Tarlós István meglehetősen sokat olvasgatta mostanában honlapunkat.

De az is lehet, hogy a fővárosnak csupán lelkiismeret-furdalása támadt. Még tovább vezet, hogy valaki leszólt valahová valakinek. Esetleg a múlt héten támadt, párton belüli törésvonalak most tágultak akkorára, hogy azon még egy ekkora projekt is kieshetett.

A valóságot nem tudhatjuk, csupán következtethetünk. Annyi biztos, Tarlós István mai sajtótájékoztatóján jelentette be, felszólították a Galvani-hidat és kapcsolódó útrendszerét építtető céget, hogy állítsa le a beruházás előkészítését. A főpolgármester szerint (és még sokan mások szerint is) a tervezett Illatos úti levezetés hátrányosan befolyásolja a fővárosi településszerkezetet és a fejlesztési lehetőségeket. A felismerés briliáns, igazságtartalmát nem lehet kétségbe vonni, pusztán azt kérdezhetjük, hogyan is juthatott el egyáltalán ilyen fázisba egy, a településszerkezeti tervvel ellenkező projekt.

Tarlós elmondása szerint a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. nem vette figyelembe a főváros településszerkezeti tervét, ami szerint az úgynevezett Kis Galvani-híd – ami a Csepel-szigetet és Pestet köti majd össze a Soroksári-Duna-ág felett –, a Kén utca felé folytatódik, és a Ferencvárosi Rendező alatt az Ecseri útba fut bele. Ezt figyelmen kívül hagyták a tervezési pályázat kiírásakor, és az Illatos út felé vezették tovább a kapcsolódó úthálózatot.

A Galvani- és az Albertfalvai-híd, pöttyözve a most kiborult bili nyomai

Galvani-blues

Korábbi írásaink a Galvani-híddal kapcsolatban
Autópálya, vagy kiserdő? NIMBY-effektus testközelből
Közlekedés- és várostervezési kiskáté, 3. rész: Körutak és spirálok
Közlekedés- és várostervezési kiskáté, 2. rész: Területfeltárás, zárványok
Közlekedés- és várostervezési kiskáté, 1. rész: Forgalmi csatornák és közterületek
Hídmosdatás Csepelen
Olimpiával, vagy olimpia nélkül: a 150-es vonal reszelgetése
Olimpiai presztízsberuházások – olimpia nélkül
A kültelki körút utolsót sóhajt

Teljesen szokatlan eset, hogy a politikai döntéshozókat érdekelni kezdi, mi is van egy város hosszútávú fejlődését meghatározó tervben, pláne, ha az egy olyan megfoghatatlan, absztraktnak ható (valójában nem az, csupán nem betonról és pénzről van benne szó) terv, mint a településszerkezeti terv, amely csupán fejleszthetőségi kereteket és az azokhoz szükséges közterületi szerkezeti beavatkozásokat rögzíti. Mindez a lehető legmesszebb esik a politikusi érdeklődéstől és érdektől, sőt, egy-egy hirtelen döntés meghozatalánál korlátozó tényező is lehet. Ezért e terveken sokkal szívesebben lépnek át, mintsem, hogy hivatkoznának rájuk.

Bizonyára kiábrándító, de most sem csoda történt és nem is a politikusi gondolkodás változott meg, csupán – feltételezhetően – a Tarlós-párt kihasználta a múlt héten eszkalálódott Kiserdő-botrányt, hogy a már nem olyan nagyon barátian viselkedő kormányzatnak odaszúrjanak egyet. Ha ugyanis ezek után a kormány – szokása szerint – izomból kezdi lehengerelni a Ferencváros és Pesterzsébet határán a Kiserdő útpályásítása ellen tiltakozókat, az hirtelen nagyon sok ellenséges érzületű embert jelenthet egy viszonylag kis horderejű, a kormánynak nem annyira létfontosságú, másodlagos híd- és útügyben. Az érintettek előtt Tarlós már mindenképpen a Kiserdő megmentőjének pózában fog tetszelegni, miközben a kormány arcvesztés nélkül visszavonulhat egy olyan híd építésének ügyéből, ami tulajdonképpen mindenkit váratlanul ért.

Az is lehet, hogy az egész Galvani-hidas történet egy színjáték volt, a levezető útról szóló döntés és a mostani visszakozás is egy nagyobb terv része, amelynek során tesztelték a Budapestnek és lakosainak tűrőképességét. Hogy milyen cél érdekében, az rejtély, mindenesetre a urbanisztika ügyét szívükön viselőket most boldogságérzettel töltheti el, hogy Tarlós István egy mondatban többször említette azt a szót, hogy településszerkezet.

És ez nagy szó, nagyon nagy szó! Ehhez képest apróság az a szintén közlekedést érintő bejelentés, hogy az orosz gyártócég továbbra is vizsgálja annak a lehetőségét, hogy lehetne utólagosan beszerelni a klímaberendezéseket a 3-as metró felújított kocsijaiba. A többletköltséget a projekt csúszása miatt fizetendő 2,5 milliárd forintos, a magyar félnek fizetendő kötbérből vonnák le, ha a közbeszerzési akadékoskodásokat sikerül áthidalni. Tippünk: sikerülni fog!

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!