Vasárnaponként időről időre fellapozunk egy-egy régi Indóházat, bízva abban, önök is olyan örömmel csodálkoznak rá archív írásainkra, mint mi magunk. Mostani az Indóház 2008. októberi számában jelent meg. A magazint digitális formátumban megvásárolhatják a dimag újságosstandján.

* * *

Impozáns modell a TT egyeduralkodójától: csíkos és csíkos

Régi álom beteljesülését jelenti az a négy piros-kék kartondoboz, amely a MÁV legszebb festésű személykocsijait rejti magában. Górcső alatt a Tillig idei legnagyobb durranása.

A tavalyi bécsi Modellbaumessén láttuk először a Tillig újdonságlapjában a berkekben csak vékony csíkosként ismert kocsikat. Igaz, itt még csak az eredetiről láthattunk fotókat, a modellekről akkor még senki nem tudott semmit. A nyár végén azonban minden kérdésre megvolt a válasz, hiszen a szaküzletekbe megérkeztek a várva várt modellek.

Alapok

Régóta vita tárgya már a modellezők között, hogy a Tillig által gyártott magastetős Y kocsik MÁV-ruházatban mennyire felelnek meg a valóságnak. Terjedelmi korlátok miatt részletekbe nem áll módunkban bocsátkozni, annyit azonban elárulunk, hogy minden hiányosságuk, különbözőségük ellenére ezek a modellek még bőven beleférnek a vállalható kompromisszumokba. Különösen azért, mert a Sachsenmodelle által kifejlesztett, majd a cég megvásárlása után a Tillig által továbbgyártott Y kocsik összhatásukban rendkívül impozáns látványt nyújtanak. Szerelvénybe sorolva kétség sem fér ahhoz, hogy egy magyar gyorsvonatot látunk. Persze ugyanez fokozottabban igaz a cseh, csehszlovák, vagy keletnémet verziókra is.

Íme a csíkos teljes valójában. A feles belső elrendezésű kocsi egyike az idén megjelent négy újdonságnak. A képre kattintva galéria nyílik (fotók: Indóház-archív)

Az alap tehát adott volt, így hosszas győzködés után a TT méretben egyeduralkodó cég nekilátott a vékony csíkosok elkészítésének – mindjárt négyféle változatban.

Variációk egy témára

Jelenleg négyféle modell érhető el a kereskedőknél, ami önmagában sem kis szó. Különösen nem akkor, ha tudjuk, hogy a modellezők többsége elsősorban a jelenkor járműveit gyűjti. Persze azért félteni nem kell a gyártót, hiszen bizonyára megtalálja majd a számítását, mert ezek a kocsik ebben az egyenruhában még igen tekintélyes nemzetközi szerepvállalás részesei lehettek. Csehszlovákiában, az egykori NDK-ban, de számos nyugati államban, így az NSZK-ban, Ausztriában is megfordultak a különféle nemzetközi vonatokban – többek között a legendás Orient expressz utódjában is – a vékony csíkos kocsik.

Első, első-másod és kétféle másodosztályt is vásárolhatunk, ha kedvünk úgy tartja, amelyek közül a második másodosztály szürke ajtajaival a korszak utolsó egyedeire emlékeztet. A kocsik pályaszáma alapján egyértelmű, hogy a leképezni kívánt eredetik a győri vagongyárban készült, a zsargonban csak 41-es kocsiként ismert járművek voltak, amelyek akkoriban a MÁV nemzetközi flottájának gerincét alkották.

A modellek az újratervezett Tillig H0 Bahn csomagolásban lapulnak, és kék színükkel messziről feltűnnek. Nem titok, hogy sokáig komoly problémát okozott a kék pontos meghatározása. Akkoriban ugyanis mifelénk nem nagyon volt divatban a RAL színskála, a különféle színeket a mindenható Magyar Szabvány (MSZ) szerinti értelmezésben adták meg, amivel manapság már nem lehet mit kezdeni. De a kitartó kutatásnak meglett az eredménye, és a korabeli fotókat tanulmányozva kijelenthetjük, hogy sikerült jól eltalálni azt a bizonyos kéket.

