Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Herceghalmon, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) tizedik nemzetközi közlekedéslogisztikai konferenciáján elmondta: a kormányzat általános stratégiai célja, hogy Magyarország jelentős lépeket tegyen a közlekedés, a fenntarthatóság, az innováció, a tudománypolitika, valamint a gazdaságstratégia és a szabályozás területén.

Zajlik a közúthálózat fejlesztése is: számos útvonalon alakítanak ki gyorsfogalmi hálózatot (fotó: NIF Zrt.)

A kormány évente több mint háromszázhúszmilliárd forintot fordít útfejlesztésekre és útkarbantartásokra költségvetési forrásból, amihez hozzá jön még az Európai Unió negyven százalékos támogatása. A közútfejlesztésekkel azt szeretnék elérni, hogy 2022-ben az ország bármely településéről harminc percen belül el lehessen érni egy gyorsforgalmi utat, illetve hogy a megyeszékhelyek bekapcsolódjanak a gyorsforgalmi hálózatba. Az idén átadják az M4-es út Budapest–Cegléd szakaszát, az M44-es autóút Tiszakürt–Kondoros szakaszát, az M2-es elkészül Vácig, és megépül a 21-es út hiányzó szakasza is Salgótarján irányába.

Összesen ezermilliárd forint körüli vasútfejlesztési támogatást remél Magyarország a 2020–2025 közötti uniós ciklus alatt (fotó: Vörös Attila)

A vasúti fejlesztésekhez is legalább ezermilliárd forint forrást remélnek a következő, 2020–2025 közötti EU-s ciklusban. A vasúti fejlesztéseket érintően a kisebb munkálatok mellett folyamatban van a Budapest–Pusztaszabolcs, a Rákos–Hatvan és a Mezőzombor–Sátoraljaújhely vonalak felújítása. Továbbra is fontos a határon túli nagyvárosok vasúti elérhetőségének javítása, valamint tervezik az úgynevezett V4-es vasútfejlesztést is, ami a Budapest–Prága–Varsó vonalat érinti bécsi leágazással.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!