Hétköznapi csúcsforgalom Szegeden november első napján (illetve az azt megelőző napokban) a 3-as és 4-es villamosok vonalán jellemző. Az előbbi a Belvárosi, utóbbi pedig az Alsóvárosi temetőt érintve halad egykori városszéli végállomása irányába, ezért az ünnepnapi menetrend helyett sűrített követési idővel közlekednek a kötöttpályás járművek. A 2002-ben készült felvételek egy új korszak kezdetét mutatják: a Dugonics tér nyárra elkészült átépítése következtében már a 3-as villamosok is a tarjáni végállomásig közlekednek.

Régi kecskési végállomáson várakozó 818-as Tarján felé indul. Tőle jobbra ma a Délmagyarország szerkesztősége található, ám akkortájt egy Papagáj market néven működő élelmiszerbolt miatt volt fontos a végállomás, nemcsak a Kecskésen élőknek, fél Szeged ide járt vásárolni (a képre kattintva galéria nyílik a szerző képeiből)

Szintén a tizenöt évvel ezelőtti ősz újítása volt, hogy a rekonstrukció idején a Vadasparkig rövidített és véglegesnek szánt villamosvonalat végül továbbengedték a Fonógyári útra. A korábban Tarján felől Vadaspark végállomásra érkező 3-as villamoshoz csatlakozva eleinte egy Fonógyári út és Vadaspark között ingázó 3F-es közlekedett tovább, amely útvonalát az ünnepek előtt végül Tarjánig meghosszabbították, létrehozva ezzel a dél-alföldi nagyváros leghosszabb villamosvonalát. Az utasforgalomnak visszaadott vonalszakasz viszont már nem érintette a 3-as korábbi végállomását, a Postás-sporttelepet (amely már másfél évtizede is már réges régen használaton kívül volt – a szerk.), hanem a Fonógyári utat keresztező pályaív előtt kiépített megállóperon mellől fordult vissza.

A két tarjáni vonalon ekkoriban kizárólag kétirányú, tízajtós Bengálik közlekedtek. Az akkor negyven éves csuklós járművek jelentős része már a Tatra villamosokra jellemző flottaszínt viselte, de találkozhattunk klasszikus sárga, illetve hirdetői megrendelésre egyedileg átfényezett példányokkal is. A Bengálik ezt követően még kilenc évig koptatták a Kálvária sugárút és Fonógyári út síneit, ahonnan – a kötöttpályás közlekedést fejlesztő projekt végén – immáron 49 éves múlttal rendelkező járműtípus 2011. augusztusában köszönt el a város utasaitól.

Belvárosi temetőt érintő különjárat halad a Dugonics téri körforgalomban. A Praga váltós klasszikus volános városi Ikarusok mára teljesen eltűntek Szegedről

A város autóbuszos közlekedésének meghatározó típusa ekkoriban az Ikarus 200-as sorozatú dízel- és gázüzemű járműcsaládja volt, amelyet négy csuklós 435-ös és két alacsonypadlós 417-es típus egészített ki. Napjainkra a kétszázas szériát már csak a húsz évnél fiatalabb gázüzemű példányok képviselik, a 435-ösöket selejtezték, a 417-esek pedig a helyközi forgalomban közlekednek.

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!