Részletek

A modell részleteiben is megfelel a mai igényeknek, és tapasztalataink szerint jól használható, játszható – köszönhető mindez a közelkapcsoló-kinematikának. Igaz, ez utóbbiba javasoljuk a Kurz-kapcsoló alkalmazását, mert így atombiztos együttest alkotnak kocsijaink.

A festés minőségével szemben sem merült fel panasz, talán a kocsi egyik oldalán található szellőzőrácsozat okozott néha problémát a tamponnyomó gépnek. Apró hiányosságokra bukkanhatunk a csíkban is, de az összkép nem zavaró.

Miért is vékonycsíkos?

Vékony csíkosként is ismerjük a hatvanas évek legvégén bevezetett, és nyomaiban még a nyolcvanas évek elején is felfedezhető festést. A gyors- és expressz-, illetve nemzetközi forgalomban közlekedő ülő- és poggyászkocsik sajátja volt ez az enciánkék alapon, az ablaköv alatt húzódó vékony, fehér csík, amelynek középső traktusában egy paralelogrammában díszelgett a dőlt betűs MÁV-felirat. Sokak szerint ez volt a legszebb festés, amit magyar személykocsi valaha is viselt. Nem tisztünk ebben állást foglalni, de az biztos, hogy az idén már bő harmincesztendős azúr-achát dizájn mellett igazi unikumként hat egy ilyen encián gyönyörűség. Ilyen festést csak a győri vagongyárból kigördült kocsik viselhettek magukon, és az utolsók – már némiképp módosított kivitelben – a nyolcvanas évek elejére el is tűntek. A csík ugyan megmaradt, de a fehér helyett már haloványszürke lett, és dupla olyan széles.

Régi probléma volt a MÁV Y kocsik esetében, hogy a Sachsemodelle az ablakkeretet ezüst színűre festette, ami nem felelt meg a valóságnak, hiszen ezek többnyire szürke vagy natúr, alumíniumszínben mutatkoztak. A most megjelent modelleknél ez már a múlté, hiszen az ominózus alkatrészek immáron – a tetővel megegyezően – szürkék.

Dicséretére legyen mondva a Tillignek, hogy a feliratokat illetően eddig nem látott precizitással dolgozott. Az igazán élesszeműek korábban észrevehették, hogy a kocsikra nyomott pályaszámok, feliratok betűtípusa nem felelt meg teljesen a MÁV által alkalmazottnak. Lupé alatt tanulmányozva a kocsi pályaszámát észrevehetjük, hogy ezúttal a gyártó vette a fáradtságot, és az előírásoknak megfelelő karaktereket használt. Külön öröm volt látni az első osztály jelölését. Akkoriban ezt nem közvetlenül a kocsira festették, hanem egy torzított hatszögletű, fehér zománctáblán ábrázoltak egy nagy egyest. Illúzió lett volna mindezt elvárni a német gyártótól, de a tábla illusztrációja megsüvegelendő.

Játék

Mind a négy kocsi a négyes korszakot jeleníti meg terepasztalunkon, akár homogén szerelvényt alkotva, akár egy-egy kocsival kiegészítve valamely nemzetközi vonatunkat. A korabeli belföldi expressz- – a szegedi Napfény, a Miskolc felé tartó Tokaj – és gyorsvonatok közül nem egy kizárólag ilyen kocsikból állt. Csíkos Nohabot, Szergejt vagy Szilit akaszthatunk elé, de rövidebb idényvonatokban hébe-hóba Púpossal is előfordultak. Sokkal több lehetőségünk adódik akkor, ha a nemzetközi vonatok megszállottjai vagyunk, mert így a korban rokon csehszlovák, keletnémet, de akár osztrák és német kocsikkal is párosíthatjuk a vékony csíkosakat. A négy kocsi közül a szürke ajtajú másodosztály a jolly joker, mert ezt az újabb festésű, vastag csíkos kocsikkal is vegyíthetjük. Persze a felszisszenő hardcore szegecsszámlálók kedvéért megemlítjük, hogy a szerelvényképzési tippek leírásakor a kocsik fővizsgadátuma és nemzetközi vagy belföldi léte fölött olykor nagyvonalúan átléptünk.

Múltidéző sorozatunk korábbi írásai

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!