA) – szervezetébe. Az IAG-csoport harmadik tagja, a Vueling már eddig is részese volt a szövetségnek, ami természetes, hiszen valóban egy LC-társaságról van szó. Ugyanakkor senki ne remélje, hogy ettől a döntéstől a British és az Iberia jegyárai a diszkontok szintjére süllyednek…

A furcsa lépés előzménye, hogy a két érintett cég a hónap közepén kilépett a nekik „természetes” közegből, az Európai légitársaságok Szövetségéből (AEA). Ennek a konfliktusnak pedig az az oka, hogy ez a szervezet kemény kampányba kezdett az Öböl-menti légitársaságok európai terjeszkedése ellen, azt követelve, hogy az Unió szorítsa korlátok közé az Etihad, az Emirates és a Qatar európai bővítéseit. Amit a British és az Iberia nyilván azért nem tud igazán nagy szívvel támogatni, mert maguk is részesei ennek a terjeszkedésnek: a Qatar ugyanis nem is olyan rég 10 százalékos tulajdonrészt szerzett az IAG-csoportban, sőt, a tervek szerint ezt a részesedést a jövőben még emelni szeretné a dohai cég. Ez magyarázza, hogy az IAG hátat fordított az Öböl-mentiek ellen fellépő szövetségnek.

A British nem tiltakozik az Öböl-mentiek terjeszkedése ellen, hiszen résztulajdonosa a Qatar

A diszkontok szervezete természetesen örömmel fogadta a nagy hagyományosok csatlakozását; eddig is igen komoly szervezetről volt szó: az európai nagy LC-k szinte mindegyike, tehát az easyJet, a Norwegian, a Ryanair és a Wizz is a tagok között szerepel, a tizenkét tagvállalat összesen évi 300 millió utast jelent. Nincs ott viszont a Germanwings, amely a Lufthansa-csoport tagja, márpedig ez a cég-konglomerátum, sőt, maga a német kormány is élharcosa az Öböl-mentiek elleni hadviselésnek.

Mint arról beszámoltunk, az eddigi csendes lobbiharc után új fejezet kezdődött a légiközlekedési Öböl-háborúban: a nyílt összecsapás. A német és a francia közlekedési miniszter levélben követelte az Európai Bizottságtól, hogy folytasson tárgyalásokat a keleti konkurenciával, illetve „vessen be hatékonyabb eszközöket”, vagyis fagyassza be a nagy hármas európai leszállási jogait. Az indok az, hogy ezek a cégek olyan állami támogatás mellett tudnak súlyos piacvesztést okozni az európaiaknak, ami az Unióban elképzelhetetlen, a trió viszont ennek révén egyfelől komoly részesedésekehez jut az európai piac szereplői között, gondolhatunk például a British–Qatar-üzlet mellett az Etihad 49 százalékára az Alitaliában.

A Qatart is sokféleképp támogatja Katar

Másrészt, és ez nyilván még inkább aggasztja az európai nagyokat, az Etihad, az Emirates és a Qatar egyre inkább terjeszti ki hálózatát olyan vonalakra, amelyek kiinduló pontja már nem is Abu Dhabi, Dubai vagy Doha, hanem például az észak-atlanti forgalom egy-egy amerikai és európai pólusa. Vagyis ezek a társaságok valóban globális hálózat kiépítésére törekednek, olyan ütemben építik flottájukat és járatrendszerüket, amiről a változatlanul az átalakulás kínjait szenvedő európai nagyok (elsősorban az Air France és a Lufthansa) egyelőre nem is álmodhatnak.

Az amerikai nagy társaságok már régebb óta és nyíltabban harcolnak annak érdekében, hogy az Öböl-mentiek terjeszkedésének gátat szabjanak, de eddig csak odáig jutottak, hogy a washingtoni adminisztráció vállalta, megvizsgálja a helyzetet. A Delta, az American és a United elnökeinek közös levele valóban érdekes példákat hoz fel, például arról, hogy az Emirates a maga Milánó–New York vonalára a nagykapacitású A380-asokat állítja be, nem beszélve a jónéhány járatról, amely közvetlenül Dubait köti össze a keleti partvidékkel.

Az európai és az amerikai nagyok, köztük a Delta, a leszállási jogok befagyasztását szeretné

Az amerikai nagyok azt kérik, kezdődjenek ugyancsak tárgyalások az Öböl-menti országokkal, és addig is, amíg az egyeztetések zajlanak, fagyasszák be az Egyesült Államok légikikötőit érintő hálózatukat a január 28-i szinten, vagyis még mielőtt a hármak offenzívája magasabb fokozatba kapcsolt. Az amerikaiak állítása szerint ugyanis ezt a terjeszkedést az Emirates, az Etihad és a Qatar összesen mintegy 40-42 milliárd dollárnyi állami támogatás segítségével tudja végrehajtani, amely „szabad felhasználású”, sőt, visszafizetési határidő nélküli hitelek, csökkentett repülőtéri illetékek, flottabővítési hozzájárulások formájában jut el az Öböl-menti cégekhez.

Érdekes leágazása a történetnek ugyanakkor, hogy a Boeing ennek a terjeszkedésnek az egyik nagy kedvezményezettje, hiszen a gépei szép számban erősítik ezeknek a légitársaságoknak a flottáját: az amerikai légitársaságok korábban azt is keményen sérelmezték, hogy ha egy Egyesült Államokon kívüli cég vásárol egy amerikai gyártmányú repülőgépet, ezt jó eséllyel teheti meg a washingtoni Exim Bank hitelsegítségével, olyan feltételek mellett, amelyekről az amerikai konkurencia megint csak nem álmodozhat. Viszont egyes amerikai reagálások szerint a washingtoni kormányzatnak momentán fontosabb az Öböl-államokkal fenntartott jó kapcsolat, mint az, hogy mi bántja a hazai vezető légitársaságokat.

Az Emirates Budapesten, Európában: gazdaságélénkítő hatás

Egyfajta válasznak is tekinthető, elsősorban az uniós légitársaságok ellentámadására is, az Emirates nemrég nyilvánosságra hozott, és szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleménye, amely szerint egy londoni elemző cég adataiból kiderül: az Emirates 6,8 milliárd euróval járul hozzá uniós szinten az európai GDP-hez. „Az Emirates gazdaságélénkítő hatása egyrészt arra vezethető vissza, hogy a légitársaság saját alkalmazottain keresztül közvetlenül, európai beszerzéseivel pedig közvetetten munkahelyeket teremt és támogat az EU-ban. Bár a reptéri és fedélzeti szolgáltatásokra szakosodott helyi vállalkozások adják a beszállítók jelentős részét, az Emirates beszerzései számos más helyi iparágban támogatnak munkahelyeket, így a turizmus és a logisztika területén is” – hangzik a társaság dokumentuma, amelyben a Budapest Airport is leteszi a voksát, mondván: „A Budapest Airport szerint a dubaji járatindítás a reptéri foglalkoztatottság bővülését eredményezi középtávon. Tavaly októberben ráadásul második európai ügyfélkapcsolati központját is Budapestre hozta az Emirates, ahol a légitársaság 300 fő alkalmazását tervezi, havonta 10-15 fővel gyarapítva a budapesti csapat létszámát”.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk!

Az Erdélybe induló Történelmi Székely Gyors zarándokvonatra és az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!